MTI

Tavaly a magyarok 22 százaléka internetezett

Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság 22 százaléka használta az internetet, Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal, míg a világátlag 12,5 százalék volt.

A GfK Hungária és a Szonda Ipsos negyedévente megjelenő közös jelentése, a Magyar Online Monitor szerint az internetet használók aránya 2000-2004 között 124 százalékkal nőtt Magyarországon, ami átlag fölöttinek nevezhető még akkor is, ha a lakosságnak csak jóval kevesebb mint a fele használja világhálót. A monitor alapján Magyarországon 1991-ben jegyezték be az első doméncímet, az első portál, az Internetto 1995-ben kezdte meg működését, majd egy évvel később elindult a kereskedelmi célú internet.

Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át első ízben az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a szélessávú internetezők száma elérje az 500 ezret.

A monitor szerint a fejlődés üteme gyors, bár Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a magyar internet-ellátottság. A kutatóintézetek szerint a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma: míg 1999-ben a lakosság 9 százalékának volt hozzáférése, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.

Az alacsony internetpenetráció mellett jellemző a piacra a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók körében. Az ellátottság növekedésével a piac kiegyenlítődni látszik, az utóbbi hat évben ugyanis az internetezők korcsoport szerinti megoszlása fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult el: ezen időszak alatt 9-ről 17 százalékosra nőtt például az 50 év feletti felhasználók aránya. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők végzettség szerinti megoszlás is változott, így például 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék.

A kutatás szerint bár az internet továbbra is a "gazdagok sportja", azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak az internet-hozzáféréssel rendelkezők között, az adatok tendenciája azt mutatja, hogy arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő. A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, jóllehet a felső 30 százalék még mindig az internetezők több mint 60 százalékát adja.

A felmérés szerint a kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az interneteléréssel rendelkezők körében legnagyobb arányban továbbra is a nagyobb települések lakóit találhatók, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok aránya 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33 százalékról 25 százalékra csökkent. Az otthoni internet-előfizetések számának növekedésével egyidejűleg csökken az új előfizetést tervezők száma: 2004 első negyedéve és 2005 első negyedéve között mintegy 30 százalékkal.

A kutatás kimutatta azt is, hogy az analóg vonalat használók csoportja még mindig a legnagyobb az internetezők körében, miközben a szélessávú szolgáltatások összességében már túlsúlyban vannak a piacon. A felmérés megemlíti, hogy Magyarországon a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség, a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom miatt alacsony az internetezők száma.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #12
    Amit belinkeltem mind kép, mind linken található számadatos statisztika népességhez viszonyított broadband sűrűség. Máshogy nincs is értelme számolni. Mind azt mutatja százalékosan hogy alakul a broadband penetráció a népességhez viszonyítva.

    gregor:

    Jah az Észtek elég kiemelkedően jók ebben a régióban köszönhetően az erős skandináv közelségnek és kapcsolatoknak. Utánuk viszont mi jövünk a litvánokkal ahogy az térképről is remekül látszik. És aztán az összes többi keleti ország követ minket viszonylag nagy lemaradással. Ezért írtam hogy kelet EU régióban min kifejezetten vezető pozícióban vagyunk. Viszont nyugathoz képest nagy a lemeradás, pl. helyezésben legközelebbi spanyolországban máris 2x akkor a penetráció ami jól mutatja a nagy szakadékot.
  • rushman #11
    bár szerintem népsűrüség alapján kéne összehasonlítani, mert mondjuk ha a németeknél 8millió internetezik az rohadt kevés, nálunk viszont nagyon sok
  • gregor #10
    shabba:Én úgy tudom,hogy Észtország internet elterjedtségben jóval megelőz minket,sőt az idei Észt választásokon a innterneten is le lehetett adni a szavazatott!
  • rushman #9
    "A felmérés megemlíti, hogy Magyarországon a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség, a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom"

    szerintetek ez a mondat értelmes?
  • rushman #8
    oké oké, de ez a stat nem a népesség alapján számol ha jól tudom, bár így is látszik amiről beszéltem
  • shabba #7


  • shabba #6
    Azért messze nem igaz, mi alapján mondod ezeket? Kelet EU-ban mi kifejezetten vezető pozícióban vagyunk. A fejlett országokhoz képest vagyunk lemaradásban.

    Azért ha megnézed az OECD statját a kelet EU-s országok mögöttünk vannak igen nagy különbséggel.

    OECD Broadband Statistics, June 2005
  • rushman #5
    egyetértek, ez szégyen! Lassan a Kelet-Európai fejlődési szintjét sem ütjük meg. Nem is csoda, hiszen semmilyen építő intézkedés nem történt a rendszerváltás óta!

    Gratulálok uraim!
  • klastrom #4
    De még mindig qrva kevés !!
  • gregor #3
    vg:A 10 millióban a csecsemő és 90 éves nagymama is benne van!Szerintem a 2 millió nem rossz arány!