MTI
Jó úton az európai navigációs rendszer, a Galileo
Jelentősebb nézeteltérést nem jeleztek az Európai Parlament képviselői a hétfői strasbourgi plenáris ülésen Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) jelentésével kapcsolatban, amely a Galileo európai műholdas navigációs rendszerről, annak kiépítéséről és kereskedelmi üzemeltetési fázisairól szól, és egyebek között az EP erőteljes jelenlétét tartja indokoltnak a jogszabályi kereteket meghatározó, továbbá az uniós pénzek sorsát érintő folyamatban.
A parlament várhatóan kedden szavaz első olvasatban a jelentésről, amely júniusban már elnyerte az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának egyhangú támogatását, illetve más érintett EP-testületek egyetértését is. Támogatta a jelentést hétfőn Jacques Barrot, az Európai Bizottság közlekedési felelőse is. Barsiné a vita után az MTI-nek nyilatkozva elégedettnek mondta magát a jelentős támogatottság okán, és reményét fejezte ki, hogy meglátszik majd a szavazáson is.
Az európai fejlesztésű Galileo program célja egy polgári hasznosítású, világméretű műholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely az amerikai GPS, valamint az orosz GLONASS rendszer mellett és azokkal együttműködve nyújt helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat. A 30 műholdból álló rendszer a tervek szerint négy fázisban épül ki, és 2008-ban kezdi meg működését.
A Galileo az amerikai GPS rendszer alternatívája lesz
A pontos helymeghatározást biztosító navigációs rendszer a jelentés érvelése szerint a közlekedés mellett jelentősen segíti a katasztrófavédelem munkáját, emellett fontos segédeszköz lehet a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban is, de biztosítani kell hozzá a szükséges uniós forrásokat. A parlamentben időről időre felbukkantak az aggodalmak a katonai felhasználhatóság miatt (Barsiné most ismét megerősítette, hogy civil programról van szó), illetve több képviselő korábban megkérdőjelezte, hogy miért van szüksége az EU-nak önálló rendszerre, miközben létezik egy amerikai hálózat is.
A jelentés vitájában Barsiné Pataky Etelka ismét rámutatott, hogy a Galileo jelentős anyagi kötelezettségvállalást igényel az EU részéről, magas kockázatvállalással is, amely indokolja az Európai Parlament jelenlétét is a jogszabályi kereteket meghatározó folyamatban. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa eddigi legnagyobb, közös állami és magánszektorbeli erőfeszítések (public-private partnership) formáját öltő vállalkozása - hangoztatta a magyar képviselő.
A 2007-2013 közötti - egyelőre jóvá nem hagyott - uniós keretköltségvetés eredetileg egymilliárd euróval számolt a Galileóra vonatkozóan. A tervek szerint a finanszírozás egyharmada lenne a közösség, kétharmada a magánszektor feladata. A jelentés támogatja a költségvetési szükséglet biztosítását, de feltételeket is megfogalmaz, amelyekkel az EP engedélyezni kívánja a szükséges pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalásokat, elősegítendő a program sikerét. Az EU-nak várhatóan több évtizedre garanciát kell vállalnia - emlékeztet a dokumentum. Ugyancsak kilátásba helyezi az EP a profit megosztását.
A kiépítésért és az üzemeltetésért felelős, magáncégekből álló konzorciumot közbeszerzési eljárással választották ki. Az uniót az erre a célra alapított Európai GNSS Felügyelő Hatóság képviseli, amely egyben a koncessziós szerződés végrehajtását is ellenőrzi. Barsiné jelezte, hogy a parlament megfigyelői státust kér a felügyelő hatóságban, jóllehet az Európai Bizottság ezzel nem ért egyet.
A hétfőn hozzászóló képviselők támogatták a program szerepét az európai kutatások fejlesztésében, illetve a vállalkozások támogatásában. A jelentés határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszerrel kapcsolatos terveket szerepeltetni kell az uniós kutatási keretprogramban, valamint a kisvállalkozásokra vonatkozó uniós programban (egyes becslések szerint a program 150 ezer új munkahelyet hozhat létre az unióban). "Ezzel el kellene már indulni Magyarországon is" - mondta Barsiné.
A vitát értékelve a magyar képviselő méltatta, hogy az EP tagjai átlátták a program jelentőségét. Úgy vélte, mindenki érzi, szükség van arra, hogy ez egy komoly, közös európai infrastruktúra legyen. Problémát lát viszont Barsiné a határidők betartásával kapcsolatban, beleértve a szükséges uniós pénzforrások megszavazását is.
A parlament várhatóan kedden szavaz első olvasatban a jelentésről, amely júniusban már elnyerte az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának egyhangú támogatását, illetve más érintett EP-testületek egyetértését is. Támogatta a jelentést hétfőn Jacques Barrot, az Európai Bizottság közlekedési felelőse is. Barsiné a vita után az MTI-nek nyilatkozva elégedettnek mondta magát a jelentős támogatottság okán, és reményét fejezte ki, hogy meglátszik majd a szavazáson is.
Az európai fejlesztésű Galileo program célja egy polgári hasznosítású, világméretű műholdas rádiónavigációs rendszer létrehozása, amely az amerikai GPS, valamint az orosz GLONASS rendszer mellett és azokkal együttműködve nyújt helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat. A 30 műholdból álló rendszer a tervek szerint négy fázisban épül ki, és 2008-ban kezdi meg működését.
A Galileo az amerikai GPS rendszer alternatívája lesz
A pontos helymeghatározást biztosító navigációs rendszer a jelentés érvelése szerint a közlekedés mellett jelentősen segíti a katasztrófavédelem munkáját, emellett fontos segédeszköz lehet a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban is, de biztosítani kell hozzá a szükséges uniós forrásokat. A parlamentben időről időre felbukkantak az aggodalmak a katonai felhasználhatóság miatt (Barsiné most ismét megerősítette, hogy civil programról van szó), illetve több képviselő korábban megkérdőjelezte, hogy miért van szüksége az EU-nak önálló rendszerre, miközben létezik egy amerikai hálózat is.
A jelentés vitájában Barsiné Pataky Etelka ismét rámutatott, hogy a Galileo jelentős anyagi kötelezettségvállalást igényel az EU részéről, magas kockázatvállalással is, amely indokolja az Európai Parlament jelenlétét is a jogszabályi kereteket meghatározó folyamatban. Az infrastruktúra kifejlesztése a jelenlegi legnagyobb európai közös beruházás, egyben Európa eddigi legnagyobb, közös állami és magánszektorbeli erőfeszítések (public-private partnership) formáját öltő vállalkozása - hangoztatta a magyar képviselő.
A 2007-2013 közötti - egyelőre jóvá nem hagyott - uniós keretköltségvetés eredetileg egymilliárd euróval számolt a Galileóra vonatkozóan. A tervek szerint a finanszírozás egyharmada lenne a közösség, kétharmada a magánszektor feladata. A jelentés támogatja a költségvetési szükséglet biztosítását, de feltételeket is megfogalmaz, amelyekkel az EP engedélyezni kívánja a szükséges pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalásokat, elősegítendő a program sikerét. Az EU-nak várhatóan több évtizedre garanciát kell vállalnia - emlékeztet a dokumentum. Ugyancsak kilátásba helyezi az EP a profit megosztását.
A kiépítésért és az üzemeltetésért felelős, magáncégekből álló konzorciumot közbeszerzési eljárással választották ki. Az uniót az erre a célra alapított Európai GNSS Felügyelő Hatóság képviseli, amely egyben a koncessziós szerződés végrehajtását is ellenőrzi. Barsiné jelezte, hogy a parlament megfigyelői státust kér a felügyelő hatóságban, jóllehet az Európai Bizottság ezzel nem ért egyet.
A hétfőn hozzászóló képviselők támogatták a program szerepét az európai kutatások fejlesztésében, illetve a vállalkozások támogatásában. A jelentés határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszerrel kapcsolatos terveket szerepeltetni kell az uniós kutatási keretprogramban, valamint a kisvállalkozásokra vonatkozó uniós programban (egyes becslések szerint a program 150 ezer új munkahelyet hozhat létre az unióban). "Ezzel el kellene már indulni Magyarországon is" - mondta Barsiné.
A vitát értékelve a magyar képviselő méltatta, hogy az EP tagjai átlátták a program jelentőségét. Úgy vélte, mindenki érzi, szükség van arra, hogy ez egy komoly, közös európai infrastruktúra legyen. Problémát lát viszont Barsiné a határidők betartásával kapcsolatban, beleértve a szükséges uniós pénzforrások megszavazását is.
