MTI
Tavaly a magyarok 22 százaléka internetezett
Magyarországon tavaly a felnőtt lakosság 22 százaléka használta az internetet, Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal, míg a világátlag 12,5 százalék volt.
A GfK Hungária és a Szonda Ipsos negyedévente megjelenő közös jelentése, a Magyar Online Monitor szerint az internetet használók aránya 2000-2004 között 124 százalékkal nőtt Magyarországon, ami átlag fölöttinek nevezhető még akkor is, ha a lakosságnak csak jóval kevesebb mint a fele használja világhálót. A monitor alapján Magyarországon 1991-ben jegyezték be az első doméncímet, az első portál, az Internetto 1995-ben kezdte meg működését, majd egy évvel később elindult a kereskedelmi célú internet.
Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át első ízben az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a szélessávú internetezők száma elérje az 500 ezret.
A monitor szerint a fejlődés üteme gyors, bár Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a magyar internet-ellátottság. A kutatóintézetek szerint a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma: míg 1999-ben a lakosság 9 százalékának volt hozzáférése, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.
Az alacsony internetpenetráció mellett jellemző a piacra a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók körében. Az ellátottság növekedésével a piac kiegyenlítődni látszik, az utóbbi hat évben ugyanis az internetezők korcsoport szerinti megoszlása fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult el: ezen időszak alatt 9-ről 17 százalékosra nőtt például az 50 év feletti felhasználók aránya. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők végzettség szerinti megoszlás is változott, így például 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék.
A kutatás szerint bár az internet továbbra is a "gazdagok sportja", azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak az internet-hozzáféréssel rendelkezők között, az adatok tendenciája azt mutatja, hogy arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő. A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, jóllehet a felső 30 százalék még mindig az internetezők több mint 60 százalékát adja.
A felmérés szerint a kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az interneteléréssel rendelkezők körében legnagyobb arányban továbbra is a nagyobb települések lakóit találhatók, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok aránya 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33 százalékról 25 százalékra csökkent. Az otthoni internet-előfizetések számának növekedésével egyidejűleg csökken az új előfizetést tervezők száma: 2004 első negyedéve és 2005 első negyedéve között mintegy 30 százalékkal.
A kutatás kimutatta azt is, hogy az analóg vonalat használók csoportja még mindig a legnagyobb az internetezők körében, miközben a szélessávú szolgáltatások összességében már túlsúlyban vannak a piacon. A felmérés megemlíti, hogy Magyarországon a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség, a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom miatt alacsony az internetezők száma.
A GfK Hungária és a Szonda Ipsos negyedévente megjelenő közös jelentése, a Magyar Online Monitor szerint az internetet használók aránya 2000-2004 között 124 százalékkal nőtt Magyarországon, ami átlag fölöttinek nevezhető még akkor is, ha a lakosságnak csak jóval kevesebb mint a fele használja világhálót. A monitor alapján Magyarországon 1991-ben jegyezték be az első doméncímet, az első portál, az Internetto 1995-ben kezdte meg működését, majd egy évvel később elindult a kereskedelmi célú internet.
Az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át első ízben az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a szélessávú internetezők száma elérje az 500 ezret.
A monitor szerint a fejlődés üteme gyors, bár Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a magyar internet-ellátottság. A kutatóintézetek szerint a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma: míg 1999-ben a lakosság 9 százalékának volt hozzáférése, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.
Az alacsony internetpenetráció mellett jellemző a piacra a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók körében. Az ellátottság növekedésével a piac kiegyenlítődni látszik, az utóbbi hat évben ugyanis az internetezők korcsoport szerinti megoszlása fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult el: ezen időszak alatt 9-ről 17 százalékosra nőtt például az 50 év feletti felhasználók aránya. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők végzettség szerinti megoszlás is változott, így például 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. A főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék.
A kutatás szerint bár az internet továbbra is a "gazdagok sportja", azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak az internet-hozzáféréssel rendelkezők között, az adatok tendenciája azt mutatja, hogy arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő. A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, jóllehet a felső 30 százalék még mindig az internetezők több mint 60 százalékát adja.
A felmérés szerint a kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az interneteléréssel rendelkezők körében legnagyobb arányban továbbra is a nagyobb települések lakóit találhatók, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok aránya 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33 százalékról 25 százalékra csökkent. Az otthoni internet-előfizetések számának növekedésével egyidejűleg csökken az új előfizetést tervezők száma: 2004 első negyedéve és 2005 első negyedéve között mintegy 30 százalékkal.
A kutatás kimutatta azt is, hogy az analóg vonalat használók csoportja még mindig a legnagyobb az internetezők körében, miközben a szélessávú szolgáltatások összességében már túlsúlyban vannak a piacon. A felmérés megemlíti, hogy Magyarországon a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség, a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom miatt alacsony az internetezők száma.
