Albert Einstein szürkeállományának egy új elemzése kimutatta, hogy a híres tudós agyának egyes részei eltértek a legtöbb emberétől, ezáltal összefügghetnek kivételes kognitív képességeivel, ugyanakkor több korábbi megállapítást cáfolnak.

1955-ben bekövetkezett halála után dr. Thomas Harvey patológus eltávolította Einstein agyát és különböző szögekből részletes felvételeket készítettek róla, majd 240 szeletet vágott ki belőle, melyekből hisztológiai metszetek készültek. A Florida Állami Egyetem evolúciós antropológusa, Dean Falk által vezetett kutatócsoport az amerikai Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Múzeum nem rég fellelt fényképeinek felhasználásával első alkalommal írta le Einstein agyának teljes agykérgét.

Falk és munkatársai 85 "normális" ember agyával vetették össze a speciális relativitás elmélet atyjának agyát a mai funkcionális képfeldolgozási tudományok fényében, értelmezve szokatlan jegyeit. "Einstein rendkívüli prefrontális kéreggel rendelkezett, ami példátlan kognitív képességeinek neurológiai táptalaja lehetett. A központi árok közelében elhelyezkedő elsődleges szomatoszenzoros és motorikus kérgek nagymértékben kiszélesedtek a bal agyféltekében" - magyarázta Falk. "Einstein parietális lebenyei szintén szokatlanok, neurológiailag alátámasztva vizuospaciális és matematikai képességeinek egy részét"

Az új tanulmány kiemeli, hogy a korábbi megállapításokkal ellentétben Einstein agya méretét és alakját tekintve is normális volt, és nem hiányzott a parietális operculum, a két agyfélteke közötti, átlagosan 5 milliméter széles árok sem, ami az elméletek szerint meggyorsíthatta a féltekék közötti kommunikációt. Falk munkája a Brain szaklapban jelent meg, bemutatva Harvey felvételeit és a fényképek alapján készült illusztrációkat, melyek a metszetekként szolgáló szövetminták eredeti helyeit rekonstruálják.