Alex
Milyen fotóstáskát válasszunk?
Habár egy jó fotóstáska drága kiadás, nem szabad spórolni rajta, hiszen az általa megvédett felszerelés értéke biztosan a sokszorosát éri.
A fotóstáskák védenek a rázkódástól, ütődésektől, és általában vízálló anyagból készülnek, hogy az eső se tegyen kárt a benne lévő műszaki eszközökben. A védelem mellett a komfort legyen a másik fő szempont amire kiválasztásnál figyelünk. Számoljunk azzal, hogy több kiló cuccot tárolunk benne, ezért fontos, hogy ne húzza a vállunkat. Ha lehetséges, valamilyen nehezéket belepakolva próbáljuk ki megvásárlás előtt.
Minden fényképezőgéptípushoz létezik speciális tartó. A legáltalánosabbak a direkt a termékhez készült tokok. Szorosan követik a fényképezőgép vonalát, jó, ha nyakba, vagy akár az övünkre akaszthatók. Hasznos, ha anélkül is tudjuk használni a fényképezőgépet, hogy kivennénk belőlük (például egy lepattintható előlap miatt), így kisebb eséllyel maradunk le a gyorsan elmúló pillanatokról.
Szintén az egyszerűek közé tartoznak a kompaktokhoz szánt erszények. Városlátogatásokra, napi használatra tökéletesek, de a fényképezőgépen és maximum egy pótakkumulátoron kívül nem nagyon fér beléjük más. Hasznos, ha van rajtuk külön zárható zseb további memóriakártyának vagy egy törlőkendőnek. A kisebb DSLR gépeknek, vagy a ma oly divatos MILC kategóriának már ajánlott nagyobb, válltáska méretű hordozót venni. Ezekben már elválasztórekeszek is vannak a részegységek számára, tehát nagyobb biztonságban tudhatjuk objektívjeinket illetve vakunkat, és biztosan van rajtuk egyéb zseb az apróságok számára. Hátrányuk, hogy telepakolva hosszabb idő után megfájdulhat a hátunk.
A komolyabb amatőrők és a sok eszközt magukkal hordó profik számára készültek a hátizsákok. Ezekbe már több objektív fér, ez a fotóriporterek számára elengedhetetlen, és mivel vállainkon egyenlően osztják el a terhet jóval kényelmesebbek hosszabb távon, mint az oldaltáskák. Egésznapos túrákon ráadásul vizespalackot vagy egyéb hasznos dolgot is tárolni tudunk bennük. Hátrányuk, hogy nehezen hozzáférhetőek, több időbe telik míg előkapjuk belőlük a szükséges objektívet. A nagyobb oldaltáskákba már laptop, vagy akár egy második fényképezőgépváz is kerülhet, de itt már fokozottan számolnunk kell a komfortérzet csökkenésével, a cipekedés nem kellemes.
Speciális típus a vízálló tartó, ami páradús környezetben erősen ajánlott, és a termeszbeni kirándulásokra készített szivacsokkal gazdagon kibélelt ütésálló táskák. Ezek drágák, de ha elcsúszunk a sárban sem lesz baja felszerelésünknek. Akik pedig teljes felszerelésüket szeretik maguknál tudni azoknak guruló böröndök is készülnek, amibe tényleg minden belefér.
Kirándulásokon jó, ha van nálunk egy plusz esőkabát; kicsire összecsomagolhatók, nem foglalnak sok helyet, és nagyobb esőknél be tudjuk fedni vele a táskát amíg fedett helyre érünk. A táska élettartamának meghosszabbítása érdekében túrák után tisztítsuk le a szenyeződéseket, pormentesítsük a belsejét és ha büdös lenne, a napon szárítsuk ki. És végül egy utolsó tanács: nem ajánlott túlpakolni a cuccot. Teljesen természetes, hogy semmit nem szeretünk kihagyni, "hátha kell" alapon, de csak korábban kifáradunk és kevesebb kedvünk lesz használni a felszerelést.
A fotóstáskák védenek a rázkódástól, ütődésektől, és általában vízálló anyagból készülnek, hogy az eső se tegyen kárt a benne lévő műszaki eszközökben. A védelem mellett a komfort legyen a másik fő szempont amire kiválasztásnál figyelünk. Számoljunk azzal, hogy több kiló cuccot tárolunk benne, ezért fontos, hogy ne húzza a vállunkat. Ha lehetséges, valamilyen nehezéket belepakolva próbáljuk ki megvásárlás előtt.
Minden fényképezőgéptípushoz létezik speciális tartó. A legáltalánosabbak a direkt a termékhez készült tokok. Szorosan követik a fényképezőgép vonalát, jó, ha nyakba, vagy akár az övünkre akaszthatók. Hasznos, ha anélkül is tudjuk használni a fényképezőgépet, hogy kivennénk belőlük (például egy lepattintható előlap miatt), így kisebb eséllyel maradunk le a gyorsan elmúló pillanatokról.
Szintén az egyszerűek közé tartoznak a kompaktokhoz szánt erszények. Városlátogatásokra, napi használatra tökéletesek, de a fényképezőgépen és maximum egy pótakkumulátoron kívül nem nagyon fér beléjük más. Hasznos, ha van rajtuk külön zárható zseb további memóriakártyának vagy egy törlőkendőnek. A kisebb DSLR gépeknek, vagy a ma oly divatos MILC kategóriának már ajánlott nagyobb, válltáska méretű hordozót venni. Ezekben már elválasztórekeszek is vannak a részegységek számára, tehát nagyobb biztonságban tudhatjuk objektívjeinket illetve vakunkat, és biztosan van rajtuk egyéb zseb az apróságok számára. Hátrányuk, hogy telepakolva hosszabb idő után megfájdulhat a hátunk.
A komolyabb amatőrők és a sok eszközt magukkal hordó profik számára készültek a hátizsákok. Ezekbe már több objektív fér, ez a fotóriporterek számára elengedhetetlen, és mivel vállainkon egyenlően osztják el a terhet jóval kényelmesebbek hosszabb távon, mint az oldaltáskák. Egésznapos túrákon ráadásul vizespalackot vagy egyéb hasznos dolgot is tárolni tudunk bennük. Hátrányuk, hogy nehezen hozzáférhetőek, több időbe telik míg előkapjuk belőlük a szükséges objektívet. A nagyobb oldaltáskákba már laptop, vagy akár egy második fényképezőgépváz is kerülhet, de itt már fokozottan számolnunk kell a komfortérzet csökkenésével, a cipekedés nem kellemes.
Speciális típus a vízálló tartó, ami páradús környezetben erősen ajánlott, és a termeszbeni kirándulásokra készített szivacsokkal gazdagon kibélelt ütésálló táskák. Ezek drágák, de ha elcsúszunk a sárban sem lesz baja felszerelésünknek. Akik pedig teljes felszerelésüket szeretik maguknál tudni azoknak guruló böröndök is készülnek, amibe tényleg minden belefér.
Kirándulásokon jó, ha van nálunk egy plusz esőkabát; kicsire összecsomagolhatók, nem foglalnak sok helyet, és nagyobb esőknél be tudjuk fedni vele a táskát amíg fedett helyre érünk. A táska élettartamának meghosszabbítása érdekében túrák után tisztítsuk le a szenyeződéseket, pormentesítsük a belsejét és ha büdös lenne, a napon szárítsuk ki. És végül egy utolsó tanács: nem ajánlott túlpakolni a cuccot. Teljesen természetes, hogy semmit nem szeretünk kihagyni, "hátha kell" alapon, de csak korábban kifáradunk és kevesebb kedvünk lesz használni a felszerelést.