Egy genetikai trükkel bárkiből faraghatunk hosszútávfutót, legalábbis az állatkísérletek ezt bizonyítják. A felfedezés alkalmazásai fokozhatják az emberek teljesítőképességét, vagy lelassíthatják az izmok sorvadását.

A titok nyitja egy alig ismert izomszövetben rejlik. Az emberi izmok négy fő szövettípusból tevődnek össze, két "lassú összehúzódású" változatból, egy gyors összehúzódású típusból és egy, a kettő között átmenetet képviselő negyedikből. A lassúak, az I és IIA típusok az energiatermelésért felelős mitokondriummal teli szövetek főként a folyamatos, állóképességet igényló tevékenységeknél kapnak szerepet, a vádli izomzata például főként ezekből tevődik össze.

Ugyanakkor a gyors IIB típus a rövidebb, erőteljesebb izomtevékenységénél jut szóhoz, melyekhez az előző típussal szemben alig van szükségük oxigénre a szöveteknek, ezek az izomszövetek főleg a sprintelésnél nagy igénybevételnek kitett kvadricepszben találhatók meg. És itt van az alig ismert negyedik típus, az úgynevezett IIX szövet, ami a fentiek között helyezhető el valahol félúton. Egy elmélet szerint az IIX nem más, mint egy átmeneti stádium a gyors és lassú szövetek közötti átalakulás útján, amit a rendszeres testedzés vált ki, azonban ez csupán egy feltevés.

A Harvard Egyetem orvosi karának csapata érdekes kísérletet hajtott végre, miután az egereknél rátaláltak egy olyan genetikai kapcsolóra, ami szinte az összes izomszövetet IIX típusúvá alakítja. Az eredmények meglepőek voltak, írja a Nature magazinban megjelent publikációjában a projekt vezetője, Bruce Spiegelman.

Az IIX izomzattal rendelkező kísérleti állatok 25%-kal tovább bírták a mókuskerékben mint hagyományos társaik, melyből azt a következtetést vonták le, hogy az IIX szövet igen nagy szerepet játszik az atlétikai képességek kifejlődésében. Könnyen lehet, hogy a világklasszis sportolóknál alapból nagyobb arányban jelen van ez a bizonyos szövet mint az átlagemberekben, de az sem kizárt - ahogy a fentebb vázolt elmélet is állítja -, hogy a rendszeres, kemény testedzés hatására jönnek létre.

Ha valóban ez a helyzet, akkor viszont egy újabb teljesítmény-növelő módszert sikerült kikísérletezni, amivel a jövőben visszaélhetnek az atléták, vélekedik a kutatócsoport tagja, Zoltan Pierre Arany. Egy nap megjelenhetnek azok a doppingszer gyanús készítmények, melyek elősegítik az IIX szövetek termelődését, viszont ugyanezt a módszert a gyógyászat szolgálatába is állíthatják.

Korábban már bizonyították, hogy egyes izomszövet-típusok erősítésével ellensúlyozható az izmok sorvadása, ennek megfelelően Arany szerint nem kizárt, hogy az IIX is megfelelne erre a célra, talán még jobban mint a többi szövettípus. Ennek kijelentéséhez azonban igen mélyreható tanulmányozásra lesz szükség, melyhez az atléták, különösen a maratoni távokat teljesítők segítségét is szeretnék igénybe venni a tisztább kép érdekében.