Berta Sándor
Új szuperszámítógépet adtak át Európában
Brüsszel egymilliárd eurót fektet be a nagy teljesítményű számítógépekbe és máris megvannak az első eredmények. A világ leggyorsabb számítógépe hamarosan Németországban lesz. Az Európai Unió az ágazat új "szuperhatalmaként" ünnepli magát.
Az EU felzárkózott az Amerikai Egyesült Államokhoz a szuperszámítógépek versenyében, ugyanis Bolognában üzembe állították a világ negyedik leggyorsabb számítógépét. A Leonardo névre keresztelt készülék számítási teljesítménye 250 petaflops. A rendszert a francia Atos informatikai vállalat építette és a Bullsequana XH2000 architektúrán alapul. Ez két fő számítógépes modult használ, a Booster és a Data Centric nevűeket, amelyek különböző munkaterhelések kezelésére alkalmasak. Az előbbit a későbbiekben továbbfejlesztik, amint az Intel negyedik generációs Sapphire Rapids Xeon Scalable processzorai elérhetővé válnak, várhatóan jövőre.
A Leonardo a legigényesebb feladatokra is használható, mint például a biomedicina, az emberi agy modellezése és a mesterséges intelligencia fejlesztése. Mintegy 3500 Intel Xeon processzorral és 14 000 Nvidia A100 grafikus chippel van felszerelve. A berendezés a jövőben a kvantumprocesszorok integrálásával gyorsítható lesz. Júniusban a finnországi Kajaaniban már elindították a világ harmadik leggyorsabb számítógépét. A LUMI teljesítménye 309 petaflops. Ezt követheti jövő tavasszal a Marenostrum 5, amely a Barcelonai Szuperszámítógépes Központba költözik. A Marenostrum 5-öt szintén az Atos építi. A Leonardo és a Lumi architektúrája eltérő felépítésű lesz: a gyártó az Intel Sapphire Rapids processzorait az Nvidia Grace chipjeivel kombinálja majd, általános számítási és mesterséges intelligencia részfeladatokra így alkalmasabb.
Európa első exascale számítógépe a tervek szerint 2023 végén áll majd üzembe. A következő generációs szuperszámítógép - projektnevén Jupiter - több mint ezer petaflops teljesítményt nyújt majd és kapásból az első helyre léphet. Oda, ahol most a Kalifornia államban található Frontier található, amelyet a japán Fugaku követ. "A Jupiter valószínűleg még gyorsabb lesz, mint a Frontier" - közölte egy európai uniós tisztviselő.
A Jupiter a németországi Jülichi Szuperszámítógépes Központban (JSC) lesz elhelyezve. Az Argonne Nemzeti Laboratórium amerikai szakemberei azonban már dolgoznak a Frontier utódjának szánt, új, nagyobb teljesítményű exascale rendszerükön, az Aurorán, amely az Intel Sapphire Rapids processzorokkal kapcsolatos problémák miatt még mindig késik. A EuroHPC szuperszámítógépek szolgáltatásai a felhőn keresztül lesznek használhatók. Az összes számítógépet egy terabites összeköttetéssel rendelkező HPC-infrastruktúra fogja összekötni. A EuroHPC-n nem minden büszkeség nélkül beszélnek egy "elég lenyűgöző hálózatról".
Úgy tűnik, hogy az európai stratégia kifizetődőnek bizonyult: 2018-ban az Európai Bizottság és a tagállamok elindították az Európai Nagy Számítási Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHP közös vállalkozás) kezdeményezést. Az egymilliárd eurós támogatással - amely fele részben európai uniós, fele részben nemzeti költségvetésekből származik - a kontinensnek a szuperszámítógépek területén az első tízbe kellene kerülnie. "Most már számítástechnikai szuperhatalom vagyunk" - emelte ki egy magas rangú európai uniós tisztviselő.
A Jupiter, Leonardo és társai számítási teljesítményét az európai tudósok rendelkezésére bocsátják, akik azt például a világ éghajlatának bonyolult, hosszú távú számításaihoz vagy az orvosi kutatásokhoz használhatják. A koronavírus elleni vakcinák kifejlesztéséhez szintén szuperszámítógépeket használtak. A készülékek a mesterséges intelligencia betanítása számára is nélkülözhetetlenek. A berendezésekhez való hozzáférés bizonyos prioritások szerint történik. A kapacitás fele európai projektek számára van fenntartva, a többi nemzeti szinten kerül elosztásra. Európában a számítási teljesítmény iránti kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, de 2024-től 3000 petaflops lesz elérhető Európa-szerte.
Az európai szuperszámítógépek hardvere vagy az amerikai HP-tól vagy a francia Atos cégtől származik. Ezzel párhuzamosan a következő technológiai ugrás már folyamatban van: októberben az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2023 második felében hat helyszínen kvantumszámítógépek fognak működni. Ezeket integrálnák a szuperszámítógép-hálózatba és így növelnék a számítási teljesítményt. A hardver és a szoftver kizárólag az EU-ból származik majd.
Az EU felzárkózott az Amerikai Egyesült Államokhoz a szuperszámítógépek versenyében, ugyanis Bolognában üzembe állították a világ negyedik leggyorsabb számítógépét. A Leonardo névre keresztelt készülék számítási teljesítménye 250 petaflops. A rendszert a francia Atos informatikai vállalat építette és a Bullsequana XH2000 architektúrán alapul. Ez két fő számítógépes modult használ, a Booster és a Data Centric nevűeket, amelyek különböző munkaterhelések kezelésére alkalmasak. Az előbbit a későbbiekben továbbfejlesztik, amint az Intel negyedik generációs Sapphire Rapids Xeon Scalable processzorai elérhetővé válnak, várhatóan jövőre.
A Leonardo a legigényesebb feladatokra is használható, mint például a biomedicina, az emberi agy modellezése és a mesterséges intelligencia fejlesztése. Mintegy 3500 Intel Xeon processzorral és 14 000 Nvidia A100 grafikus chippel van felszerelve. A berendezés a jövőben a kvantumprocesszorok integrálásával gyorsítható lesz. Júniusban a finnországi Kajaaniban már elindították a világ harmadik leggyorsabb számítógépét. A LUMI teljesítménye 309 petaflops. Ezt követheti jövő tavasszal a Marenostrum 5, amely a Barcelonai Szuperszámítógépes Központba költözik. A Marenostrum 5-öt szintén az Atos építi. A Leonardo és a Lumi architektúrája eltérő felépítésű lesz: a gyártó az Intel Sapphire Rapids processzorait az Nvidia Grace chipjeivel kombinálja majd, általános számítási és mesterséges intelligencia részfeladatokra így alkalmasabb.
Európa első exascale számítógépe a tervek szerint 2023 végén áll majd üzembe. A következő generációs szuperszámítógép - projektnevén Jupiter - több mint ezer petaflops teljesítményt nyújt majd és kapásból az első helyre léphet. Oda, ahol most a Kalifornia államban található Frontier található, amelyet a japán Fugaku követ. "A Jupiter valószínűleg még gyorsabb lesz, mint a Frontier" - közölte egy európai uniós tisztviselő.
A Jupiter a németországi Jülichi Szuperszámítógépes Központban (JSC) lesz elhelyezve. Az Argonne Nemzeti Laboratórium amerikai szakemberei azonban már dolgoznak a Frontier utódjának szánt, új, nagyobb teljesítményű exascale rendszerükön, az Aurorán, amely az Intel Sapphire Rapids processzorokkal kapcsolatos problémák miatt még mindig késik. A EuroHPC szuperszámítógépek szolgáltatásai a felhőn keresztül lesznek használhatók. Az összes számítógépet egy terabites összeköttetéssel rendelkező HPC-infrastruktúra fogja összekötni. A EuroHPC-n nem minden büszkeség nélkül beszélnek egy "elég lenyűgöző hálózatról".
Úgy tűnik, hogy az európai stratégia kifizetődőnek bizonyult: 2018-ban az Európai Bizottság és a tagállamok elindították az Európai Nagy Számítási Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás (EuroHP közös vállalkozás) kezdeményezést. Az egymilliárd eurós támogatással - amely fele részben európai uniós, fele részben nemzeti költségvetésekből származik - a kontinensnek a szuperszámítógépek területén az első tízbe kellene kerülnie. "Most már számítástechnikai szuperhatalom vagyunk" - emelte ki egy magas rangú európai uniós tisztviselő.
A Jupiter, Leonardo és társai számítási teljesítményét az európai tudósok rendelkezésére bocsátják, akik azt például a világ éghajlatának bonyolult, hosszú távú számításaihoz vagy az orvosi kutatásokhoz használhatják. A koronavírus elleni vakcinák kifejlesztéséhez szintén szuperszámítógépeket használtak. A készülékek a mesterséges intelligencia betanítása számára is nélkülözhetetlenek. A berendezésekhez való hozzáférés bizonyos prioritások szerint történik. A kapacitás fele európai projektek számára van fenntartva, a többi nemzeti szinten kerül elosztásra. Európában a számítási teljesítmény iránti kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, de 2024-től 3000 petaflops lesz elérhető Európa-szerte.
Az európai szuperszámítógépek hardvere vagy az amerikai HP-tól vagy a francia Atos cégtől származik. Ezzel párhuzamosan a következő technológiai ugrás már folyamatban van: októberben az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2023 második felében hat helyszínen kvantumszámítógépek fognak működni. Ezeket integrálnák a szuperszámítógép-hálózatba és így növelnék a számítási teljesítményt. A hardver és a szoftver kizárólag az EU-ból származik majd.