SG.hu·
2010-ig 72 millió uniós háztartásban lehet szélessávú net
A Forrester Research piackutató intézet előrejelzése szerint 2010-ig az európai uniós állampolgárok 41 százaléka rendelkezik majd szélessávú internet-eléréssel.
A jó számadat ellenére a nagy sávszélességű internet-kapcsolatok számának növekedése, még ha minimális mértékben is-, de csökkenő tendenciát mutat - a 2004-es esztendő első félévéhez viszonyítva mindenképpen. Változó az alkalmazott technológiák Európa területén való megoszlása is. Így például Hollandiában egyértelműen a kábeltelevíziós szélessávú hozzáférésekből van a legtöbb (chello), míg Európa többi országában az ADSL számít egyeduralkodónak. Az utóbbi technológia piaci részesedése a nagy sávszélességű internetpiacon államonként eltérően 60 és 90 százalék között mozog.
Az ADSL népszerűsége azonban a Forrester Research szerint nem jelenti automatikusan azt is, hogy ez nagy üzlet az erre a technológiára épülő szélessávú hozzáféréseket kiépítő vagy értékesítő vállalatok, így például a British Telecom vagy a France Telecom számára. Ezek a cégek ugyanis az Európai Unió versenypiaci szabályai miatt előbb-utóbb kénytelenek bevonni a hálózatok müködtetésébe a kisebb helyi telekommunikációs vállalatokat is. Így könnyen előfordulhat az a faramuci helyzet, hogy miközben a két cég kezdetben egymás partnere, idővel egyúttal egymás konkurenseivé is válnak.
A piackutató intézet számításai szerint 2010-ben az európai uniós országok közül Hollandiában lesz a legtöbb szélessávú internet-hozzáférés. Itt az internet-elérések 54 százaléka lesz 2010-re nagy sávszélességű. Érdekesség ugyanakkor, hogy ezzel szemben az Európai Unió öt legnagyobb gazdasági hatalmának számító Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban 2010-re a háztartásoknak csupán a 35-45 százaléka rendelkezik majd szélessávú internet-hozzáféréssel.
A jó számadat ellenére a nagy sávszélességű internet-kapcsolatok számának növekedése, még ha minimális mértékben is-, de csökkenő tendenciát mutat - a 2004-es esztendő első félévéhez viszonyítva mindenképpen. Változó az alkalmazott technológiák Európa területén való megoszlása is. Így például Hollandiában egyértelműen a kábeltelevíziós szélessávú hozzáférésekből van a legtöbb (chello), míg Európa többi országában az ADSL számít egyeduralkodónak. Az utóbbi technológia piaci részesedése a nagy sávszélességű internetpiacon államonként eltérően 60 és 90 százalék között mozog.
Az ADSL népszerűsége azonban a Forrester Research szerint nem jelenti automatikusan azt is, hogy ez nagy üzlet az erre a technológiára épülő szélessávú hozzáféréseket kiépítő vagy értékesítő vállalatok, így például a British Telecom vagy a France Telecom számára. Ezek a cégek ugyanis az Európai Unió versenypiaci szabályai miatt előbb-utóbb kénytelenek bevonni a hálózatok müködtetésébe a kisebb helyi telekommunikációs vállalatokat is. Így könnyen előfordulhat az a faramuci helyzet, hogy miközben a két cég kezdetben egymás partnere, idővel egyúttal egymás konkurenseivé is válnak.
A piackutató intézet számításai szerint 2010-ben az európai uniós országok közül Hollandiában lesz a legtöbb szélessávú internet-hozzáférés. Itt az internet-elérések 54 százaléka lesz 2010-re nagy sávszélességű. Érdekesség ugyanakkor, hogy ezzel szemben az Európai Unió öt legnagyobb gazdasági hatalmának számító Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban 2010-re a háztartásoknak csupán a 35-45 százaléka rendelkezik majd szélessávú internet-hozzáféréssel.