Szekeres Viktor
Sweeney Todd, a Fleet Street démoni borbélya
Tim Burton, Johnny Depp, büntető, Oscaros látványvilág - mintha ismét Az Álmosvölgy legendája elevenedne meg a vásznon.
Tim Burton - kell-e mondanunk mást műfajmeghatározásnak? Ööö, kell, hiszen van, aki simán megnéz és élvez minden Burton-filmet, van aki azonban csak a mester életművének kommersz darabjaira bukik. Ez esetben viszont kihagy olyan zseniális próbálkozásokat, mint az animált Karácsonyi lidércnyomás vagy az ugyancsak stop and motion Halott menyasszony. Burton szerencsére ezúttal ismét nem tudott "normális" filmet készíteni és musicalbe vágta fejszéjét.
A musical pedig naná, hogy a Sweeney Todd lett, hiszen a musicaltörténelem egyik legsötétebb darabjáról van szó, melyet itthon nem nagyon állítanak színpadra. Horrormusicalek terén mi kénytelenek vagyunk beérni a kellőképpen véres és teljesen korrekt Frank Wildhorn-féle Jekyll és Hyde-dal, így idehaza maximum a Londonba fapadoson színházazni járók ismerhetik testközelből a gyilkos fodrász történetét. Plusz aki annak idején figyelmesen szemrevételezte Kevin Smith Apja lánya című filmjét, ahol is Ben Affleck filmbéli lánya mindenki megrökönyödésére az iskolában a Sweeney Toddból ad elő egy részletet.
A Sweeney Todd története, bár sokan Hasfelmetszőhöz hasonlítják, inkább csak egy sötét bosszúsztori, amelyben a Johnny Depp által alakította fodrász, Bejnamin Barker meg akarja bosszulni London egyik bíráján, hogy annak idején elvette tőle szíve szerelmét. Barker több éves távollétet követően visszatér Londonba és Sweeney Todd néven borbélypraxist nyit, hogy székébe csalogassa a gyaur bírót, hogy elvághassa a torkát.
Egyszerű történet, hihetetlen jó, sötét látványvilág - ez jellemzi a Sweeney Toddot. No, meg a klasszikus színpadi musicaleken felnőtt közönséget meglepő musical stílus, ugyanis a Sweeney Toddban a dalok nem annyira a körítést és a nagy össztáncok, tömegjelenetek megteremtését szolgálják, hanem nagyrészt szimplán a párbeszédeket helyettesítik. És éppen ezen párbeszéd-dalok és a burtoni világ miatt lesz annyira bizarr maga a Sweeney Todd-film, ami pár szereplőt mozgatva és megénekeltetve sajnos nem egyszer unalomba fullad. Hiába jelennek meg a neves mellékszereplők (Alan Rickman vagy Sascha Baron Cohen), ha egyszerűen nem tudják jelenlétükkel magukkal ragadni a közönséget.
Tim Burton és a forgalmazó minden bizonnyal az Oscar-díjat odaítélők figyelmének felkeltésében is bízott a Sweeney Toddal, azonban sajnos ez újfent nem sikerült a direktornak. Ugyan Johnny Depp alakítása mellett nem mehetett el az Akadémia, és a remek díszleteket és kosztümöket is jelöléssel ismerték el (előbbiek tervezője az aranyszobrot is megkapta), de Burton továbbra is tabu maradt a jelölők számára...
De nem csak az Oscarok elmaradása okozott csalódást, hanem összességében maga a film is, mert hiába a remek vizualitás, a nem tipikus musical stílus sajnos nehezen fogyaszthatóvá teszi a filmet. Persze az efféle megítélés még a szokásos szubjektívnél is szubjektívebb, hiszen a zenei ízlés - akárcsak a filmes - nagyon sokrétű lehet. Így viszont hiába nagy musical-rajongó és Burton-rajongó a kritikus, a film csak külsőségeiben hozza az elvárásokat.
Lehet, hogy klasszikus musical-alapokon jobban működött volna a Sweeney Todd is (de hát Burton azért az, aki, hogy ne az elvárásoknak feleljen meg), így 2007-ben, ha musicalről van szó, továbbra is a Hajlakkot kell, hogy első helyen említsük (és persze a hazai forgalmazást elkerülő Once-ot...). Sebaj, idén jön a Mamma mia! és visszaállítja a műfaj renoméját. Feltételezhetően. Burton pedig forgathatja következő filmjét, ami ismét animáció lesz, és amit végre talán díjaznak is valamivel.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Tim Burton - kell-e mondanunk mást műfajmeghatározásnak? Ööö, kell, hiszen van, aki simán megnéz és élvez minden Burton-filmet, van aki azonban csak a mester életművének kommersz darabjaira bukik. Ez esetben viszont kihagy olyan zseniális próbálkozásokat, mint az animált Karácsonyi lidércnyomás vagy az ugyancsak stop and motion Halott menyasszony. Burton szerencsére ezúttal ismét nem tudott "normális" filmet készíteni és musicalbe vágta fejszéjét.
A musical pedig naná, hogy a Sweeney Todd lett, hiszen a musicaltörténelem egyik legsötétebb darabjáról van szó, melyet itthon nem nagyon állítanak színpadra. Horrormusicalek terén mi kénytelenek vagyunk beérni a kellőképpen véres és teljesen korrekt Frank Wildhorn-féle Jekyll és Hyde-dal, így idehaza maximum a Londonba fapadoson színházazni járók ismerhetik testközelből a gyilkos fodrász történetét. Plusz aki annak idején figyelmesen szemrevételezte Kevin Smith Apja lánya című filmjét, ahol is Ben Affleck filmbéli lánya mindenki megrökönyödésére az iskolában a Sweeney Toddból ad elő egy részletet.
A Sweeney Todd története, bár sokan Hasfelmetszőhöz hasonlítják, inkább csak egy sötét bosszúsztori, amelyben a Johnny Depp által alakította fodrász, Bejnamin Barker meg akarja bosszulni London egyik bíráján, hogy annak idején elvette tőle szíve szerelmét. Barker több éves távollétet követően visszatér Londonba és Sweeney Todd néven borbélypraxist nyit, hogy székébe csalogassa a gyaur bírót, hogy elvághassa a torkát.
Egyszerű történet, hihetetlen jó, sötét látványvilág - ez jellemzi a Sweeney Toddot. No, meg a klasszikus színpadi musicaleken felnőtt közönséget meglepő musical stílus, ugyanis a Sweeney Toddban a dalok nem annyira a körítést és a nagy össztáncok, tömegjelenetek megteremtését szolgálják, hanem nagyrészt szimplán a párbeszédeket helyettesítik. És éppen ezen párbeszéd-dalok és a burtoni világ miatt lesz annyira bizarr maga a Sweeney Todd-film, ami pár szereplőt mozgatva és megénekeltetve sajnos nem egyszer unalomba fullad. Hiába jelennek meg a neves mellékszereplők (Alan Rickman vagy Sascha Baron Cohen), ha egyszerűen nem tudják jelenlétükkel magukkal ragadni a közönséget.
Tim Burton és a forgalmazó minden bizonnyal az Oscar-díjat odaítélők figyelmének felkeltésében is bízott a Sweeney Toddal, azonban sajnos ez újfent nem sikerült a direktornak. Ugyan Johnny Depp alakítása mellett nem mehetett el az Akadémia, és a remek díszleteket és kosztümöket is jelöléssel ismerték el (előbbiek tervezője az aranyszobrot is megkapta), de Burton továbbra is tabu maradt a jelölők számára...
De nem csak az Oscarok elmaradása okozott csalódást, hanem összességében maga a film is, mert hiába a remek vizualitás, a nem tipikus musical stílus sajnos nehezen fogyaszthatóvá teszi a filmet. Persze az efféle megítélés még a szokásos szubjektívnél is szubjektívebb, hiszen a zenei ízlés - akárcsak a filmes - nagyon sokrétű lehet. Így viszont hiába nagy musical-rajongó és Burton-rajongó a kritikus, a film csak külsőségeiben hozza az elvárásokat.
Lehet, hogy klasszikus musical-alapokon jobban működött volna a Sweeney Todd is (de hát Burton azért az, aki, hogy ne az elvárásoknak feleljen meg), így 2007-ben, ha musicalről van szó, továbbra is a Hajlakkot kell, hogy első helyen említsük (és persze a hazai forgalmazást elkerülő Once-ot...). Sebaj, idén jön a Mamma mia! és visszaállítja a műfaj renoméját. Feltételezhetően. Burton pedig forgathatja következő filmjét, ami ismét animáció lesz, és amit végre talán díjaznak is valamivel.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street) Rendező: Tim Burton Forgatókönyvíró: John Logan, Stephen Sondheim, Hugh Wheeler Zeneszerző: Stephen Sondheim Operatőr: Dariusz Wolski Jelmeztervező: Colleen Atwood Producer: John Logan, Laurie MacDonald, Walter F. Parkes, Richard D. Zanuck Látványtervező: Dante Ferretti Johnny Depp (Sweeney Todd) Helena Bonham Carter (Mrs. Lovett) Alan Rickman (Turpin bíró) Timothy Spall (Beadle Bamford) Sacha Baron Cohen (Signor Adolfo Pirelli) Jamie Campbell Bower (Anthony Hope) Jayne Wisener (Johanna) |
