HENT hírlevél

Magyarország aláírja az ACTA-megállapodást

A mai napon Magyarország - az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt - aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése. Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak.

A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként 2011. október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.

2012. január 26-án az Európai Unió és - Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik - tagállamai, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntető politikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig - így Magyarországnak is - ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövege törvényben kerül kihirdetésre.

Az ACTA a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult "legjobb gyakorlatok" összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).

Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a közlemény szerint a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.

A megállapodás kedvező hatása - tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelező rendelkezéseknél - elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet - írják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Inquisitor #14
    STOP ACTA - HUN lang. / Magyar szinkron
  • kriszwells #13
    Nem innen van de ezt is olvastam:

    "...szervezet szerint az ACTA bevezetése káros hatással lenne a szólásszabadságra, a kultúrához való hozzáférésre, a magánélethez fűződő jogra, a nemzetközi kereskedelemre és az innovációra is"

    Ezt, hogy kell érteni?
    Kultúrához való hozzáférést értem, ha nem tölthet le az ember filmet, zenét, könyvet (illegálisan) és fizetni nem akar akkor kevesebb ilyen kultúr termékhez jut hozzá, stimm.
    De pl. szólásszabadsághoz, vagy nemzetközi kereskedelemre és az innovációhoz, ezt hogy érinti?
  • Narxis #12
    Az új alkotmány és kismillió új törvény óta ami 28 napja lépett életbe. Tehát az, hogy nem változott semmi nem egyenlő azzal, hogy fú de jó nekünk.
  • ptap #11
    Ja igen... És elolvastam... Többször is...
    Csak szerintem ebben a témakörben a sorok között (mögött) kell olvasni inkább...
    Szerintem ez csak az első lépés valamihez... Ha naív vagyok, azt mondanám, hogy valami jóhoz, ami jó lesz az embereknek...
  • ptap #10
    Satöbbi...
  • ptap #9
    @bvalek
    Igaz amit írsz... Ezt lehet olvasni a cikkben...
    Csak hát a nyugdíjpénztáraknál is azt mondták, hogy csak 2 hónapig nem utalják a tagdíjat. Aztán 14 hónapig... Aztán 3 hónap múlva jól megzsarolták az embereket... És azóta is cinikusan arra hivatkoznak, hogy mindenki önként és dalolva adta oda...
  • bvalek #8
    sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé

    Ez innentől kezdve nem valaki "szerinti" vélemény, hanem tény. Nem változik semmi.
  • Cat #7
    Ja, szerintük.
  • bvalek #6
    Az előttem hozzászólók kedvéért, akik lusták voltak elolvasni a cikket, kiemeltem néhány részletet:

    ... sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).

    Vagyis az ACTA a már meglévő relatíve enyhe magyar szabályozásnál is enyhébb, számunkra tehát nem változik semmi.

    ... a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.

    Ehhez nem is kell kommentár, csak ész a felfogásához.

    A megállapodás kedvező hatása - tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelező rendelkezéseknél - elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet

    Ezért írtuk alá. Önérdekből. Ez különbözteti meg a mostani "bandát" az előző bukott bandától.
  • Rayden02 #5
    Hát ez elég szar.Jah:/