Berta Sándor
E kritériumok alapján töröl anyagokat a Facebook
Bepillantást nyerhettek a felhasználók a közösségi portál belső törlési szabályaiba.
A The Guardian számolt be azokról a dokumentumokról, képzési anyagokról, prezentációkról és táblázatokról, amelyekből kiderül, milyen szempontok és eljárások alapján történik meg tartalmak eltávolítása. A munkatársakkal több ezer oldalon keresztül ismertetik hogyan ismerjék fel vagy hagyják figyelmen kívül az adott anyagokat és melyeket továbbítsanak a bűnüldöző hatóságoknak. Az érintett esetekben gyűlöletbeszédről, pornográfiáról, gyermekmolesztálásokról, zsarolásokról, rasszizmusról, zaklatásokról, erőszakos cselekmények megjelenítéséről és állatkínzásról volt szó. Még a fogadási csalásokról, a kannibalizmusról és a bosszúpornóról (azaz amikor egy volt szexpartnerről posztolnak ki valamit ártó szándékkal) is külön anyagok készültek.
Az erőszakot népszerűsítő vagy éltető bejegyzések tilosak, de önmagában az erőszakot ábrázoló felvétel nem feltétlenül tiltott. A migránsokat szabad "mocskos tolvajoknak" nevezni, de a "terrorista", a "gyilkos" vagy a "szexuális bűnöző" kifejezéseket el kell távolítani a Facebookról. A munkatársak minden olyan felvételt és képet eltávolítanak, amelyek az étkezési zavarokat vagy az öncsonkítást népszerűsítik. De önmagában egy vékony test fotóját nem törlik, csak akkor, ha olyan útmutatókkal vagy felhívásokkal van összefüggésben, amely ellenkezik a közösségi portál irányelveivel.
A fizikai bántalmazást vagy a gyerekek közti iskolai bántalmazást nem törlik szadista elemek hányában. Állatkínzást csak extrém esetben, digitálisan ábrázolt szexuális tartalmat pedig soha nem törölnek. Az abortusz mehet, amíg nem látható meztelen test. Közszereplőnek 100 ezer követő felett számít valaki, nekik többet kell tűrniük.
Különösen az öngyilkossági kísérletek okoznak komoly dilemmát. A platform a jövőben is engedélyezni akarja az ilyen felvételek élő közvetítését, mert azt az álláspontot képviseli, hogy ezeket a bejegyzéseket a felhasználók segítségkérésnek szánják. Véleményük szerint e felvételek eltávolítása megakadályozhatná, hogy az érintetteket meghallgassák. Az irányelveket a szakértőkkel közösen fejlesztették ki és úgy ítélték meg, hogy az érintettek biztonsága szempontjából az a legjobb dolog, ha a nézőikkel élőben kapcsolatban maradhatnak. A videókat csak akkor törlik, ha az adott személyen már nem lehet segíteni. Ugyanez érvényes a gyerekbántalmazásra is: a megosztott anyag alapján esetleg a gyereket felismeri valaki, és így védelem alá vehető.
A kiszivárgott dokumentumokból az is láthatóvá vált, hogy a törlést végzők a tartalmakat csak bizonyos "eszkalálódási szintig" dolgozzák fel és csak azok elérése után továbbítják az információkat a Facebooknak. Amennyiben például az öngyilkossággal összefüggő dolgok nem veszélyeztetik egyértelműen a felhasználók életét, akkor nem továbbítják az információt a platformnak.
A dokumentumok rámutattak arra is, hogy a közösségi honlap megpróbálja a helyzetet kézben tartani, ennek ellenére úgy tűnik, hogy elbukhat, mert egyszerűen túl gyorsan túl nagyra nőtt. Hiába védekeznek azzal, hogy ők nem médiavállalat, hanem egy techcég, mely csak közvetítőszerepet játszik és ilyenformán a tartalomért sem felelősek, hatalmas a nyomás rajtuk a kormányok és egyre inkább a civil szervezetek részéről is, utóbbiak a szólásszabadság megsértésével vádolják őket és a világ legnagyobb cenzorának nevezik a portált. Egy dologban azonban egyetértés van: mindenki nagyobb transzparenciát, a döntések hátterének jobb megismerését követeli.
A cégvezető, Mark Zuckerberg a hónap elején jelentette be, hogy 4500-ról 7500-ra növelik az ellenőrzésben résztvevő személyek számát, de az nem derült ki, hogy az adott személyek külsősök lesznek-e vagy sem. A mostani dokumentumok mindenesetre arra utaltak, hogy az Arvato nevű cég terjeszti ki a tevékenységét.
Mindezen fontossághoz képest kívánnivalókat hagynak maguk után a munkakörülmények, amelyek mellett a tartalomtörlőknek a döntéseket át kell ültetniük a gyakorlatba. Arról, hogy mi sértő és mi nem, meghatározott idő alatt döntenek a moderátorok, akik közül sokan így is bizonytalanok, például a szatíra és a már bántó humor közti határvonal nagyon vékony. A munka nem egyszerű, percenként több erőszakos fotót, állatkínzást tartalmazó videót, durva szexuális anyagot kell törölni, ami miatt pszichikai problémákkal küzdenek a Facebook tartalomtörlői. Berlinben több mint 600 személy dolgozik az Arvatónál és ők úgy érzik, hogy nem támogatják őket megfelelően.
A The Guardian számolt be azokról a dokumentumokról, képzési anyagokról, prezentációkról és táblázatokról, amelyekből kiderül, milyen szempontok és eljárások alapján történik meg tartalmak eltávolítása. A munkatársakkal több ezer oldalon keresztül ismertetik hogyan ismerjék fel vagy hagyják figyelmen kívül az adott anyagokat és melyeket továbbítsanak a bűnüldöző hatóságoknak. Az érintett esetekben gyűlöletbeszédről, pornográfiáról, gyermekmolesztálásokról, zsarolásokról, rasszizmusról, zaklatásokról, erőszakos cselekmények megjelenítéséről és állatkínzásról volt szó. Még a fogadási csalásokról, a kannibalizmusról és a bosszúpornóról (azaz amikor egy volt szexpartnerről posztolnak ki valamit ártó szándékkal) is külön anyagok készültek.
Az erőszakot népszerűsítő vagy éltető bejegyzések tilosak, de önmagában az erőszakot ábrázoló felvétel nem feltétlenül tiltott. A migránsokat szabad "mocskos tolvajoknak" nevezni, de a "terrorista", a "gyilkos" vagy a "szexuális bűnöző" kifejezéseket el kell távolítani a Facebookról. A munkatársak minden olyan felvételt és képet eltávolítanak, amelyek az étkezési zavarokat vagy az öncsonkítást népszerűsítik. De önmagában egy vékony test fotóját nem törlik, csak akkor, ha olyan útmutatókkal vagy felhívásokkal van összefüggésben, amely ellenkezik a közösségi portál irányelveivel.
A fizikai bántalmazást vagy a gyerekek közti iskolai bántalmazást nem törlik szadista elemek hányában. Állatkínzást csak extrém esetben, digitálisan ábrázolt szexuális tartalmat pedig soha nem törölnek. Az abortusz mehet, amíg nem látható meztelen test. Közszereplőnek 100 ezer követő felett számít valaki, nekik többet kell tűrniük.
Különösen az öngyilkossági kísérletek okoznak komoly dilemmát. A platform a jövőben is engedélyezni akarja az ilyen felvételek élő közvetítését, mert azt az álláspontot képviseli, hogy ezeket a bejegyzéseket a felhasználók segítségkérésnek szánják. Véleményük szerint e felvételek eltávolítása megakadályozhatná, hogy az érintetteket meghallgassák. Az irányelveket a szakértőkkel közösen fejlesztették ki és úgy ítélték meg, hogy az érintettek biztonsága szempontjából az a legjobb dolog, ha a nézőikkel élőben kapcsolatban maradhatnak. A videókat csak akkor törlik, ha az adott személyen már nem lehet segíteni. Ugyanez érvényes a gyerekbántalmazásra is: a megosztott anyag alapján esetleg a gyereket felismeri valaki, és így védelem alá vehető.
A kiszivárgott dokumentumokból az is láthatóvá vált, hogy a törlést végzők a tartalmakat csak bizonyos "eszkalálódási szintig" dolgozzák fel és csak azok elérése után továbbítják az információkat a Facebooknak. Amennyiben például az öngyilkossággal összefüggő dolgok nem veszélyeztetik egyértelműen a felhasználók életét, akkor nem továbbítják az információt a platformnak.
A dokumentumok rámutattak arra is, hogy a közösségi honlap megpróbálja a helyzetet kézben tartani, ennek ellenére úgy tűnik, hogy elbukhat, mert egyszerűen túl gyorsan túl nagyra nőtt. Hiába védekeznek azzal, hogy ők nem médiavállalat, hanem egy techcég, mely csak közvetítőszerepet játszik és ilyenformán a tartalomért sem felelősek, hatalmas a nyomás rajtuk a kormányok és egyre inkább a civil szervezetek részéről is, utóbbiak a szólásszabadság megsértésével vádolják őket és a világ legnagyobb cenzorának nevezik a portált. Egy dologban azonban egyetértés van: mindenki nagyobb transzparenciát, a döntések hátterének jobb megismerését követeli.
A cégvezető, Mark Zuckerberg a hónap elején jelentette be, hogy 4500-ról 7500-ra növelik az ellenőrzésben résztvevő személyek számát, de az nem derült ki, hogy az adott személyek külsősök lesznek-e vagy sem. A mostani dokumentumok mindenesetre arra utaltak, hogy az Arvato nevű cég terjeszti ki a tevékenységét.
Mindezen fontossághoz képest kívánnivalókat hagynak maguk után a munkakörülmények, amelyek mellett a tartalomtörlőknek a döntéseket át kell ültetniük a gyakorlatba. Arról, hogy mi sértő és mi nem, meghatározott idő alatt döntenek a moderátorok, akik közül sokan így is bizonytalanok, például a szatíra és a már bántó humor közti határvonal nagyon vékony. A munka nem egyszerű, percenként több erőszakos fotót, állatkínzást tartalmazó videót, durva szexuális anyagot kell törölni, ami miatt pszichikai problémákkal küzdenek a Facebook tartalomtörlői. Berlinben több mint 600 személy dolgozik az Arvatónál és ők úgy érzik, hogy nem támogatják őket megfelelően.
