Parlamenti konferenciát tartottak az információs társadalom témakörében az egyes kormányzati szektorok informatikai fejlesztéseiről, valamint az informatikában rejlő lehetőségekről.

A tanácskozás megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője arról beszélt, hogy az informatika új eszközei segíthetik Magyarország, az egyes nagy ágazatok megújítását, és szerepük lehet az emberi erőforrások megerősítésében is. Balog Zoltán szerint az új innovációknak a közjót kell szolgálniuk, így például az egészségügyi, az oktatási, a kulturális ágazat megújulását. A miniszter úgy véli, ma Magyarországon, két évtizeddel a rendszerváltoztatás után kényszerű újrakezdésre van szükség. Hozzátette: ahhoz hogy jó irányba induljanak el a változások, az emberi erőforrások újbóli felfedezésére, megújítására és megerősítésére van szükség.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke az információhoz, a tudáshoz, a kulturális értékekhez való szabad és egyenlő hozzáférés jogát nevezte az információs társadalom valódi értéktartalmának. Szalai Annamária közölte: az általa vezetett intézmény ennek biztosítását tekinti feladatának. Mint mondta, a XX. század egyes eszmerendszerei megtanították az embereket arra, hogy nem a javak egyenlő elosztására kell törekedni, hanem a hozzáférés szabadságát és egyenlőségét kell lehetővé tenni. Szalai Annamária arról is beszámolt, hogy az információrobbanás az üzleti szféra, a társadalom, de az állam számára is új lehetőségeket nyit, amelyekkel a szabályozóknak is lépést kell tartaniuk.

A szabályozás kihívásairól Mátrai Gábor, az NMHH hírközlési elnökhelyettese nyújtott információt, aki a legfontosabb célnak a korszerű, hatékony és legmodernebb infrastruktúra kialakítására való ösztönzést nevezte. A digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alkalmazások szabályozásával kapcsolatban elmondta: az egyre szélesedő szektor esetében a verseny és az innovatív környezet fenntartása a hatóság feladata. Mátrai Gábor emellett fontosnak nevezte a lemaradó társadalmi rétegek segítését, a fogyasztói tudatosság növelését, és kijelentette: fel kell lépni a káros tartalmak ellen, de a magyar nyelvű tartalmak kellő mennyiségének megjelenését is segíteni kell.


Szalai Annamária
Az egészségügyért felelős államtitkár előadásában azt mondta: forradalmasíthatják az egészségügyi ellátást az információs technológiák. Szócska Miklós példaként említette a távfelügyeletet és a diabéteszes betegek ellenőrzését, amelyhez mobil eszközök nyújthatnak segítséget. Az elindítás előtt álló, védőnők segítését célzó program a tervek szerint lehetővé teszi majd, hogy a szülők a papíralapú oltási könyv helyett egy portálon kövessék gyermekük adatait - közölte az államtitkár, aki az alapellátás fejlesztéséről szólva azt mondta: a háziorvosok adatelérésén van javítani való.

Szócska Miklós fontosnak nevezte az adatok felszabadítását, vagyis az egészségügyben keletkező információk széleskörű hasznosítását. Hozzátette, hogy az adatokat hozzáférhetővé kell tenni mind a kutatók, mind - bizonyos juttatásért cserébe - az üzleti szféra számára. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottságban több híve is van az egészségügy informatikai fejlesztésének, emiatt a következő 10 évben "jó dolguk lesz azoknak a tagállamoknak", amelyek képesek az innovációra. Ezek a fejlesztések Magyarország számára is fontosak - mondta Szócska Miklós.

Egymillióval kell csökkenteni a digitális írástudatlanok számát 2014-ig, egyebek közt ezt tűzte ki célul a kormány - mondta el Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. Cél az is, hogy a lakosság 7-8 százaléka végezzen el ECDL (European Computer Driving Licence), az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói tanfolyamot. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy digitális írástudás nélkül ma már nincs versenyképes tudás a munkaerőpiacon, a szakmunkásnak és a felsőfokú végzettségű munkaerőnek egyaránt szüksége van informatikai tudásra. Ez szorosan hozzátartozik a munkaerő versenyképességének és alkalmazkodó képességének a javulásához, elősegíti a pályaváltást vagy az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka, és ezzel összefüggésben az e-learning elterjedését is. E célkitűzések megvalósulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon nőjön a foglalkoztatottak száma.


Az aktivitás növelése érdekében a foglalkoztatási szolgálat az informatika eszközeivel is igyekszik hozzájárulni közönségét. Az online szolgáltatások körébe tartozik a pályaorientációs portál működtetése, az elektronikus intézményi foglalkoztatási adatbázis, online adattár álláskeresőkről, ellátásokról, álláshelyekről. Felhívta a figyelmet az Európai Unió álláskeresési portáljára is, amelyen egymillió üres álláshelyet tartanak számon, és ezekre az állásokra elsősorban fiatalokat várnak.

A felsőoktatásnak és a felsőoktatási ágazatirányításnak meg kell újulnia, hogy megfelelhessen azoknak a társadalmi kihívásoknak, amelyek soha nem látott mértékű változások elé állítják - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Kis Norbert szerint a felsőoktatásnak nyitottnak kell lennie arra, hogy a "forrongó", folyamatosan változó információanyagot át tudja alakítani tudássá, tudománnyá. Arról beszélt, hogy a tudásátadás a "fizikai térből" egyre inkább a virtuális térbe helyeződik át, ezért a felsőoktatásnak a "tankönyv-, illetve házifeladat"-logika helyett az együttes, kollektív tudásépítés, kollektivitás élményét kell megadnia a diákoknak.

A helyettes államtitkár szerint a diákok ma úgy érkeznek az egyetemekre, hogy már kialakították a maguk személyes, egyéni tanulási környezetét és módszereiket az információ feldolgozására, ehhez megvan a saját házi technológiájuk, számítógépük, és ebben a virtuális környezetben hatékonyan tudnak tanulni. "Ha innen akarjuk a diákokat visszarángatni az iskolapadba, a nagy előadótermekbe, és jegyzetelésre kényszeríteni őket, akkor tévúton járunk" - mondta Kis Norbert.