Dojcsák Dániel
A hőség a gépeknek sem tesz jót
A mostanság szokatlan hőség nemcsak az emberi szervezet számára lehet elviselhetetlen, de hű társunkat a számítógépet is meggyötörhetik. Túlmelegedő processzorok, videókártyák, hibásan író memóriák és merevlemezek, leolvadó kondenzátorok. A 40 fokos hőség elméletben nem okozna gondot a modern gépeknek, de nem árt odafigyelni.
Egy mai számítógép belső hőmérséklete működés közben normál körülmények között is jóval a nyári rekordmeleg felett van, hiszen a mai processzorok maghőmérséklete ideálisan is 45-60 fok között mozog, és a merevlemezek, memóriák is 55 fok körüli hőburokban érzik jól magukat. Aktív hűtés nélkül viszont ma már elképzelhetetlen egy notebook vagy egy PC működése.
Ugyan a gépek teljesítménye évről-évre nőtt, a hatékonyságuk viszont csak kis mértékben követte a fejlődést, azaz százalékosan most is közel annyi hőt pazarolnak el, mint korábban. A felvett elektromos áram egy része valóban az elektronok mozgásban tartására veszik el, a nagyobb rész viszont hő formájában távozik a műveletek végrehajtása után, így minden számítógéptulajdonos egyúttal egy elektromos hősugárzót is birtokol.
Cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen kritikus értékek alatt érdemes tartani a gépünk részegységeit, mire kell odafigyelni, hogyan kell védekezni és mi történhet a legrosszabb esetben. Golubeff Róbert, az Intel Magyarország egyik vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a mai processzorok - legyen az központi vagy éppen grafikus - egészen 65 Celsius fokig biztosan problémamentesen képesek dolgozni, de minden alkatrész gyártója szokta közölni azokat az értékeket, amíg még bizonyítottan nem hibáznak az eszközök.
A mai processzorok többsége amennyiben elér egy gyárilag beállított kritikus értéket, akkor egyszerűen kikapcsol, így nincs gyakorlati esélye a fizikai károsodásnak, tehát manapság már nem életszerű egy lángoló, füstölő vagy olvadó processzor. Emellett szinte minden alaplapon lehetséges szabályozni, hogy milyen hőmérséklet után állítsa le a gép működését, amivel a fizikai károsodás mellett a hibás műveleteket is ki lehet küszöbölni. Ezt az értéket érdemes a fent említett 65 fokra állítani minden hardvereszköz esetében.
Az egyetlen olyan ma forgalomban lévő processzor, amiből kikerült az ilyenfajta védelem a Core2Duo Extreme sorozat, ami kifejezetten a túlhajtás szerelmeseinek lett készítve. A sufnituningosok és a divatszámítógépesek, akik ilyen CPU-val rendelkeznek, jobb ha visszaveszik tehát az órajelet vagy jobban odafigyelnek a Celsiusokra, ellenkező esetben bebizonyíthatják, hogy a számítógép füsttel működik - és ha kijön a füst, akkor nem működik tovább a számítógép.
A többi kétmagos processzorral szerelt gép viszont nemcsak az új játékok futtatásánál hálás, hanem nyáridőben is, hiszen a korábbi Pentium D sorozathoz képest jóval nagyobb teljesítmény mellett is kevesebbet fogyasztanak. A teljesítményfelvétel ugyan nem azonos a hőleadással, de közel egyenes arányban állnak egymáshoz. Ez azt jelentheti, hogy egy 350 W összteljesítményű gép hőleadása maximum teljesítmény mellett kb. egy 200 W-os izzóval lehet egyenértékű.
Mikor van baj?
Az ilyen szélsőségesen meleg időjárás viszont okozhatja a nem légkondícionált helyiségekben a gépek leállását, hiszen a működéshez a szokásos hőleadás párosul, a sokkal melegebb levegő viszont nem minden esetben képes lehűteni a forrósodó alkatrészeket. Arról nem is beszélve, hogy egy számítógép egy átlagos méretű szobán akár 2-3 fokot is képes melegíteni pluszban.
A fentiekből kiderült, hogy elégni ugyan nem fognak a processzorok, de sok egyéb jel is utalhat arra, hogy gépünknek melege van. Főként a számításigényes alkalmazások, mint a grafikai vagy tervező alkalmazások kifagyása, operációs rendszerünk minden előjel nélküli csonttá merevedése vagy a gép hirtelen újraindulása mindenképp figyelmeztető jel lehet bármely alkatrész túlmelegedésére, de játékok közben a hirtelen csökkenő, majd újra visszaálló teljesítmény a grafikus chip hevülését jelezheti.
Ilyen jelek előfordulása után mindenképp érdemes egy memória tesztet lefuttatni a gépen, hiszen ezek a jelek melegedés nélkül is utalhatnak memóriahibára, amit egyszerű kiszűrni. Amennyiben a teszt hibát jelez, akkor cseréljük le a modulokat, amennyiben nem, akkor keressük tovább a hibát. A túlmelegedést a legkönnyebben elemző programok segítségével detektálhatjuk, mint az Everest, ami egy teljes diagnosztikai és értékelő szoftver PC-k számára.
Egy mai gép általában 8-12 hőérzékelő ponttal rendelkezik, s bármelyik kiugró értéket produkál a program jelezni fogja, vagy észrevesszük magunktól is a sok 48 fok között a 72-t. Ha itt sem lelünk válaszra, akkor az alaplap és a bővítőkártyák szemmel való vizsgálata következik, főként eldurrant kondenzátorokra vadászva. Amennyiben valamelyik kondi ki van szakadva vagy fel van púposodva, akkor a rossz hír az, hogy újfent irány a bolt egy új darabért. Javítani elméletileg lehetséges, gyakorlatilag nem érdemes.
Jótanácsok még előtte
A gondos gazda persze inkább megelőz, minthogy fájjon a feje a tönkrement eszközök vagy elveszett adatok miatt. Egyébként is hasznos, de nyáron szinte kötelező művelet minden számítógép portalanítása, hiszen a legjobb hőszigetelő és hőmegtartó képessége a vastagon odapirult pornak van, ami meggátolja az alkatrészeket abban, hogy teljes felületükön keresztül adják le a hőt. Egy 800 Ft-os sűrített levegő sprayvel és egy puha ecsettel pár perc alatt takarítható bármelyik gép.
Ezután győzödjön meg mindenki arról, hogy a gépház minden nyílása szabadon van, nem takarta le a nagyi kockás terítővel, nem toltuk fel a tápventilátor rését a falra és nem is borítottunk a gépre vizes lepedőt, de az üres sörösüvegek és a toronyban álló pizzásdobozok is jelenthetnek akadályt. További jótanács, hogy mindenki próbálja meg nem puha, süppedős felületre tenni a gépét, mert egyrészt a szőnyeg is jól tartja a hőt, másrészt az alsó légjáratokat tutira elzárja.
Akinek profi számítógépháza van, de mégis melegedéssel küszködik, az próbálja meg a szobán belül egy hűvösebb helyre áthelyezni vagy egy plusz nagy ventilátorral kisegíteni a gépet és ne szedje le a gépház oldalát. Akármennyire logikusnak tűnik, a jól kialakított légjáratok elromlanak az oldalfal nélkül és többet ártunk vele, mint használunk.
Kisebb pajtások
Az asztali gépek megmentése mellett persze fontos notebookjaink és kéziszámítógépeink védelme is. Ugyan a hordozható masinák javarészt alacsonyabb áramfelvétel mellett és sokkal okosabb energiagazdálkodási protokollokat használva működnek, de a kisebb ház miatt a hűtés kérdése kritikusabb. Egy notebook eltömített szellőzők mellett még téli estéken is veszélyes lehet, nyáron pedig akár percek alatt kifagyhat a túlmelegedéstől. Emiatt nem ajánlott hason fekve paplanok között nyáron laptopozni, sem strand törölközőre fektetett gépet használni. Az egyik mobil internet reklámban a bácsi nagyon is jól mutatja be a gyakorlatot.
Ha nincs asztal, akkor a két térd közé szorítva, lyukakat nem elzárva netezni. Fél óra ilyen után mindenkinek elmegy a kedve a 3G-től és garantáltan a lubickolást választja. A PDA készülékek processzorai általában jóval kisebb hőt bocsátanak ki mint nagytestvéreik, viszont főleg navigációs feladatokat ellátva gyakran hosszú órákon keresztül tűző napon kénytelenek senyvedni. A szakértők szerint az erre a feladatra tervezett modellek biztosan bírják a kiképzést, de ennek ellenére ellenjavallott megállás után is a szélvédő alatt hagyni a készüléket. Ha mégis, akkor két dolog történhet: elolvad vagy valaki kiszúrja és feltöri érte az autót. Egyik sem éri meg.
A rekord hőség tehát a szilicium civilizációt kevésbé viseli meg, mint minket embereket, persze nem árt gondoskodni róluk, hogy a hűvös téli estékre is megmaradjanak épen, "egészségesen" mellettünk.
Egy mai számítógép belső hőmérséklete működés közben normál körülmények között is jóval a nyári rekordmeleg felett van, hiszen a mai processzorok maghőmérséklete ideálisan is 45-60 fok között mozog, és a merevlemezek, memóriák is 55 fok körüli hőburokban érzik jól magukat. Aktív hűtés nélkül viszont ma már elképzelhetetlen egy notebook vagy egy PC működése.
Ugyan a gépek teljesítménye évről-évre nőtt, a hatékonyságuk viszont csak kis mértékben követte a fejlődést, azaz százalékosan most is közel annyi hőt pazarolnak el, mint korábban. A felvett elektromos áram egy része valóban az elektronok mozgásban tartására veszik el, a nagyobb rész viszont hő formájában távozik a műveletek végrehajtása után, így minden számítógéptulajdonos egyúttal egy elektromos hősugárzót is birtokol.
Cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen kritikus értékek alatt érdemes tartani a gépünk részegységeit, mire kell odafigyelni, hogyan kell védekezni és mi történhet a legrosszabb esetben. Golubeff Róbert, az Intel Magyarország egyik vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a mai processzorok - legyen az központi vagy éppen grafikus - egészen 65 Celsius fokig biztosan problémamentesen képesek dolgozni, de minden alkatrész gyártója szokta közölni azokat az értékeket, amíg még bizonyítottan nem hibáznak az eszközök. A mai processzorok többsége amennyiben elér egy gyárilag beállított kritikus értéket, akkor egyszerűen kikapcsol, így nincs gyakorlati esélye a fizikai károsodásnak, tehát manapság már nem életszerű egy lángoló, füstölő vagy olvadó processzor. Emellett szinte minden alaplapon lehetséges szabályozni, hogy milyen hőmérséklet után állítsa le a gép működését, amivel a fizikai károsodás mellett a hibás műveleteket is ki lehet küszöbölni. Ezt az értéket érdemes a fent említett 65 fokra állítani minden hardvereszköz esetében.
Az egyetlen olyan ma forgalomban lévő processzor, amiből kikerült az ilyenfajta védelem a Core2Duo Extreme sorozat, ami kifejezetten a túlhajtás szerelmeseinek lett készítve. A sufnituningosok és a divatszámítógépesek, akik ilyen CPU-val rendelkeznek, jobb ha visszaveszik tehát az órajelet vagy jobban odafigyelnek a Celsiusokra, ellenkező esetben bebizonyíthatják, hogy a számítógép füsttel működik - és ha kijön a füst, akkor nem működik tovább a számítógép. A többi kétmagos processzorral szerelt gép viszont nemcsak az új játékok futtatásánál hálás, hanem nyáridőben is, hiszen a korábbi Pentium D sorozathoz képest jóval nagyobb teljesítmény mellett is kevesebbet fogyasztanak. A teljesítményfelvétel ugyan nem azonos a hőleadással, de közel egyenes arányban állnak egymáshoz. Ez azt jelentheti, hogy egy 350 W összteljesítményű gép hőleadása maximum teljesítmény mellett kb. egy 200 W-os izzóval lehet egyenértékű.
Mikor van baj?
Az ilyen szélsőségesen meleg időjárás viszont okozhatja a nem légkondícionált helyiségekben a gépek leállását, hiszen a működéshez a szokásos hőleadás párosul, a sokkal melegebb levegő viszont nem minden esetben képes lehűteni a forrósodó alkatrészeket. Arról nem is beszélve, hogy egy számítógép egy átlagos méretű szobán akár 2-3 fokot is képes melegíteni pluszban.
A fentiekből kiderült, hogy elégni ugyan nem fognak a processzorok, de sok egyéb jel is utalhat arra, hogy gépünknek melege van. Főként a számításigényes alkalmazások, mint a grafikai vagy tervező alkalmazások kifagyása, operációs rendszerünk minden előjel nélküli csonttá merevedése vagy a gép hirtelen újraindulása mindenképp figyelmeztető jel lehet bármely alkatrész túlmelegedésére, de játékok közben a hirtelen csökkenő, majd újra visszaálló teljesítmény a grafikus chip hevülését jelezheti.
Ilyen jelek előfordulása után mindenképp érdemes egy memória tesztet lefuttatni a gépen, hiszen ezek a jelek melegedés nélkül is utalhatnak memóriahibára, amit egyszerű kiszűrni. Amennyiben a teszt hibát jelez, akkor cseréljük le a modulokat, amennyiben nem, akkor keressük tovább a hibát. A túlmelegedést a legkönnyebben elemző programok segítségével detektálhatjuk, mint az Everest, ami egy teljes diagnosztikai és értékelő szoftver PC-k számára.
Egy mai gép általában 8-12 hőérzékelő ponttal rendelkezik, s bármelyik kiugró értéket produkál a program jelezni fogja, vagy észrevesszük magunktól is a sok 48 fok között a 72-t. Ha itt sem lelünk válaszra, akkor az alaplap és a bővítőkártyák szemmel való vizsgálata következik, főként eldurrant kondenzátorokra vadászva. Amennyiben valamelyik kondi ki van szakadva vagy fel van púposodva, akkor a rossz hír az, hogy újfent irány a bolt egy új darabért. Javítani elméletileg lehetséges, gyakorlatilag nem érdemes.
Jótanácsok még előtte
A gondos gazda persze inkább megelőz, minthogy fájjon a feje a tönkrement eszközök vagy elveszett adatok miatt. Egyébként is hasznos, de nyáron szinte kötelező művelet minden számítógép portalanítása, hiszen a legjobb hőszigetelő és hőmegtartó képessége a vastagon odapirult pornak van, ami meggátolja az alkatrészeket abban, hogy teljes felületükön keresztül adják le a hőt. Egy 800 Ft-os sűrített levegő sprayvel és egy puha ecsettel pár perc alatt takarítható bármelyik gép.
Ezután győzödjön meg mindenki arról, hogy a gépház minden nyílása szabadon van, nem takarta le a nagyi kockás terítővel, nem toltuk fel a tápventilátor rését a falra és nem is borítottunk a gépre vizes lepedőt, de az üres sörösüvegek és a toronyban álló pizzásdobozok is jelenthetnek akadályt. További jótanács, hogy mindenki próbálja meg nem puha, süppedős felületre tenni a gépét, mert egyrészt a szőnyeg is jól tartja a hőt, másrészt az alsó légjáratokat tutira elzárja.
Akinek profi számítógépháza van, de mégis melegedéssel küszködik, az próbálja meg a szobán belül egy hűvösebb helyre áthelyezni vagy egy plusz nagy ventilátorral kisegíteni a gépet és ne szedje le a gépház oldalát. Akármennyire logikusnak tűnik, a jól kialakított légjáratok elromlanak az oldalfal nélkül és többet ártunk vele, mint használunk.
Kisebb pajtások
Az asztali gépek megmentése mellett persze fontos notebookjaink és kéziszámítógépeink védelme is. Ugyan a hordozható masinák javarészt alacsonyabb áramfelvétel mellett és sokkal okosabb energiagazdálkodási protokollokat használva működnek, de a kisebb ház miatt a hűtés kérdése kritikusabb. Egy notebook eltömített szellőzők mellett még téli estéken is veszélyes lehet, nyáron pedig akár percek alatt kifagyhat a túlmelegedéstől. Emiatt nem ajánlott hason fekve paplanok között nyáron laptopozni, sem strand törölközőre fektetett gépet használni. Az egyik mobil internet reklámban a bácsi nagyon is jól mutatja be a gyakorlatot.
Ha nincs asztal, akkor a két térd közé szorítva, lyukakat nem elzárva netezni. Fél óra ilyen után mindenkinek elmegy a kedve a 3G-től és garantáltan a lubickolást választja. A PDA készülékek processzorai általában jóval kisebb hőt bocsátanak ki mint nagytestvéreik, viszont főleg navigációs feladatokat ellátva gyakran hosszú órákon keresztül tűző napon kénytelenek senyvedni. A szakértők szerint az erre a feladatra tervezett modellek biztosan bírják a kiképzést, de ennek ellenére ellenjavallott megállás után is a szélvédő alatt hagyni a készüléket. Ha mégis, akkor két dolog történhet: elolvad vagy valaki kiszúrja és feltöri érte az autót. Egyik sem éri meg.
A rekord hőség tehát a szilicium civilizációt kevésbé viseli meg, mint minket embereket, persze nem árt gondoskodni róluk, hogy a hűvös téli estékre is megmaradjanak épen, "egészségesen" mellettünk.
mekkora mosógép...