A legtöbb hazai médium betartja a szerzői jogi szabályokat, s e területen fejlődést mutatnak az utóbbi évek tapasztalatai - mondta Kálmán András, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) magyarországi igazgatója.

Nem ritka sem a hírlopás, sem a "túlidézés", amikor az indokolt és arányos mértéknél hosszabban citálnak valakit. Előfordulnak bitorlások is; ilyenkor általában az anyagot felhasználó médium nincs tisztában azzal, hogy nem a jogtulajdonostól szerzett be valamit - sorolta az igazgató. Kálmán András hozzátette: szűk mezsgyén mozognak például azok az internetes szaklapok, amelyek a jogsértő cselekmények elkövetési módjait taglalják, olykor bőségesen. "Egyes megfogalmazások szerint ez már kimeríti a bűnpártolást vagy a felbujtást" - jegyezte meg.

Mint mondta, nem a szerzői jogi, hanem a közigazgatási törvényt sérti, ha egyes művek korhatár-besorolását "hasra ütéssel", nem az e célra felállított bizottság ajánlása alapján végzik, ráadásul "ilyenből viszonylag sok van, és ezek ellen senki nem lép fel". Neveket nem említve Kálmán András arról is szólt: vannak olyan cégek, amelyek külföldön gyártott, magyar nyelvű DVD-k behozatalakor elmulasztják a szükséges regisztrációt, és a feltűnés elkerülése érdekében ellátják a kiadványokat korhatárjelzéssel.

Az ASVA igazgatójának közlése szerint a legtöbb szerzői jogi probléma nem a "kirakatban lévő" médiumokkal van, mert azok "kínosan ügyelnek arra, hogy minden szabályt betartsanak", ám komoly feladat elé állítja őket a fejlődésnek az az iránya, hogy egyre több az egyszemélyes szolgáltató, például ugrásszerűen nő a blogok száma. "Ez a terület számunkra áttekinthetetlen, hogy itt mi történik, azt nem tudja igazán senki" - mondta a szakember, emlékeztetve arra: nem ezt a vonalat, hanem a kalózkodás elleni küzdelmet tekintik munkájuk fő csapásirányának, s bejelentések alapján dolgoznak.