Hunter
Feltárulnak a Fekete-tenger titkai
1994-ben Fredrik Hiebert régész Törökország északi részén kutatott ősi civilizáció nyomai után a Fekete-tenger környékén. Minden alkalommal, amikor ő és csapata a helyieket az évszázados romok hollétéről faggatta, ugyanazt a választ kapta.
"Mindenki a tenger felé mutogatott" - emlékezett vissza Hiebert, aki most már tudja miért. Néhány előkészítő út után a professzor és más tudósok először vágnak bele ősi hajók és egy lehetséges emberi település felkutatásába, melyek mumifikálódhattak a Fekete-tenger oxigénben szegény vizeiben.
A tudósok remélik, hogy amit megszerezhetnek, az segít az emberi történelem számos ismeretlen fejezetének megismerésében, lefedve a bronzkort, a római és a bizánci birodalmat és a kereszténység első beáramlását Oroszországba.
A július 27-én kezdődő 5 millió dolláros, kéthetes expedíció másik célja, hogy bizonyítékokat találjon a 7500 évvel ezelőtti hatalmas áradásra, ami elöntve a Fekete-tengert az édesvizű tóból sós víztömeget varázsolt. Egyes tudósok szerint ez lehetett a bibliai özönvíz, mások szerint az elmélet híján van minden tudományos feltételezésnek, és háttérbe szoríthatja a szintén elvégezendő, sokkal figyelemreméltóbb kísérleteket.
Az expedíciót világszerte élőben nézhetik végig az akadémikusok és szakértők. Az diákok szintén ráhangolódhatnak az eseményekre a Robert Ballard Intézet segítségével. Az úgy nevezett "teleprezentáció" Ballard, a Titanic roncsait felfedező kutató agyából pattant ki, aki főhadiszállását a Rhode Island Egyetemen rendezte be. Oda fognak beérkezni a kutatóhajó műholdas adatai, amit egy külön internetes csatornán közvetítenek.
"A felfedezés természetéből adódóan azt jelenti, hogy nem tudjuk mit fogunk találni. Így könnyen elképzelhető, hogy nem áll rendelkezésünkre a megfelelő összetételű szakértői gárda, amikor elemzésre kerülne sor" - magyarázta a 61 éves Ballard a közvetítés miértjét. A csapat Sinop partjainál fog dolgozni, melyről megállapították, hogy évszázadokon át fontos kereskedelmi útvonal volt. A tudósok úgy vélik a helyiek olíva olajat, mézet és vasat szállítottak amforáikban a Krím-félszigettől észak felé borért és egyéb árukért cserében.
Ballard tudja, hogy az ottani mélységekben alig van oxigén, így bármilyen lelet kitűnő állapotban kerülhet a felszínre. Korábbi expedíciók négy hajótörés helyszínét azonosították ezen a területen, a "D" jelű esetében a hajóroncs olyan jó állapotban maradt meg a Fekete-tenger vizében, hogy kézzel faragott árbóca szinte újnak tűnik a tengerfenéken. A mostani felfedezőúton a tudósok szeretnének jobb betekintést nyerni az ősi hajóépítésbe, ha szerencsések, akkor némi rakománnyal is gazdagodni fognak. "A titok a fa, és ami odabent rejtőzik" - mondta a "D" helyszínt kutatók vezetője Cheryl Ward, a Florida Állami Egyetem régésze.
Egy másik helyszínen, 100 méter mélyen a kutatók egy több mint 7500 éves települést sejtenek. Elméleteik szerint a téglalap alakú hely vadász vagy halász ház lehetett. A kutatáshoz Ballard és csapata egy két méter magas robotot épített, melyet Herkules névre kereszteltek. A robot óvatos ásatásokba kezd a rom körül és műtárgyakat gyűjt, mint a szárazföldön dolgozó régészek.
"Ha itt sikerrel járunk, megváltoztatjuk a régészetet" - mondta Hielbert, a robot projekt vezetője. "Világszerte megnyílna a partvonalak az ásatások számára"
A település azért is érdekes, mert megerősítheti Noé árvízének elméletét, ez az expedíció legnagyobb figyelmet és egyben legtöbb kritikát kapó pontja. Az áradás nem vitatható, a korábbi expedíciók bebizonyították, hogy az ár annyira hatalmas volt, hogy 155 méterre emelte meg a vízszintet és 155.400 négyzetkilométernyi területet öntött el. A kérdés, hogy mikor következett mindez be és milyen gyorsan? Nem is oly rég a tudósok úgy vélték az áradás 9000 évvel ezelőtt kezdődött és fokozatos volt. Azonban két tenger geológus, Walter Pitman és William Ryne 1997-ben leírták, hogy az özönvíz hirtelen zajlott le, körülbelül 7150 évvel ezelőtt. A tudósok következtetése újra élesztette a Noé elméletet.
A tudósok óvatosak az elmélettel szemben, állításuk szerint gyakorlatilag lehetetlen bebizonyítani egy eseményt egy ősi írásból. Emellett többen megjegyzik, hogy a bibliai Noé egy mezopotámiai sivatagban élt, míg a Törökországnál található elöntött partvidék termékeny erdős vidék volt.
"Mindenki a tenger felé mutogatott" - emlékezett vissza Hiebert, aki most már tudja miért. Néhány előkészítő út után a professzor és más tudósok először vágnak bele ősi hajók és egy lehetséges emberi település felkutatásába, melyek mumifikálódhattak a Fekete-tenger oxigénben szegény vizeiben.
A tudósok remélik, hogy amit megszerezhetnek, az segít az emberi történelem számos ismeretlen fejezetének megismerésében, lefedve a bronzkort, a római és a bizánci birodalmat és a kereszténység első beáramlását Oroszországba.
A július 27-én kezdődő 5 millió dolláros, kéthetes expedíció másik célja, hogy bizonyítékokat találjon a 7500 évvel ezelőtti hatalmas áradásra, ami elöntve a Fekete-tengert az édesvizű tóból sós víztömeget varázsolt. Egyes tudósok szerint ez lehetett a bibliai özönvíz, mások szerint az elmélet híján van minden tudományos feltételezésnek, és háttérbe szoríthatja a szintén elvégezendő, sokkal figyelemreméltóbb kísérleteket.
Az expedíciót világszerte élőben nézhetik végig az akadémikusok és szakértők. Az diákok szintén ráhangolódhatnak az eseményekre a Robert Ballard Intézet segítségével. Az úgy nevezett "teleprezentáció" Ballard, a Titanic roncsait felfedező kutató agyából pattant ki, aki főhadiszállását a Rhode Island Egyetemen rendezte be. Oda fognak beérkezni a kutatóhajó műholdas adatai, amit egy külön internetes csatornán közvetítenek.
"A felfedezés természetéből adódóan azt jelenti, hogy nem tudjuk mit fogunk találni. Így könnyen elképzelhető, hogy nem áll rendelkezésünkre a megfelelő összetételű szakértői gárda, amikor elemzésre kerülne sor" - magyarázta a 61 éves Ballard a közvetítés miértjét. A csapat Sinop partjainál fog dolgozni, melyről megállapították, hogy évszázadokon át fontos kereskedelmi útvonal volt. A tudósok úgy vélik a helyiek olíva olajat, mézet és vasat szállítottak amforáikban a Krím-félszigettől észak felé borért és egyéb árukért cserében.
Ballard tudja, hogy az ottani mélységekben alig van oxigén, így bármilyen lelet kitűnő állapotban kerülhet a felszínre. Korábbi expedíciók négy hajótörés helyszínét azonosították ezen a területen, a "D" jelű esetében a hajóroncs olyan jó állapotban maradt meg a Fekete-tenger vizében, hogy kézzel faragott árbóca szinte újnak tűnik a tengerfenéken. A mostani felfedezőúton a tudósok szeretnének jobb betekintést nyerni az ősi hajóépítésbe, ha szerencsések, akkor némi rakománnyal is gazdagodni fognak. "A titok a fa, és ami odabent rejtőzik" - mondta a "D" helyszínt kutatók vezetője Cheryl Ward, a Florida Állami Egyetem régésze.
Egy másik helyszínen, 100 méter mélyen a kutatók egy több mint 7500 éves települést sejtenek. Elméleteik szerint a téglalap alakú hely vadász vagy halász ház lehetett. A kutatáshoz Ballard és csapata egy két méter magas robotot épített, melyet Herkules névre kereszteltek. A robot óvatos ásatásokba kezd a rom körül és műtárgyakat gyűjt, mint a szárazföldön dolgozó régészek.
"Ha itt sikerrel járunk, megváltoztatjuk a régészetet" - mondta Hielbert, a robot projekt vezetője. "Világszerte megnyílna a partvonalak az ásatások számára"
A település azért is érdekes, mert megerősítheti Noé árvízének elméletét, ez az expedíció legnagyobb figyelmet és egyben legtöbb kritikát kapó pontja. Az áradás nem vitatható, a korábbi expedíciók bebizonyították, hogy az ár annyira hatalmas volt, hogy 155 méterre emelte meg a vízszintet és 155.400 négyzetkilométernyi területet öntött el. A kérdés, hogy mikor következett mindez be és milyen gyorsan? Nem is oly rég a tudósok úgy vélték az áradás 9000 évvel ezelőtt kezdődött és fokozatos volt. Azonban két tenger geológus, Walter Pitman és William Ryne 1997-ben leírták, hogy az özönvíz hirtelen zajlott le, körülbelül 7150 évvel ezelőtt. A tudósok következtetése újra élesztette a Noé elméletet.
A tudósok óvatosak az elmélettel szemben, állításuk szerint gyakorlatilag lehetetlen bebizonyítani egy eseményt egy ősi írásból. Emellett többen megjegyzik, hogy a bibliai Noé egy mezopotámiai sivatagban élt, míg a Törökországnál található elöntött partvidék termékeny erdős vidék volt.