daweed
A rák ellenszerét tartalmazó tojás
A jövőben a tudósoknak talán csak egy tojást kell feltörniük, hogy
a rákot meggyógyítsák.
A skót tudós, aki létrehozta Dollyt, az első klónozott emlőst, elmondta, hogy a következő tervük az lesz, hogy átalakítják a csirketojások fehérjéjének genetikai szerkezetét, ami a jövőbeli gyógyítások alapját jelenti.
E terv lényege az, hogy olyan csirkéket hoznak létre, melyeknek tojásai új gyógyszert tartalmaznak, ami komoly betegségeket gyógyít, beleértve a rákot. - jelentette ki Helen Sang, az Edinburgh- i Roslin Egyetemről.
A Roslin Egyetem tudósai együtt fognak működni a Viragen -nel, egy amerikai biotechnológiai társasággal, hogy továbbfejlesszék a csirkéket. Kombinálni fogják az atomátvitel technológiát, melyet Dolly létrehozásánál használtak.
Dollyt úgy állították elő, hogy atmokat vettek ki egy sejtből mely egy felnőtt állat emlőmirigyéből származott és azt összekeverték egy másik bárány sejtjével.
Ugyanez a technológia a fogja segíteni a tudósokat, amikor a géneket a csirkébe helyezi.
Állati és növényi gyógyszerészet
A hatóanyaggal töltött tojások csak a legújabb tervsorozat, melyben az emberi gyógyszereket állítják elő növényi és állati géneken keresztül. Az első ilyen egeret 1982-ben hozták létre, és 1987-re úgy felfejlesztették, hogy a testében lévő anyagokkal kezelni tudták a vérsűrűsödést.
Azóta ezt a módszert kibővítették és dohánylevelek segítenek megelőzni a méhnyakrákot, a hepatitis B-t, és a diftériát. A tudósok azon a terven is dolgoznak, mely azt célozza meg, hogy tehenek, juhok és kecskék tejét HIV vírus ellen fel lehessen használni.
A Roslin Egyetem kutatói szerint a madártechnológia gyorsabb és olcsóbb, mivel a csirkék sok tojást tojnak egy nap. Úgy gondolják, hogy egy genetikailag átalakított tyúknak kb. 250 tojása van egy évben.
Most az emberi géneket térképezik fel, új, szokatlan, és erőteljes fehérjéket fejlesztenek ki kórházi kísérleten keresztül - nyilatkozta Magnus Nicolson, a Viragen kutatója.
A Roslin és a Viragen nem az első kutatócsoport, mely a tojás gyógyszerezésén dolgozik. Legalább három amerikai és egy angol társaság van, melyek azon versenyeznek, hogy a csirkéket "gyógyszergyárrá" alakítsák. Egy amerikai csoport, az AviGenic már olyan kakast hozott létre, mely az emberi géneket tyúkoknak adja át. A gének olyan anyagokat hoznak létre, melyeket hepatitis és néhány rákbetegség ellen használhatóak.
Ez egy nagyon fontos együttműködés a Viragen-nel, mely kiterjeszti a Dolly-technológia gyógyszerészeti alkalmazását egyetemi szintre. - mondta Grahame Bulfield, a Roslin University igazgatója.
A skót tudós, aki létrehozta Dollyt, az első klónozott emlőst, elmondta, hogy a következő tervük az lesz, hogy átalakítják a csirketojások fehérjéjének genetikai szerkezetét, ami a jövőbeli gyógyítások alapját jelenti.
E terv lényege az, hogy olyan csirkéket hoznak létre, melyeknek tojásai új gyógyszert tartalmaznak, ami komoly betegségeket gyógyít, beleértve a rákot. - jelentette ki Helen Sang, az Edinburgh- i Roslin Egyetemről.
A Roslin Egyetem tudósai együtt fognak működni a Viragen -nel, egy amerikai biotechnológiai társasággal, hogy továbbfejlesszék a csirkéket. Kombinálni fogják az atomátvitel technológiát, melyet Dolly létrehozásánál használtak.
Dollyt úgy állították elő, hogy atmokat vettek ki egy sejtből mely egy felnőtt állat emlőmirigyéből származott és azt összekeverték egy másik bárány sejtjével.
Ugyanez a technológia a fogja segíteni a tudósokat, amikor a géneket a csirkébe helyezi.
Állati és növényi gyógyszerészet
A hatóanyaggal töltött tojások csak a legújabb tervsorozat, melyben az emberi gyógyszereket állítják elő növényi és állati géneken keresztül. Az első ilyen egeret 1982-ben hozták létre, és 1987-re úgy felfejlesztették, hogy a testében lévő anyagokkal kezelni tudták a vérsűrűsödést.
Azóta ezt a módszert kibővítették és dohánylevelek segítenek megelőzni a méhnyakrákot, a hepatitis B-t, és a diftériát. A tudósok azon a terven is dolgoznak, mely azt célozza meg, hogy tehenek, juhok és kecskék tejét HIV vírus ellen fel lehessen használni.
A Roslin Egyetem kutatói szerint a madártechnológia gyorsabb és olcsóbb, mivel a csirkék sok tojást tojnak egy nap. Úgy gondolják, hogy egy genetikailag átalakított tyúknak kb. 250 tojása van egy évben.
Most az emberi géneket térképezik fel, új, szokatlan, és erőteljes fehérjéket fejlesztenek ki kórházi kísérleten keresztül - nyilatkozta Magnus Nicolson, a Viragen kutatója.
A Roslin és a Viragen nem az első kutatócsoport, mely a tojás gyógyszerezésén dolgozik. Legalább három amerikai és egy angol társaság van, melyek azon versenyeznek, hogy a csirkéket "gyógyszergyárrá" alakítsák. Egy amerikai csoport, az AviGenic már olyan kakast hozott létre, mely az emberi géneket tyúkoknak adja át. A gének olyan anyagokat hoznak létre, melyeket hepatitis és néhány rákbetegség ellen használhatóak.
Ez egy nagyon fontos együttműködés a Viragen-nel, mely kiterjeszti a Dolly-technológia gyógyszerészeti alkalmazását egyetemi szintre. - mondta Grahame Bulfield, a Roslin University igazgatója.