SG.hu·

Bíróság vizsgálja a brit kalózkodás elleni törvényt

Két internetszolgáltató kezdeményezésére a brit bíróság elrendelte, hogy a munkáspárti kormány leköszönése előtt elfogadott kalózkodás elleni törvény bírósági felülvizsgálatát. A jogi procedúra során a bíróság megvizsgálja, a jogszabály valóban ellenkezik-e az Európai Unióban követendő irányelvekkel, ahogyan azt a szolgáltatók állítják.

A parlamenti választások előtti utolsó parlamenti ülések során fogadta el az előző brit kormányzat a Digital Economy Act elnevezésű jogszabálycsomagot, amelynek elsődleges célja, hogy a kalózkodás visszaszorításával és a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelmével fellendítse az ország digitális iparágát. A törvény a korábbinál szigorúbb büntetést ró ki a jogsértőkre, kötelezi az internetszolgáltatókat az illegális letöltők regisztrálására és figyelmeztetésére, továbbá technikai szankciókat helyez kilátásba a visszaeső kalózokkal szemben. A brit internetszolgáltatók a kezdetektől támadták a leköszönő munkáspárti kormány terveit, főleg a rájuk hárított felelősség és ennek anyagi terhei miatt. A Billboard.biz beszámolója szerint két cégnek, a Talk Talk és a BT internetszolgáltatóknak előfizetőik jogaira hivatkozva sikerült elérnie, hogy a törvényt bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

A szolgáltatók érvelése szerint a kormány "az utolsó nagy hajrában nyomta keresztül a parlamenten" a kalózkodás elleni törvényt, a törvény egyes pontjait nem vitatták meg kellő alapossággal a képviselők, ilyenformán az elfogadott jogszabály számos hiányosságot mutat, rendezetlensége pedig számos ponton sérti az állampolgárok jogait és szabadságát.

A brit legfelsőbb bíróság a napokban helyt adott a két szolgáltató keresetének, és elrendelte, hogy a bíróság vizsgálja felül a Digital Economy Act intézkedéseit. A várhatóan jövő februárban összeülő illetékes bírósági testület a keresetnek megfelelően vizsgálni fogja, hogy a kormány az uniós előírásoknak megfelelően járt-e el a törvény elfogadtatása során, továbbá, hogy a jogszabály összhangban áll-e az EU személyes adatok védelmére és az e-kereskedelemre vonatkozó irányelveivel.

A brit zeneipari szervezet, a BPI a hírre reagáló közleményében elítélte az internetszolgáltatók jogi lépéseit. A BPI szerint elszomorító, hogy a kormány kreatív iparágakat védő és innovációra ösztönző lépéseit az internetszolgáltatók megpróbálják ellehetetleníteni, miközben módszeresen ellenállnak, hogy a hálózatukon elkövetett jogsértésekkel szemben a hatóságok felléphessenek. A jogvédők a közleményben abbéli reményüknek adtak hangot, hogy a felülvizsgáló bíróság nem talál kifogásolnivalót a Digital Economy Act rendelkezései között.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© gainmu2010. 11. 15.. 09:54||#7
Én csak azt az egy dolgot nem értem hogy mindenhol azt olvasni hallani a kalóz szoftverek ill. audiovizuális termékek visszaszorítása... Csak azt nem értem hogyha tényleg annyira rossz a bevétel miért van az hogy a legutolsó legrosszabb "sztár vagy nevezzük celeb-nek" miért van neki több milliós kocsija (nem hitelbõl) olyan háza, vagyona ami normál embernek 90-100ezre forintos Nettóból sose lesz, pedig 1000x értékesebb munka amit a nagy-többség képvisel. Ezen a mentalitáson kéne nagyon reformálni, mert pl most ott van a cod7 11 000-ért. Persze mindenki megvenné szívesen ha tehetné, de mikor arra sincs h kaja legyen akkor mibõl ? Ekkor jön az h ez luxus... a XXI. században nem hinném h annak számít az h legyen interneted vagy h játsszon a gyereked vagy te az interneten. Ha egy kicsit arányosabb lenne a fizetés meg a termékek ára közt másabb lenne az arány, és ott a baj hogy kb. 200 000Bruttó fizetést néznek nem így van akinek a fizetése 70-90ezer annak hol van 200 000 bruttója? Elõször fejben kéne változni utána büntetni mert az büntet aki a legtöbbet csal vagy lop el az amúgy is szegény állampolgároktól.
© sh4d0w8082010. 11. 15.. 07:57||#6
"...a kalózkodás visszaszorításával és a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelmével fellendítse az ország digitális iparágát..." - a jelenlegi szellemi tulajdonjogi szabályzás nemhogy ösztönzi az innovációt, de gátolja azt. Áruljunk továbbra is szart, mert a törvény minket véd - mondhatja a film- és zeneipar. Védjük le továbbra is szoftverszabadalmakkal a kódokat, majd akkor mindenki nekünk tejel - gondolhatják a patent trollok. Tényleg, milyen jól ösztönzi az innpvációt...
© sanyicks2010. 11. 14.. 21:57||#5
mit lehet kihozni? Az auto tune-os énekesek hangján csak a hülye nem hallja hogy mennyire valódi 😄D valahogy a fokozatmentes hangmagasság váltás még nemnagyon megy ahogy hallom.
© RecoPhile2010. 11. 14.. 16:14||#4
Kemény dolog ez a zene ipar. Most van/volt Discovery Science a Kütyüparádé és ott mutatták be, hogy mai zenei technológiával mit ki nem lehet hozni egy hamis éneklõ énekesbõl. Kemény mondom. 😄DDD Hogy leesett zenei minõség mai világban.....
© torzsvendeg2010. 11. 13.. 22:17||#3
"A brit legfelsõbb bíróság a napokban helyt adott a két szolgáltató keresetének, ..."

Úgy látszik a legfõbb bírák is torrenteznek. <#nyes>
© NEXUS62010. 11. 13.. 11:01||#2
Azért nem mellesleg érdekelne az a folyamat, ahogy a magukat munkáspárt-oknak nevezõ politikai tömörülések, a XX. szd végétõl, hogy mentek át a tõkések közvetlen kiszolgálóivá szinte egész Európában.

De OK, fogadjuk el ezeket a jó kis "jogvédõs" törvényeket, feltéve ha majd a kiadók pedig fizetnek reklám, meg promó díjakat minden egyes bitért, ami a xarjaikkal kapcsolatban a netre felkerült: cikk egy portálon, valakinek a blogja, hsz-ek a fórumon és természetesen maguk a letölthetõ anyagok. Fizessenek csak, én akár a büntetést is vállalom! Kíváncsi vagyok a végén melyik oldal járna rosszabbul egy ilyen egyenlõ elveken alapuló törvénynél.
<#nevetes1>
© dj ozsi2010. 11. 12.. 20:15||#1
Amíg ez a sok gyökér kiötli hogy mit szabad és mit nem, addig is TOR-on keresztül letorrentezem a legújabb kalózos filmeket ! <#eplus2>