SG.hu·
Magyarországra érkezett a madárinfluenza
Magyarországra sajnos megérkezett a madárinfluenza - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a témában tartott mai, rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón, az Országházban.
A kormányfő közölte, hogy szerda kora reggel óta tudni, hogy Magyarországon átvonuló hattyúk közül két Bács-Kiskun megyei településen, Nagybaracskán és Csátalján olyan elhullott tetemeket találtak, amelyek a "H5N típusú vírussal voltak fertőzve". Gyurcsány Ferenc azt kérte: aki betegnek tűnő szárnyast, vagy elhullott madarat - elsősorban vízi-, illetve vándormadarat - talál, ne érintse meg, hanem hívja a 189-es kormányzati zöldszámot. Hangsúlyozta, hogy állatbetegségről van szó, nincs ok a túlzott aggodalomra, "ez ma egy nagyon korlátozott és nem jelentős kockázat". A magyar állatállomány egészséges, biztatnunk kell továbbra is valamennyi magyar polgárt, hogy fogyassza a magyar baromfit, ne féljen - mondta.
Amiről beszélünk, olyan megbetegedés, amely állatról állatra terjed, embert mai tudásunk szerint közvetlenül nem fenyeget - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ettől függetlenül fontos az elővigyázatosság. Szavai szerint az ősszel elfogadott kormányzati programoknak megfelelően összeült a megyei védelmi bizottság, amely ma 16 órától az érintett települések háromkilométeres körzetét közúton lezárja. Ott a szárnyasoktól származó termékek mozgását megtiltják, 10 kilométeres körben pedig ellenőrzik a szárnyasok és a feldolgozásukból származó termékek mozgását. A korlátozást 21-30 napig tartják fenn. A lezárásban a rendőrség helyi erői, és ha kell, a katasztrófavédelem és a nekik segítő polgári szervezetek vesznek részt.
A miniszterelnök kitért arra, hogy naponta találnak tetemeket, a legutolsó, összesen 11 elhullott hattyúra az esztergomi Kis-Duna-ágban akadtak. Ezek vizsgálata elkezdődött, az eredmény három napon belül várható. A kormányfő kiemelte, hogy a betegség eddig kizárólag Magyarországon átvonuló vadszárnyasokat érintett. Az a fő cél, hogy megakadályozzuk, hogy ez a betegség átterjedjen a magyarországi tenyészállományra, a háziállatokra - mondta Gyurcsány Ferenc. Ezért az érintett településeken számba veszik és folyamatosan ellenőrzik az állatállományt -tette hozzá.
A miniszterelnök leszögezte: ha esetleg átterjedne a vírus a tenyésztett állatokra, akkor Magyarország - az unióban elsőként - rendelkezik azzal a vakcinával, amellyel be lehet oltani az ilyen állatokkal kapcsolatba kerülő embereket. Hogy ezt mikor kell megtenni, arról az Európában elfogadott normák és a magyar pandémiás terv szerint az országos tisztifőorvosnak kell majd döntenie - fűzte hozzá, megjegyezve: "ennek a helyzetnek a közelében sem vagyunk".
A Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd forintos hitelt nyújt az Omninvest Kft.-nek annak érdekében, hogy a társaság kifejleszthesse a madárinfluenza emberre veszélyes változata, a H5N1 vírus elleni oltóanyagot - jelentette be Kóka János közlekedési és gazdasági miniszter. Az MFB ezzel a 2 milliárd forintos hitellel kívánja elősegíteni, hogy a madárinfluenza ellen hatásos magyar technológiát ne know-how-ként, hanem vakcina formájában lehessen piacra vinni. A miniszter elmondta: kormányhatározat született arról, hogy a H5N1 vírus elleni oltóanyag hazai és külföldi bejegyeztetését és gyártását előmozdítsa. Az Omninvest Kft. 2 milliárd forint összegű kormányzati kutatási-fejlesztési támogatáshoz jut, saját erőként pedig 1 milliárd forintot ruház be a vakcina piacra juttatása érdekében.
Az EU területén az utóbbi napokban több helyütt azonosították a madárinfluenza vírusát. Legfrissebb, szerdai bejelentés szerint Ausztriában és Németországban bukkant fel a kórokozó elhullott vadmadarakban. A brüsszeli bizottság kiemelte, hogy a nemzeti programok alapján - szigorított ellenőrzés részeként - uniószerte összesen 300 ezer háziszárnyast és 60 ezer vadmadarat vizsgálnak meg. A bizottság eddig megnyugtatónak ítélte azokat a lépéseket, amelyeket a tagországok tettek. Úgy vélték a korábban elhatározott intézkedések alkalmazása reményt ad arra, hogy a költöző madarakban feltűnt vírusok ne terjedjenek tovább háziszárnyasokra, illetve tenyészetekre az adott országokban. Az egyik ilyen intézkedés értelmében tíz kilométeres körzetben fokozott ellenőrzéseket végeznek ott, ahol beteg állatra bukkannak.
A kormányfő közölte, hogy szerda kora reggel óta tudni, hogy Magyarországon átvonuló hattyúk közül két Bács-Kiskun megyei településen, Nagybaracskán és Csátalján olyan elhullott tetemeket találtak, amelyek a "H5N típusú vírussal voltak fertőzve". Gyurcsány Ferenc azt kérte: aki betegnek tűnő szárnyast, vagy elhullott madarat - elsősorban vízi-, illetve vándormadarat - talál, ne érintse meg, hanem hívja a 189-es kormányzati zöldszámot. Hangsúlyozta, hogy állatbetegségről van szó, nincs ok a túlzott aggodalomra, "ez ma egy nagyon korlátozott és nem jelentős kockázat". A magyar állatállomány egészséges, biztatnunk kell továbbra is valamennyi magyar polgárt, hogy fogyassza a magyar baromfit, ne féljen - mondta.
Amiről beszélünk, olyan megbetegedés, amely állatról állatra terjed, embert mai tudásunk szerint közvetlenül nem fenyeget - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: ettől függetlenül fontos az elővigyázatosság. Szavai szerint az ősszel elfogadott kormányzati programoknak megfelelően összeült a megyei védelmi bizottság, amely ma 16 órától az érintett települések háromkilométeres körzetét közúton lezárja. Ott a szárnyasoktól származó termékek mozgását megtiltják, 10 kilométeres körben pedig ellenőrzik a szárnyasok és a feldolgozásukból származó termékek mozgását. A korlátozást 21-30 napig tartják fenn. A lezárásban a rendőrség helyi erői, és ha kell, a katasztrófavédelem és a nekik segítő polgári szervezetek vesznek részt.
A miniszterelnök kitért arra, hogy naponta találnak tetemeket, a legutolsó, összesen 11 elhullott hattyúra az esztergomi Kis-Duna-ágban akadtak. Ezek vizsgálata elkezdődött, az eredmény három napon belül várható. A kormányfő kiemelte, hogy a betegség eddig kizárólag Magyarországon átvonuló vadszárnyasokat érintett. Az a fő cél, hogy megakadályozzuk, hogy ez a betegség átterjedjen a magyarországi tenyészállományra, a háziállatokra - mondta Gyurcsány Ferenc. Ezért az érintett településeken számba veszik és folyamatosan ellenőrzik az állatállományt -tette hozzá.
A miniszterelnök leszögezte: ha esetleg átterjedne a vírus a tenyésztett állatokra, akkor Magyarország - az unióban elsőként - rendelkezik azzal a vakcinával, amellyel be lehet oltani az ilyen állatokkal kapcsolatba kerülő embereket. Hogy ezt mikor kell megtenni, arról az Európában elfogadott normák és a magyar pandémiás terv szerint az országos tisztifőorvosnak kell majd döntenie - fűzte hozzá, megjegyezve: "ennek a helyzetnek a közelében sem vagyunk".
A Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd forintos hitelt nyújt az Omninvest Kft.-nek annak érdekében, hogy a társaság kifejleszthesse a madárinfluenza emberre veszélyes változata, a H5N1 vírus elleni oltóanyagot - jelentette be Kóka János közlekedési és gazdasági miniszter. Az MFB ezzel a 2 milliárd forintos hitellel kívánja elősegíteni, hogy a madárinfluenza ellen hatásos magyar technológiát ne know-how-ként, hanem vakcina formájában lehessen piacra vinni. A miniszter elmondta: kormányhatározat született arról, hogy a H5N1 vírus elleni oltóanyag hazai és külföldi bejegyeztetését és gyártását előmozdítsa. Az Omninvest Kft. 2 milliárd forint összegű kormányzati kutatási-fejlesztési támogatáshoz jut, saját erőként pedig 1 milliárd forintot ruház be a vakcina piacra juttatása érdekében.
Az EU területén az utóbbi napokban több helyütt azonosították a madárinfluenza vírusát. Legfrissebb, szerdai bejelentés szerint Ausztriában és Németországban bukkant fel a kórokozó elhullott vadmadarakban. A brüsszeli bizottság kiemelte, hogy a nemzeti programok alapján - szigorított ellenőrzés részeként - uniószerte összesen 300 ezer háziszárnyast és 60 ezer vadmadarat vizsgálnak meg. A bizottság eddig megnyugtatónak ítélte azokat a lépéseket, amelyeket a tagországok tettek. Úgy vélték a korábban elhatározott intézkedések alkalmazása reményt ad arra, hogy a költöző madarakban feltűnt vírusok ne terjedjenek tovább háziszárnyasokra, illetve tenyészetekre az adott országokban. Az egyik ilyen intézkedés értelmében tíz kilométeres körzetben fokozott ellenőrzéseket végeznek ott, ahol beteg állatra bukkannak.