Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Blue Byte
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 1,8 GHz, 512 MB RAM, 3 Gbyte szabad hely, DirectX 9-et támogató 64 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: Intel Pentium IV 3 GHz , 1 Gbyte RAM, nVidia Geforce 7600+
Hasonló játékok: Caesar IV, CivCity: Rome
Kategória: történelmi stratégia

Kis emberek rohangálnak a képernyőn: Sims. Házakat építünk nekik: Simcity. A középkorban vagyunk: Settlers. Ez az egyik legősibb sorozat, ami immáron a hatodik epizóddal kibővülve tűnik fel 2007-ben is. Voltak gyengére sikerült próbálkozásai, a mostani viszont a retró jegyében igyekszik visszanyúlni a régiekhez, de közben valamelyest kommerszebb is lett.

Vissza is nyúlunk a klasszikus sorozat gyökereihez, illetve egyszerűsödik is a történet. A kor szellemének megfelelően könnyebben átlátható a játék, nem kell főpolgármesternek, sem földesúrnak lenni ahhoz, hogy a játékban sikereket érjünk el, ugyanakkor nem árt ha a játékosnak sok ideje és türelme van.

Ez az egy nem változott. A hűbéres korszak legnagyobb ásza talán a Settlers sorozat második, illetve harmadik része volt, míg a későbbiek némileg eltértek a kitaposott ösvénytől. Ebben a részben viszont a kampány részt sikerült ráhúzni egy olyan keretsztorira, ami nem válik túlzottan unalmassá, nem annyira klisés és még a sokadik pályán is tartogat meglepetéseket. A feladatunk kivételesen nem egy igen tehetséges uralkodó noszogatása, hanem alkalomról alkalomra változó, hogy éppen kit és hol kell irányítani, mégpedig olyan módon, hogy a címben is említett birodalom valóban felépüljön.


A terjeszkedésnek két markáns gátja is akad, mégpedig a banditák és a vikingek (vagy egyéb nációk). Itt ugyan nincs akkora szerepe a különböző civilizációknak, mint egyes korábbi részekben, de annyi megmaradt, hogy a hadsereget közvetlen irányítás jellemzi. A legnagyobb visszatérés, hogy újra a régi módon vajmi kevés köze van a játékosnak, hogy az emberei merre mászkálnak.

Nos lássuk az újdonságokat. Először is minden küldetésben és pályán egy hős lovag kíséri a játékost. Neki akár közvetlen szerepe is lehet a harcokban, kezdetben tökéletes lehet kósza vadállatok leölésében, de a későbbiekben sem erősödik meg, ez nem a Heroes. Ennek ellenére hasznos dolgokra képesek a különböző hős lovagok. Mindegyiknek van egy-egy passzív képessége, ami többnyire a városfejlesztés terén előnyös dolog, illetve egy aktív képessége is. Lehet olcsóbb épületfejlesztés, több adó például a passzív és ingyen etetés, ellenséges csapat átkonvertálás vagy paraszt gyógyítás az aktív. A hős rendelkezik továbbá egy ranggal is, amit minél magasabbra kell fejleszteni, hogy elérhetővé váljanak a komolyabb épületek is. Ehhez minden szinten teljesíteni kell bizonyos kritériumokat, ami lehet lélekszám, fő épületek bizonyos fejlettségi szintje vagy egy adott termékből X darab elérhetővé tétele. Ha ezek készen állnak, akkor a főtéren egy kisebb buli keretében jöhet a beavatás.


A másik újdonság a térkép területekre osztása. Korábban is voltak határok, melyeket a kis helyőrségek és egyéb katonai épületek pakolásával lehetett kitolni, ami sokkal életszerűbb volt a mostaninál, ahol is konkrét régiókra van felosztva minden térkép és azon belül ha a hős épít egy őrtornyot, akkor már meg is van szerezve. Ennek a módosításnak a célja nyilván az erőforrások igazságosabb elosztása volt, de annyira nem örömteli, mert bizonyos játékmódokat és a területszerzés örömét végképp elvette.

Arról nem is beszélve, hogy sokszor hiába gyilkolta le a seregem a konkurenciát, sem ők, sem a hős nem tudott mit kezdeni vele, az már azé maradt, akié volt. Pedig elméletileg elegendő az ellenség őrtornyát lezúzni és akkor elpusztul minden más. Ez is mekkora hülyeség. Fekete pont a Blue Byte-nak, ez nem volt szép tőlük. Némileg vigasztal cserében a klímakérdés. A pályák legalább háromféle éghajlathoz tartozhatnak, ami nem csak a dizájnt befolyásolja, de komoly különbségek lesznek az adott pálya játékmenetében is. Az északi területeken hideg van, hosszú tél, középen normál négy évszakos körforgás, mint amilyen nálunk is volt pár éve még, délen pedig sivatagi körülmények uralkodnak, ahol tél nincs, de cserébe víz is kevesebb és a termőtalajt is jól be kell osztani.

A négy évszakos pályákon érdemes megnézni az éves időjárásjelentést, amiből kiderül, hogy az év melyik részében szenvedünk majd hiányt egyes élelmiszerforrásokból. Ha befagy a víz, akkor például nem lehet halászni, viszont a katonákat tök jól lehet masíroztatni a folyómedrekben. Illetve télen a méhecskék sem gyűjtenek mézet és a búzamezők sem teremnek. Ezeken a pályákon tehát jóval több kaját kell begyűjteni év közben, hogy a téli hónapokban maximum a szilvesztert töltsék az embereink a főtéren, de ne sztrájkoljanak, hogy éhesek. Apropó sztrájk. Annak ellenére, hogy egy feudális társadalomról szól a játék, az emberek már megtanultak hisztizni és ha valamilyük nincs, akkor egy ideig zsörtölődnek, majd a főtéren sztrájkolnak és természetesen addig nem is dolgoznak. Kellett nekik megmondani, hogy vannak jogaik.


A körök természetesen mindig ott kezdődnek, hogy fel kell építeni a települést és ki kell elégíteni minél több igényüket a népnek és egyre magasabb rangot illik elérni a hőssel. Az első igény persze a kaja. Erre több lehetőség is kínálkozik. A legkézenfekvőbb a vadállatok leölése és a húsukból való kolbászkészítés. Az állatbarát módszer persze a gabona-liszt-kenyér vagy a boci-tej-sajt kombó. Ami viszont szomorú, hogy már itt látszik, hogy sokat egyszerűsödött a játék menedzsmentje és nem nagyon kell hosszú ipari láncokat létrehozni, hanem a búzamezőről egyből a sütödébe megy az anyag, malom például nem is kell.

Ha kaja van, akkor kezdődhet a luxus, mint a ruházkodás, gyógyszer, tisztaság, kultúra és lakberendezés. Ezek is hasonlóan a kajához úgy néznek ki, hogy van egy nyersanyag, amit vagy begyűjtünk vagy termesztünk, összeszedjük, raktárba vele, majd onnan a feldolgozó egység emberei felveszik és elkészül a termék. Szomorú, de körülbelül ennyi is a történet. Állatokat lehet vadászni, a fákat kivágni, bányászni követ és vasat tudunk, míg a megfelelő területeken lehet birkát vagy marhát tartani, az előbbiből gyapjú lesz, az utóbbiból tej, míg a méhek mézet adnak. Emellett a mezőgazdaság ősi ágazata is virágzik: lehet gabonát termeszteni. A fő alapanyagok a vadállat, a fa illetve a kő vagy vas. Nagyjából ezekből készül minden, kivéve a speciális eseteket.

A fából például nem csak építkezni lehet, de a seprűhöz is ez kell, illetve az asztalos is igényel belőle a padokhoz. Ugyanakkor a vadakból nem csak kolbász lesz, hanem bőrruha is készül belőlük. Szerencsére viszont az egyszerűsítés miatt nem is kell molyolni a dolgokkal, ha egyszerűen nincs valamiből elegendő, akkor építeni kell olyan épületet, ami azt készít vagy venni kell kereskedő partnerektől. Lehetne még folytatni ezt a bekezdést, csak nem nagyon van miről írni, mert körülbelül ennyiben kimerül a stratégia.


A hadakozást sem bonyolították túl, ami viszont pozitív, hiszen ez nem egy kifejezett háborús stratégia. A vas és a pénz kell minden katonához, akik lehetnek kardos emberkék és íjászok. A zsold emelésével erősebbé válnak, tehát legalább a háború előtt érdemes felhúzni őket, különben az erősebb kutya **szik elve érvényesül. Ha az ellenfélnek 8, nekünk pedig 7 csapatunk van, akkor ő győz. A gyalogos egységek mellett persze a harc kimenetelét erősebben befolyásolja, hogy vannak-e falak, azok fából vagy kőből vannak-e és hogy milyen ostromgépek állnak rendelkezésre. A fakerítést simán fel lehet gyújtani, míg a kőfalhoz mindenképp ostromgép kell. Vagy a kaput lehet betörni a faltörő kossal vagy a falakat lebontani mondjuk egy katapulttal. Az íjászok viszont femászhatnak a falra és onnan szedik le a kint várakozó embereket.

Visszatérve a nyersanyagokra és késztermékekre, az épületeket felhúzva egy alapkivitelt kapunk, ami gyalog szállítja az anyagokat (kitermelés) illetve sok selejttel, lassan dolgozik (kisiparos). Viszont minden épület három szintű lehet, tehát két fejlesztést lehet rádobni, amitől jóval hatékonyabbak lesznek. Ez többnyire fába, pénzbe vagy kőbe kerül, de szinte kivétel nélkül megéri megtenni ezeket, mert kevesebb helyet foglal egy fejlett épület, mint több gagyi, igaz többe kerül, mint építeni többet. Érdemes emellett a főépületeket is fejleszteni, hiszen a kastély fejlesztésével nő a maximális hadsereg létszám, a katedrális fejlesztésével a parasztok limitje tolható ki, illetve a szertartásokból befolyó adomány is nő, a raktár fejlesztése pedig természetesen annak kapacitásait növeli. Grafika:
Az előzetes screenshotok alapján teljesen el voltam ájulva a dologtól, hiszen ez a játék is szép lett és hangulatos. Élesben kipróbálva viszont nem tűnt már annyira tökéletesnek, hiszen annyira mégsem életszerű, annyira mégsem hangulatos, igaz a saját műfajában teljesen korrekt szintet hoz. Az épületek részletesen kidolgozottak, bár nem látszik bennük az élet, mint egyes játékokban, az aktivitás egyedül a kóválygó parasztokon látszik. Ott viszont le van animálva minden, amit tudnak csinálni, legyen az vadászat, cipelés vagy kaszálás. A probléma nem is ezzel van, hanem a nem túl jól sikerült optimalizációval, hiszen annyira azért nem néz ki jól, mint egy World in Conflict, annyival nagyobb területet sem kell kezelnie, mégis iszonyat gépigényes. Azon a teszthardveren, amin a WiC kellemesen futott nagy felbontásban, ott ez a játék közepesen szaggatott.

Kezelőfelület:
Mivel nem egy adrenalinbomba a játék, ezért simán van idő akár egérrel kattingatni szép nyugodtan is. Ennek ellenére nem minden gomb került a legpraktikusabb helyre, de legalább a legfontosabb dolgokhoz mind van billentyű is hozzárendelve. A menük egyszerűek és kissé klasszikus kinézetűek, sőt olyan apróságok is fontosak lehetnek, hogy a sztori pörög tovább akkor is, ha alt-tabbal kilépünk az asztalra. Ez akkor lehet fontos, ha egy gigahosszú menet közben néha mást is csinálnánk. 5-10 perc alatt pedig olyan komoly meglepetés nem érhet senkit.

Játszhatóság:
A kampány pályák eleinte túlságosan könnyűek, majd középtájon olyan feladatokkal sokkol a játék, amit végrehajtani nehéz, de gondolkodni azokhoz sem kell sokat. A gazdasági rész túl van egyszerűsítve, talán nagyon is, így hamar unalmassá tud válni. A Heroes is tud álmosító lenni, bár ott legalább saját tempóban lehet haladni. Itt viszont minden egyes hülye momentum ugyanolyan lassan történik, ahogy azt a fejlesztők megálmodták. Kifejezetten idegesítők azok a küldetések, mikor oda-vissza kell régiók között küldözgetni dolgokat vagy éppen egy új rang miatt új iparágakat kell meghonosítani és azon kívül más nem történik, mert a város már működik magától. Egy szabad játék egyébként 2-3 óra is lehet akár elejétől a legmagasabb rang eléréséig.

Nehézség, AI:
Akinek van egy csöpp esze, annak nem lehet annyira bonyolult a játék, nem kell tényleg törni a fejét a játékosnak azon, hogy mi merre hány méter. Minden célpontot jelöl a térkép, minden népnek színkódja van és minden kínjuk buborékokban látszik a parasztok feje felett. Utakat építeni sem muszáj mindenhová, persze érdemes, illetve a katonasághoz sem kell agytrösztnek lenni. Ez előnyös, hiszen akár a legfiatalabbak is szívesen játszanak vele és megalapozzák jövőjüket, viszont a keményvonalasoknak nem sok kihívás lesz benne. Nem hiába 10+ a játék. A gép IQ-ja sem túl magas, sokszor nem találják a parasztok a helyüket, nem talál mondjuk búzamezőt, amikor ott van mellette 5, vagy nem talál vadat, mikor a környéken futkározik 3. Ja! Nehézségi fokozat állítás nincs.

Hangok és zene:
Teljesen közepes hangok, nem nyűgözött le túlzottan, hiszen ambientekből hallottunk már sokkal ászabb verziókat is. A zenék nem rosszak, sőt némelyik egészen átélőssé teszi a hangulatot.

Összegzés:
Vártam a játékra és azt gondoltam, hogy örömömet lelem benne, de igazság szerint kicsit azt az időt is sajnálom, amit rászántam (nem azért, mert rossz játék, hanem mert nagyon sok idő kell hozzá és a kapott élmény nem arányos). Nagyon elnyújtott és túlzottan leegyszerűsített, ami miatt a kihívás faktor valóban csak a 10 környéki korosztálynak garantált. A régi jó Settlers érzés ugyan visszaköszön, de csak köszön. Nincsenek következmények, nem lehet annyira elrontani az építkezést és kissé árkád lett az egész. Aki a sorozat rajongója, az vegye elő a korábbi kedvencét, aki viszont kezdő stratéga és időmilliomos, annak bátran lehet ajánlani, mert valami miatt mégis leköt és mégsem lehet felállni a géptől, ha prosperál a kis városunk.

Kapcsolódó letöltések:

Demó