Berta Sándor
Az internetsemlegesség mellett állt ki a Netflix
Reed Hastings, a streaming-szolgáltató vezérigazgatója nyílt levelében az erősebb internetsemlegességért szállt síkra.
A menedzser azt írta: nem elegendő csupán akadálytalan hozzáférést biztosítani a felhasználóknak, hanem azt is meg kell gátolni, hogy a szolgáltatók bizonyos kiválasztott ajánlatokkal kapcsolatban pénzt kérjenek. Az üzletember nem véletlenül fogalmazta meg ezt a követelést, ugyanis egyre több olyan észak-amerikai internetszolgáltató van, amely csak egy bizonyos összegért cserébe hajlandó garantálni, hogy a videókat megfelelő sávszélesség mellett tekinthessék meg az internetezők. A cégek arra hivatkoznak, hogy a Netflix csúcsidőszakban akár az online forgalom 30 százalékáért is felelős lehet és ezért részt kell vállalnia a hálózat üzemeltetési és karbantartási költségeiből.
Hastings ezzel szemben azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés bevezetésével a cégek végső soron saját maguknak ártanának. Amennyiben az internetszolgáltatók 10 és 50 megabites csomagokat adnak el az ügyfeleiknek, akkor kötelességük azt is biztosítani, hogy az internetelérés mindig tökéletesen működjön, függetlenül attól, hogy a továbbított adatok éppen honnan jönnek. A Netflix tartósan semmiképpen sem egyezne bele a költségek megosztásába.
A menedzser ugyanakkor pontosan tisztában van azzal, hogy jelenleg nem sokat ér az érvelése, ugyanis a nagy internetszolgáltatók megtehetik, hogy követeléseket fogalmazzanak meg. Rövid távon fizetni fognak, hiszen csak így biztosíthatják, hogy a társaságok a tartalmakat a megfelelő sávszélességgel továbbítsák az előfizetőiknek. Azt viszont nem lehet tudni, hogy a jelenlegi állapot meddig tartható fenn.
A menedzser azt írta: nem elegendő csupán akadálytalan hozzáférést biztosítani a felhasználóknak, hanem azt is meg kell gátolni, hogy a szolgáltatók bizonyos kiválasztott ajánlatokkal kapcsolatban pénzt kérjenek. Az üzletember nem véletlenül fogalmazta meg ezt a követelést, ugyanis egyre több olyan észak-amerikai internetszolgáltató van, amely csak egy bizonyos összegért cserébe hajlandó garantálni, hogy a videókat megfelelő sávszélesség mellett tekinthessék meg az internetezők. A cégek arra hivatkoznak, hogy a Netflix csúcsidőszakban akár az online forgalom 30 százalékáért is felelős lehet és ezért részt kell vállalnia a hálózat üzemeltetési és karbantartási költségeiből.
Hastings ezzel szemben azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés bevezetésével a cégek végső soron saját maguknak ártanának. Amennyiben az internetszolgáltatók 10 és 50 megabites csomagokat adnak el az ügyfeleiknek, akkor kötelességük azt is biztosítani, hogy az internetelérés mindig tökéletesen működjön, függetlenül attól, hogy a továbbított adatok éppen honnan jönnek. A Netflix tartósan semmiképpen sem egyezne bele a költségek megosztásába.
A menedzser ugyanakkor pontosan tisztában van azzal, hogy jelenleg nem sokat ér az érvelése, ugyanis a nagy internetszolgáltatók megtehetik, hogy követeléseket fogalmazzanak meg. Rövid távon fizetni fognak, hiszen csak így biztosíthatják, hogy a társaságok a tartalmakat a megfelelő sávszélességgel továbbítsák az előfizetőiknek. Azt viszont nem lehet tudni, hogy a jelenlegi állapot meddig tartható fenn.