Gyurkity Péter
Még idén megjelenhetnek az első elektronikus útlevelek
Az Egyesült Államokban még az idén megjelenhetnek az első elektronikus útlevelek, amelyek az illetékesek reményei szerint meggyorsítják az azonosítást és megnehezítik a hamisítók dolgát.
Az elektronikus útlevelek - más néven "okos útlevelek" - bevezetését tucatnyi ország fontolgatja, miután az Egyesült Államok - amely a szeptember 11-i terrortámadás óta jóval szigorúbban őrzi határait - ragaszkodik bevezetésükhöz. Az amerikai Külügyi Hivatal nemrég négy vállalatot kért fel a tervezet elkészítésére, és ha minden jól megy, a kormányzati tisztviselők még az év vége előtt megkaphatják az új azonosítókat, míg az állampolgárokhoz a jövő év tavaszán kerülnek ki az első elektronikus útlevelek. A Külügyi Hivatal 2005 végére egymillió útlevél kiadásával számol, és a tervek szerint 2006 végére már minden új útiokmány tartalmazni fogja a speciális azonosító chipet.
Saswato Das, az Infineon Technologies szóvivője elmondta, hogy az elektronikus útlevelekben található chip - amely az emberi hajszálnál is vékonyabb - tartalmazni fogja a tulajdonos nevét, születési adatait, és egy 64 KB-os memória egységet, amelyben eltárolhatják az illető fotóját, ujjlenyomatát és íriszfényképét is. Az Infineon a francia BearingPoint, valamint az izraeli Axalto és SuperCom vállalatokkal együtt esélyes a pályázat elnyerésére.
A szóban forgó rádiófrekvenciás azonosító-chipek (RFID) nagyban hasonlítanak a kereskedelemben használt chipekhez, de jóval többet tudnak azoknál, és akár 10 évig is megőrzik az adatokat. A több funkció és a tartósság azonban nagyobb árat is jelent: míg a kereskedelemben használt hagyományos RFID chipek ára nem haladja meg az egy dollárt - és ez az ár várhatóan tovább csökken - az útlevelekben alkalmazandó chipek darabonként 10 dollárba kerülnek, így a leendő tulajdonosoknak is többet kell majd fizetniük az okmány kiállításáért.
Az elektronikus útlevelek bevezetését azonban nem mindenki támogatja: nemrég tucatnyi, főleg amerikai és angol polgári jogi szervezet juttatta el petícióját az ENSZ megfelelő bizottságához, amelyben a bevezetés elhalasztását kérték, és felhívták a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára.
Az elektronikus útlevelek - más néven "okos útlevelek" - bevezetését tucatnyi ország fontolgatja, miután az Egyesült Államok - amely a szeptember 11-i terrortámadás óta jóval szigorúbban őrzi határait - ragaszkodik bevezetésükhöz. Az amerikai Külügyi Hivatal nemrég négy vállalatot kért fel a tervezet elkészítésére, és ha minden jól megy, a kormányzati tisztviselők még az év vége előtt megkaphatják az új azonosítókat, míg az állampolgárokhoz a jövő év tavaszán kerülnek ki az első elektronikus útlevelek. A Külügyi Hivatal 2005 végére egymillió útlevél kiadásával számol, és a tervek szerint 2006 végére már minden új útiokmány tartalmazni fogja a speciális azonosító chipet.
Saswato Das, az Infineon Technologies szóvivője elmondta, hogy az elektronikus útlevelekben található chip - amely az emberi hajszálnál is vékonyabb - tartalmazni fogja a tulajdonos nevét, születési adatait, és egy 64 KB-os memória egységet, amelyben eltárolhatják az illető fotóját, ujjlenyomatát és íriszfényképét is. Az Infineon a francia BearingPoint, valamint az izraeli Axalto és SuperCom vállalatokkal együtt esélyes a pályázat elnyerésére.
A szóban forgó rádiófrekvenciás azonosító-chipek (RFID) nagyban hasonlítanak a kereskedelemben használt chipekhez, de jóval többet tudnak azoknál, és akár 10 évig is megőrzik az adatokat. A több funkció és a tartósság azonban nagyobb árat is jelent: míg a kereskedelemben használt hagyományos RFID chipek ára nem haladja meg az egy dollárt - és ez az ár várhatóan tovább csökken - az útlevelekben alkalmazandó chipek darabonként 10 dollárba kerülnek, így a leendő tulajdonosoknak is többet kell majd fizetniük az okmány kiállításáért.
Az elektronikus útlevelek bevezetését azonban nem mindenki támogatja: nemrég tucatnyi, főleg amerikai és angol polgári jogi szervezet juttatta el petícióját az ENSZ megfelelő bizottságához, amelyben a bevezetés elhalasztását kérték, és felhívták a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára.
