Kiadó: Eidos Interactive
Fejlesztő: IO Interactive
Honlap

Platformok: PC, X360, PS3, Nintendo Wii, Nintendo DS
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium IV/Athlon 3,2 GHz vagy magasabb órajelű processzor, memória: 512 MB (Vista esetén 1 GB), videokártya: GeForce 6600/Radeon X1300 vagy egyéb, Shader 3-at támogató kártya, merevlemez: 5,85 GB
Ajánlott: Intel vagy Athlon kétmagos processzor, memória: 1 GB, videokártya: GeForce 6600/Radeon X1300 vagy egyéb, Shader 3-at támogató kártya
Hasonló játékok: God of War, Red Ninja, Devil May Cry
Kategória: ügyességi

Gondolom, az IO Interactive-ot és nagyszerű játékaikat senkinek sem kell bemutatnom. Ha mégis akadna, aki nem ismeri, összefoglalnám gyorsan, mit érdemes tudni róluk. A csapat a köztudatba 2000-ben került be a Hitman: Codename 47 című játékával. Ez volt az első bérgyilkos-szimulátor, mely a nagyszerű ötlet mellett rengeteg hibát is tartalmazott, és mentési rendszere sem volt megfelelő egy ilyen játékhoz. Mindezek ellenére két év múlva megjelent a játék folytatása, melyben az előd majdnem minden hibáját kijavították, és egy kiváló hangulatú akcióprogramot alkottak.

A csapat következő játéka meglepő módon nem kedvenc bérgyilkosunk következő kalandja volt, hanem egy merőben más program. A taktikai elemekkel átitatott Freedom Fighters 2003-ban jelent meg, és mind a kritikusok, mind a játékosok körében nagy sikert aratott az oroszok által leigázott Amerikában a szabadságért küzdő vízvezeték-szerelő története. Ezt követte a Hitman Contracts 2004-ben, amely már koránt sem aratott osztatlan sikert, lévén a játékban nagyrészt az addigi két rész pályáit kellett újrajátszani, és az újítások száma is elenyésző volt. Szerencsére 2006-ban sikerült ezt helyrehozni a kiváló negyedik résszel, a Hitman Blood Money-val, amit a 2007-es Kane & Lynch Dead Men követett. A Dead Men megint csak nem a legjobban sikerült alkotása a csapatnak, de ennek oka a kiadó által sürgetett megjelenés volt, ami most nem tartozik ide.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
A felsorolt játékokban (kivéve a Freedom Fighters-t) közös tényező az erőszak és a vér nagy mennyiségben történő alkalmazása (hiszen vagy bérgyilkost alakítottunk, vagy pedig a családja életéért küzdő elkeseredett zsoldost) és a kiváló történet (ez az FF-ben is megvolt). Éppen ezért csodálkoztam, amikor megláttam az első képeket és videókat a csapat legújabb játékából, a Mini Ninjas-ból, amely inkább a fiatalabb korosztályt célozza meg.

A történet szerint réges-rég sikerült legyőzni a Gonosz Hadurat, a nagy erejű Kuji mágia eltűnt, az emberek földművelésbe kezdtek, és béke köszöntött be, több mint 300 évre. Ám egy nap mindenféle természeti csapások érik az embereket, havazás, pusztító erejű viharok, áradások formájában. Ha ez még nem lenne elég, rejtélyes szamurájharcosok tűnnek fel, akik az erdei állatokat gyűjtik össze. Mindeközben a szamurájok kastélyokat foglalnak el, és a Hadúr régi kastélya újra megtelik élettel.

Az öreg Ninjamester érzi, hogy újra Kuji mágiát használnak az állatokon, így alakítva át őket harcosokká, és ezért elküldi a legjobb tanítványát, hogy járjon utána a jelenségeknek, és nézze meg, mi folyik a Hadúr kastélyában. Mikor a tanítvány nem tér vissza, a Mester elküldi a következő tanoncot és így tovább, míg végül már csak két ifjú ninja marad, akikre még véletlenül sem bízna ekkora feladatot. De hát nincs mit tenni, így elküldi hőseinket a rejtély megoldására és elveszett társaik felkutatására.

Ezután a történeti bevezetés után kapjuk meg hősünk, Hiro irányítását, aki egy egész különleges kis ninja. Ő ugyanis azon ritka emberek közé tartozik, akik képesek használni az ősi Kuji mágiát, ezért a Mester külön kiképzésben részesítette őt. A kötelező tréning közben, miután megtanultuk az irányítást és a mágiahasználatot, feladatunk felkeresni partnerünket, Futót. Ő hősünk legjobb barátja, és hatalmas fizikai erejével és brutális kalapácsával tökéletesen kiegészíti Hiro gyors és kecses kardművészetét. Ezzel a párossal indulunk útnak a Gonosz Hadúr hadserege ellen és társaink után.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
A játékmenet a klasszikus mászkálós-gyűjtögetős sémát követi, persze némi változtatással. Aktuális karakterünkkel beszélgethetünk a helyiekkel, akik hasznos információkkal, esetleg küldetésekkel látnak el minket. Ezeket a melléküldetéseket érdemes teljesíteni, mert egész könnyűek, ráadásul hamar le lehet őket tudni, és jutalmunk lehet egy életfeltöltő, vagy pedig az ellenfeleinkkel szemben alkalmazható hasznos tárgy (dobócsillag, füstbomba stb.). Több módon is interakcióba léphetünk környezetünkkel: a gyümölcsfákról lerázhatjuk a termést életfeltöltés céljából, ládákat és hordókat szétverve pénzhez juthatunk, esetleg horgászhatunk ninjasapkánkat csónakként használva (mellesleg a sapka véd a nyilaktól is), így nyerve elsőrangú szusit, mely szintén az életpontunkra van jó hatással.

Ugyanakkor gyűjtögethetünk különféle növényeket is, amelyekből a templomokban vásárolt receptek alapján különféle italokat főzhetünk. Az italfőzés az inventoryn belül zajlik, és eléggé el van rejtve, legalábbis én alig találtam meg. Ugyanis tárgyainkat egy papirusztekercs jellegű menüben tároljuk, és ha az egérgombot nyomva tartjuk, akkor a tekercset húzhatjuk jobbra és balra, feltárva inventorynk további részeit. Tárgyainkon kívül itt tekinthetjük meg az aktuális küldetésünket, hogy az aktuális pályán jelenleg hogy állunk és a receptjeinket, illetve az azokhoz szükséges alapanyagok mennyiségét. Ugyanitt meg is főzhetjük a különböző főzeteket, amik feltölthetik életünket, energiánkat, elkábíthatják ellenfeleinket stb. De elég a tárgyakból, nézzük karaktereinket. Központi karakterünk Hiro lesz, aki ugyebár képes a mágiahasználatra. Alapból mindössze két varázslattal rendelkezünk, a mágikus kegyhelyek felkutatására szolgálóval és az állatokat megszállóval. Az állatok megszállása inkább csak vicces, mint hasznos, bár állatként könnyebben rálelünk a pályákon elszórt főzetalapanyagokra. Esetleg érdemes még kipróbálni, hogy megszállunk egy vaddisznót, és elkergetjük ellenfeleinket, vagy pedig medveként csapunk szét köztük.

Ezzel szemben az első varázslat a leghasznosabb a játékban, ugyanis ez mutatja meg nekünk, hogy az aktuális pályán merre vannak a mágikus szentélyek (shrine), amelyekből új varázslatokat nyerhetünk. Ezek megtalálása még csak félgyőzelem, ugyanis az aktiválásukhoz egy különleges növényre, az Amenome-ra lesz szükségünk. Nem kell megijedni, ezek általában a kegyhelyek környékén nőnek, nem kell sokat kutakodni utánuk. Összesen 12 varázslatot sajátíthatunk el, és érdemes mindet felkutatni. Ez már csak azért is érdekes, mert például a főellenfelet mágia nélkül lehetetlen legyőzni, és akadnak még ellenfelek, akiket csak mágiával likvidálhatunk.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
Mindegyik karakter rendelkezik egy sima és egy erős támadással, plusz egy speciális harci mozdulattal. A sima támadások nem kerülnek semmibe, de a speciálisak igen. Az ehhez szükséges energiát a képernyő jobb oldalán látható piros gömbök jelzik, amiket ellenfeleink legyőzésével tölthetünk újra. A speciális támadások az adott karakter fegyveréhez vagy pedig a személyiségéhez vannak igazítva. Főhősünk speciális támadása az, hogy megállítja az időt, ezáltal lehetőséget kínálva nekünk arra, hogy kijelöljük az áldozatait, akiket egy csapással kivégez.

Következő hősünk Futo. Mint már említettem, ő brutális erejével és kalapácsával osztja az áldást, bár kissé esetlennek tűnik a sima támadások során. Az ő specialitása egy földre mért hatalmas csapás, mely körben sebzi a gonoszokat, tehát remek tömegoszlató képesség.

Utunk során a következő kis ninja, akivel összefutunk, Suzume lesz. Eme bájos ninjahölgy iránt barátságon túli érzelmeket táplál Hiro. Suzume harci képességeivel és zenei tudásával tűnik ki a többiek közül. Igen, zenei tudásával, ugyanis a kis hölgy fegyvere egy bambuszfuvola, mely a halálos fegyverként szolgál a kezében, mindemellett gyönyörű dallamokat is képes előcsalni belőle. Innen ered az ő különleges képessége, miszerint zenéjével elkábítja és legyengíti a körülötte lévőket, akik ezután egy csapással elintézhetők. Megemlítendő még az is, hogy Suzume büszke arra, hogy csak akkor használ erőszakot, ha az már elkerülhetetlen.

Utána fogjuk kiszabadítani Shunt, az egyetlen nyíllal rendelkező karaktert. Shun elég ambivalens személyiség, lévén ő a legaktívabb mini ninja, mégis képes akár napokat is mozdulatlanul tölteni egy tökételes találat érdekében. Ebből ered, hogy ő a legcsöndesebb az összes ninja közül. Specialitása pedig a tűzijátékkal telepakolt robbanónyíl, amely amellett, hogy szép látvány, kifejezetten erős is.

Nyilas barátunk után Torával fogunk összeakadni. Ő a csapat legfurább és egyben legenergetikusabb tagja. Azért fura, mert kis barátunk születése óta tigrisnek képzeli magát, és úgy is viselkedik. Fegyverei pedig az általa készített tigriskarmok, amiket igencsak nagy hatékonysággal használ. Tora az egyedi támadása során nekifut a célszemélynek, majd egy ugró támadással leteríti, akárcsak az igazi nagymacskák.

Utolsó harcosunk a lányok legfiatalabbika, Kunoichi. Nővéreként tekint Suzuméra, és nagyon tiszteli Hirót, mégis nagyon csöndes és magának való. Fiatal kora ellenére mégis őt küldte el elsőnek a mester, ami nem véletlen, látva milyen ügyesen bánik a naginatajával. Különleges támadása pedig az, hogy feje felett elkezdi pörgetni a lándzsáját, így sebezve meg mindenkit, aki elég botor ahhoz, hogy a közelébe merészkedjen.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
Ők tehát irányítható harcosaink, akik között egy karakterválasztó menü segítségével bármikor válthatunk, persze, ha már összegyűjtöttük őket. Mindegyik karakterhez tartozik egy bemutatkozó videó, amit a főmenüben az "extrák" menüpont alatt tekinthetünk meg. Érdemes megnézni ezeket, mert nagyon hangulatosra és viccesre sikerültek. De ezzel még nem ért véget a karakterek leírása. Az IO csapata beépített a programba némi karakterfejlődést is.

A legyőzött ellenfeleink és a kiszabadított állatok után kis sárga karikákat kapunk, amik XP-nek felelnek meg. Ha elegendőt gyűjtünk össze belőlük, akkor szintet lépünk. Sajnos nem szólhatunk bele, hogy milyen tulajdonságunk fejlődjön, hanem a program dönti el, hogy melyik szinten melyik fejlődjön. Tehát így növekszik majd életünk, KI-nk (ez az energiánk) és a speciális támadásokra költhető energia, ezáltal Hiro speciális képessége is, ami annyit tesz, hogy egyre több ellenféllel végezhetünk egy csapással. Érdemes megemlíteni még a főellenfelek elleni harcokat is. Ezek mindegyike egyedi és sajátos, ráadásul nem is túl nehezek. Lényegében arról van szó, hogy egy-egy elemet képviselő főmuftit kell legyűrni, keverve az ügyességi részeket és a manapság oly divatos quick time eventeket. Grafika: A grafikai megvalósításért az IO saját motorja a felelős, mely anno még az első Hitmant is hajtotta. A cég összes játéka ezt használja, de persze folyamatosan fejlesztették közben. Ennek köszönhető a meglepően alacsony gépigény is. A rajzfilmes grafika tökéletesen illik a játék hangulatához, bár a hatalmas pályákon néha előfordulnak óriási, ismétlődő textúrák, de ezek elhanyagolhatóak, tekintve a pályák többi részének megvalósítását. Megemlíteném még, hogy karakterek mind chibi (az animékben így hívják a szereplők gyerekes, kicsinyített mását) módon vannak ábrázolva, ami illik a program látványvilágához. De akármennyire hangulatos is a grafika, sajnos manapság már ez kevés, és léteznek szebb programok is.

Kezelőfelület: A játék támogatja az X360-as kontrollert, de a billentyűzet + egér is nagyszerűen használható. Hőseink mozgáskultúrája hasonló a Hercegéhez, csak itt nem annyira létfontosságú a nyaktörő mutatványok végrehajtása. Összességében meg vagyok elégedve az irányítással, nem volt vele problémám.

Játszhatóság: Hatalmas bejárható területek, sok gyűjthető dolog, köztük a Jizo figurák - amelyekből 100 darab akad a játékban -, jó harcrendszer és változatos játékmenet jellemzi a programot. Bár a hatalmas pályákon néha unatkozunk, miközben haladunk a cél felé, és a harc is igen sok és unalmas a játék vége felé, de ezért kárpótol minket a néhol igencsak ötletes pályatervezés (mint amikor egy élő házban kell felfele haladnunk), és az egyéb ötletes megoldások (lavina elől menekülés a ninjakalapban, vagy pedig egy óriás hallal kell átvitetnünk magunkat egy részen). A játék sajnos nem túl nehéz, és nem túl hosszú (mindössze 15 szintből áll a program), és az újrajátszási faktor szinte nulla.

Intelligencia, nehézség: Mint írtam, a program nem túl nehéz, de ezt betudhatjuk annak, hogy nem a felnőtteket célozza meg. Ellenfeleinket nevezhetjük intelligensnek, mivel ha látják, hogy nincs esélyük, inkább menekülőre fogják a dolgot, vagy pedig társaikhoz szaladnak, hogy közös erővel próbáljanak legyűrni minket. Lényegében tehát ezzel nem volt probléma.

Hangok, zene: A zene a régi jó japán filmeket és szamurájos animéket idézi, fuvolaszóval és egyéb hangszerekkel. A hangok is jól sikerültek, leszámítva, hogy az állatoknak nem nagyon van hangjuk. A párbeszédeket is nagyon ötletesen oldották meg: az átvezető videókban az a pár karakter és az NPC-k is angolul beszélnek, viszont karaktereink és ellenfeleink japánul beszélnek. Igazi élmény hallani Shunt, ahogy sürget minket, vagy azt, ahogyan ellenfeleink Gibert felügyelőt megszégyenítve kiabálják kétségbeesve, hogy "Ninja! Ninja!"

Összefoglalás: Egy jó hangulatú, bájos játék a Mini Ninjas, amely meglepően jól sikerült ahhoz képest, hogy ez az IO Interactive első gyerekeknek szóló programja. Annyira gyerekbarát a program, hogy a legyőzött ellenfelek nem meghalnak, hanem visszaváltoznak azzá az erdei állattá, amelyek eredetileg voltak. Hibái persze vannak a programnak, és az egyik legnagyobb a túl sok játszható karakter.

Hiro a mágiával és a speciális támadásával gyakorlatilag teljesen fölöslegessé teszi a többiek használatát. Én rajta kívül még Shunt és Torát használtam, plusz elvétve Futót, a medvékből lett ellenfelek ellen. Ha már ennyi játszható szereplőt raktak a játékba, akkor ügyelhettek volna rá, hogy megtalálják az egyensúlyt közöttük. Ezt leszámítva tényleg jól sikerült a program, igazán élvezetes 15 órát biztosít számunkra. Adjunk neki egy esélyt, számomra megérte, karácsonyi ajándéknak kisebbeknek tökéletes.