Gyurkity Péter
3 furcsa bolygóra bukkant a TESS
Az űrteleszkóp egymás után bukkan érdekes jellemzőket felvonultató közeli égitestekre.
A NASA és egyéb, szintén a területtel foglalkozó szervezetek oldalain a napokban egyszerre 3 bejelentés látott napvilágot, amelyekben a közelmúltban visszaigazolt exobolygók nevét és azok jellemzőit veszik sorra. Itt bőven akadtak meglepő részletek, így érdemes gyorsan végigfutni a felsoroláson.
A Nature magazin lapján a tőlünk mintegy 750 fényévre lévő TOI-849 b részleteivel kapcsolatban olvashatunk egy új tanulmányt, amelyben kiemelik, hogy a Neptunusz méretéhez fogható, a Földhöz képest nagyjából háromszor nagyobb exobolygóra bukkantak, amely viszont sűrűségét tekintve nagyjából megegyezik a Földdel, miközben tömegét illetően éppen 40-szer nagyobb annál. Ez alaposan meglepte a szakembereket, a jelenleg rendelkezésre álló elméletek szerint ugyanis a bolygóformálódás során itt nem lenne szabad megállnia a hasonló példányoknak, a tömeg növekedésének folytatódnia kellene egészen addig, amíg a Jupiterhez hasonló méretű gázóriás jön létre, itt viszont felmerül annak lehetősége, hogy a gázokból álló külső rétegeket a csillagból érkező, az általunk megszokotthoz képest mintegy 2 ezerszer nagyobb sugárzás egyszerűen elsodorta, így maradhatott vissza a belső, szilárd golyó. Ezt az elméletet erősíti a tény, hogy a bolygó mindössze 18 óra alatt kerüli meg csillagát, ahhoz ugyanis nagyon közel helyezkedik el.
Még június legvégén számoltak be a NASA illetékesei egy másik érdekes bolygóról, amely tőlünk 670 fényévre helyezkedik el, és a KELT-9 b nevet viseli. Magát az égitestet még 2017-ben igazolták vissza az áthaladásos módszerrel, itt tavaly július és szeptember között viszont további 27 alkalommal figyelték meg a bolygót és annak csillagát, feljegyezve a furcsa jellemzőket. A gázóriás még a Jupiternél is csaknem kétszer nagyobb, tömegét tekintve azonban már 2,9-szeres az eltérés. Csillagát 36 óra alatt kerüli meg, viszont mindig ugyanazon felét mutatja a házigazda felé, ezen oldalt pedig a rendkívül erős sugárzás miatt 44 ezerszer több energia éri, mint a Föld felszínét, a hőmérséklet így a 4300 Celsius-fokot is eléri. Maga a csillag is érdekes páciens, ez kétszer nagyobb a Napnál, annál átlagosan másfélszer forróbb, mivel azonban 38-szor gyorsabban forog (és alig 16 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot), ez összenyomott hatást kelt, ahogy a csillag a sarkoknál laposabbnak mutatkozik, középen pedig kiszélesedik. Emiatt a felszíni hőmérsékletben 800 Celsius-fokos különbségeket mértek, ami a kísérőn is komoly kilengéseket okoz, egyben elválasztva a „téli” és „nyári” szezont.
A harmadik exobolygó, amelyről egy rövid videó is látható picit feljebb, beágyazott formában, egyfajta laboratóriumként szolgál a maga M-típusú törpecsillagával, a törmeléket tartalmazó méretes korongjával, valamint az AU Mic b névre keresztelt bolygójával. A csaknem 32 fényévre lévő csillag alig 20-30 millió éves, ez meglehetősen hűvös, míg a bolygó 8,5 nap alatt kerüli meg azt – a kísérő tömegét tekintve 58-szor nagyobb a Földnél, amivel szintén a Neptunuszhoz hasonló planéták kategóriáját bővíti ki. A kutatók általában a fényesebb csillagokra koncentrálnak, viszont az utóbbi időben a haloványabb példányokat is megvizsgálták, így bukkantak a bolygóra, amely szintén tovább gazdagíthatja tudásunkat.
A NASA és egyéb, szintén a területtel foglalkozó szervezetek oldalain a napokban egyszerre 3 bejelentés látott napvilágot, amelyekben a közelmúltban visszaigazolt exobolygók nevét és azok jellemzőit veszik sorra. Itt bőven akadtak meglepő részletek, így érdemes gyorsan végigfutni a felsoroláson.
A Nature magazin lapján a tőlünk mintegy 750 fényévre lévő TOI-849 b részleteivel kapcsolatban olvashatunk egy új tanulmányt, amelyben kiemelik, hogy a Neptunusz méretéhez fogható, a Földhöz képest nagyjából háromszor nagyobb exobolygóra bukkantak, amely viszont sűrűségét tekintve nagyjából megegyezik a Földdel, miközben tömegét illetően éppen 40-szer nagyobb annál. Ez alaposan meglepte a szakembereket, a jelenleg rendelkezésre álló elméletek szerint ugyanis a bolygóformálódás során itt nem lenne szabad megállnia a hasonló példányoknak, a tömeg növekedésének folytatódnia kellene egészen addig, amíg a Jupiterhez hasonló méretű gázóriás jön létre, itt viszont felmerül annak lehetősége, hogy a gázokból álló külső rétegeket a csillagból érkező, az általunk megszokotthoz képest mintegy 2 ezerszer nagyobb sugárzás egyszerűen elsodorta, így maradhatott vissza a belső, szilárd golyó. Ezt az elméletet erősíti a tény, hogy a bolygó mindössze 18 óra alatt kerüli meg csillagát, ahhoz ugyanis nagyon közel helyezkedik el.
Még június legvégén számoltak be a NASA illetékesei egy másik érdekes bolygóról, amely tőlünk 670 fényévre helyezkedik el, és a KELT-9 b nevet viseli. Magát az égitestet még 2017-ben igazolták vissza az áthaladásos módszerrel, itt tavaly július és szeptember között viszont további 27 alkalommal figyelték meg a bolygót és annak csillagát, feljegyezve a furcsa jellemzőket. A gázóriás még a Jupiternél is csaknem kétszer nagyobb, tömegét tekintve azonban már 2,9-szeres az eltérés. Csillagát 36 óra alatt kerüli meg, viszont mindig ugyanazon felét mutatja a házigazda felé, ezen oldalt pedig a rendkívül erős sugárzás miatt 44 ezerszer több energia éri, mint a Föld felszínét, a hőmérséklet így a 4300 Celsius-fokot is eléri. Maga a csillag is érdekes páciens, ez kétszer nagyobb a Napnál, annál átlagosan másfélszer forróbb, mivel azonban 38-szor gyorsabban forog (és alig 16 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot), ez összenyomott hatást kelt, ahogy a csillag a sarkoknál laposabbnak mutatkozik, középen pedig kiszélesedik. Emiatt a felszíni hőmérsékletben 800 Celsius-fokos különbségeket mértek, ami a kísérőn is komoly kilengéseket okoz, egyben elválasztva a „téli” és „nyári” szezont.
A harmadik exobolygó, amelyről egy rövid videó is látható picit feljebb, beágyazott formában, egyfajta laboratóriumként szolgál a maga M-típusú törpecsillagával, a törmeléket tartalmazó méretes korongjával, valamint az AU Mic b névre keresztelt bolygójával. A csaknem 32 fényévre lévő csillag alig 20-30 millió éves, ez meglehetősen hűvös, míg a bolygó 8,5 nap alatt kerüli meg azt – a kísérő tömegét tekintve 58-szor nagyobb a Földnél, amivel szintén a Neptunuszhoz hasonló planéták kategóriáját bővíti ki. A kutatók általában a fényesebb csillagokra koncentrálnak, viszont az utóbbi időben a haloványabb példányokat is megvizsgálták, így bukkantak a bolygóra, amely szintén tovább gazdagíthatja tudásunkat.