Az évtized végére olyan látványosan bővül majd a drónnal végzett feladatok száma, hogy erre a légi navigációs szolgálatoknak, köztük a HungaroControlnak is készülnie kell, ellenkező esetben a magyar szolgáltató vezérigazgatója szerint jelentősen gyengülhet ezen a területen a légiforgalmi szolgálatok helyzete és akár az irányításban is jelentős befolyást szerezhetnek a dróniparba befektető nagy cégek.

Szepessy Kornél elmondta, létrehozták az üzletfejlesztési igazgatóságot, azon belül pedig egy kutatás-fejlesztési csapatot, amely egyebek mellett a drónok szektorra gyakorolt hatását kutatja és válaszokat próbál adni a kihívásokra. A globális drónüzlet 5 év múlva már nagyobb lehet, mint a globális légiközlekedés, és ezt már olyan cégek is felismerték, amelyeknek semmi köze a légiközlekedéshez - hangsúlyozta, megemlítve a Google-t vagy a Deutsche Telekomot. Megjegyezte azt is, hogy ezek a cégek vezető szerepre törekszenek a dróniparban.

Úgy vélte, ebben a helyzetben a légi navigációs szolgáltatóknak és a szabályokat hozó szervezeteknek is az eddigiektől eltérően, konstruktívan és proaktívan kell a piachoz hozzáállnia, mert ellenkező esetben a multinacionális cégek a jelenlegi légi navigációs szolgáltatók elképzelései ellenére szerezhetnek meghatározó befolyást az irányításban. Véleménye szerint az EU döntéshozó testületeinek sokszor hosszú időbe telik a szabályok meghozatala, és nem rugalmasak a valós problémákkal szemben. Az említett cégek azért is vennék át a drónok légiforgalmi kezelését, mert szerintük erre a légi navigációs szolgáltatók még nincsenek felkészülve. Szepessy Kornél szerint ezért a megoldás az lehet, hogy a HungaroControl mint légiforgalmi irányítást végző, állami tulajdonú cég együttműködik a világcégekkel a szabályok lefektetésében és a feladatok megosztásában.


A vezérigazgató hangsúlyozta: szükség van a drónok használatának szabályozására, és olyan feltételeket kell szabni, amelyek betartása elvárható. Szepessy Kornél emellett beszélt a HungaroControl egyik legfontosabb fejlesztéséről, a virtuális toronyirányításról. Hangsúlyozta, hogy a projekt jelenlegi fázisában a munkát az irányítók továbbra is a toronyból látják el, a távoli irányítást is csak kényszerhelyzetben tervezik alkalmazni várhatóan ez év második negyedévétől, a hatósági engedély birtokában.

Várhatóan jövőre, 2018 végéhez közeledve változik a helyzet, amikor már a HungaroControl Igló utcai épületéből, kameraképek és radaradatok segítségével irányítanak majd. Ekkor a toronyból csak kényszerhelyzetben folyik majd a munka. Ehhez azonban egyebek közt a jelenlegi, mintegy húsz darabból álló kamerarendszert háromszorosára kell bővíteni. Az utolsó fázisban már a kényszerhelyzeti irányításra sem a toronyból, hanem a kényszerhelyzeti központból lesz mód, várhatóan 2020-tól.

Bár egy regionális svéd repülőtéren már használnak ilyen rendszert, ott egyszerre csak egy gépet kell kezelni, így a budapesti lehet a világon az első, ahol nagyobb forgalmat, egy időben több mozgásban lévő repülőgépet is kezelnek a rendszerekkel. Szepessy Kornél szerint a világ évek óta legjobb repülőtere a Szingapúr-Changi, illetve Indonézia és a brazil légi navigációs szolgáltató is érdeklődik a megoldás iránt.

A HungaroControl elsősorban a know-how-hoz kapcsolható szolgáltatásokat (légtér szimuláció, légiforgalmi irányító átképzés) szeretné értékesíteni, de hosszú távú kutatás-fejlesztési-innovációs együttműködésre is törekszik azokkal a társaságokkal, amelyek a kutatásban élenjárók, hogy növelje szerepét és befolyását elsősorban az európai légiforgalmi irányításban. Erre azért van szüksége a cégnek, hogy az EU által folyamatosan erősített konszolidációs folyamatok közepette meg tudja tartani a feladatait, és a csökkenő számú irányító központok egyikéből végezze a légiforgalmi irányítást.