SG.hu·

A Szojuz ellenfelei lesznek az új űrdíj résztvevői

Ha valaki Burt Rutan nyomdokaiba kíván lépni, és el szeretné hódítani a következő nagy űrtrófeát, akkor egy olyan űreszközt kell építenie, ami nem kevesebb, mint öt ember szállítását teszi lehetővé 400 kilométeres magasságba, ahol két teljes kört kell leírnia földkörüli pályán, majd ezt a tettet 60 napon belül újra meg kell ismételnie.

Míg az első repülésen elegendő csupán demonstrálni a gép öt személyt szállító képességét, a második repülésre már mindenképpen öt hús-vér embert kell felültetni a fedélzetre. És még valami: mindezt 2010 január 10-ig kell véghez vinni. A fentiek csupán némi mazsolázgatást nyújtanak az 50 millió dolláros Amerika Űrdíja elnevezésű verseny terjedelmes szabálykönyvéből, amit a nevadai Bigelow Aerospace indított el, immár hivatalosan is. Célja, akárcsak az X-díj esetében, az alacsony földkörüli pályán kivitelezett űrturizmus fejlesztése.

A versenyben induló űreszköz nem kevesebb, mint 80 százalékának kell újrahasznosíthatónak lennie, illetve képesnek kell lennie a Bigelow Aerospace felfújható űr-lakóegységeivel való összekapcsolódásra és akár hathónapnyi bedokkolt állapotú közös keringésre is. A Bigelow Aerospace által felajánlott pénzösszeg fő törekvése az orosz Szojuz űrhajó utasszállító monopóliumának megtörése. "Szeretnénk alternatívát teremteni azon kellemetlen helyzet megoldására, amibe országunk került a Szojuzok kapcsán" - mondta Robert Bigelow, a Bigelow Aerospace vezetője a Space.com-nak és a Space Newsnak adott exkluzív interjújában.


A kifejlesztendő űrrepülők célja a Bigelow gyártotta űrállomások kiszolgálása

Bigelow szerint a NASA ki van téve a Szojuzok, illetve az őket gyártó Oroszország kényének-kedvének. "Két évvel ezelőtt nyugodt voltam, mivel az oroszokkal folytatott tárgyalásaink szerint annyi Szojuzt vehettünk volna, amennyire szükségünk van. Az elmúlt két évben azonban a dolgok drámai fordulatot vettek" - mondta Bigelow. A NASA a Columbia katasztrófa óta kétségbeesetten kapaszkodik a Szojuzokba, ami oda vezetett, hogy a magánszektor képtelen megfizetni a felsrófolt árakat. A NASA-nak nincs választása, tette hozzá. "Szükségük van a Szojuzra, és ez csak rosszabbodhat az űrsiklók végleges kivonásával" - mondta Bigelow.

Végső esetben a privát cégek megpróbálhatnak fej-fej mellett ringbe szállni a NASA-val a Szojuz űrhajók megvásárlásáért, viszont egy állami és egy magán költségvetés között igen nagy különbségek vannak. "Számunkra ez kivitelezhetetlen, ezért idehaza kell szétnéznünk. Bár valószínűleg idővel a kínaiak is fel fogják ajánlani Sencsu űrhajóikat a magánszektor számára, ám jó ideig erre sem látok esélyt" - magyarázta.


A Nemzetközi Űrállomás sorsa most az orosz Szojuzoktól függ

Az amerikai fejlesztésű és gyártású ember szállítására alkalmas jármű elindítása érdekében a Bigelow Aerospace 50 milliót ajánlott fel Amerika Űrdíjába, amit kizárólag a fent említett cég, Bigelow számos vállalkozásainak egyike áll. "Reméltük hogy a NASA is részt vesz a díj kiírásában, azonban különböző okokból ez meghiúsult. Ezért az eredeti 50-50 százalékos teherviselés helyett a Bigelow Aerospace fogja viselni a teljes 50 millió dolláros ráfordítást" - mondta.

A díj - amint arról neve is árulkodik - megköveteli, hogy a nevezők az Egyesült Államokban éljenek, vagy ott üzleti érdekeltséggel rendelkezzenek. Bármely kormánytól kapott bármilyen támogatás szintén kizáró oknak számít, kivéve a kormányok által működtetett kísérleti létesítmények igénybevételét, ezt nem tiltják a szabályok. A vállalkozó szelleműek első lépésként megkapják a Bigelow Aerospace szabálykönyvét, ami részletesen, indoklásokkal együtt tartalmazza az összes szabályt és követelményt.


A Bigelow Aerospace által gyártott S-1A modell 15 méter hosszú, átmérője 7 méter. A cég elképzelései szerint ilyen felfújható szerkezetekből rakják össze az űrállomásokat

Az 50 milliós nyeremény mellett a cég fenntart egy 200 millió dolláros szerződést egy általa kiválasztott géppel történő hat repülésre. "Ez olyasvalaki is lehet, aki nem a díj győztese, esetleg később szállt be, de nekünk jobban tetszik az architektúrája, mint a győztesé" - mondta Bigelow. Amennyiben az első hat repülés sikeresnek bizonyul, a Bigelow Aerospace kész további 800 milliós szerződést aláírni 4 és fél éves időtartamú együttműködésre, ami 24 repülést jelent.


A felfújható űrállomás belseje
Az 1999 áprilisában alakult Bigelow Aerospace asztronautákat is bérelni fog, valamint az orosz Csillagvároshoz hasonlóan kiképzi "űrújoncait". Mindezt már a NASA közreműködésével kívánja elérni. A vállalkozás weboldala szerint a cég nagy szerepet kíván vállalni "az űrállomások magántulajdonlását és használatát jelenleg övező, erősen lekorlátozott környezet megváltoztatásában".

Bigelow szerint nem lesz könnyű feladat az Amerika Űrdíja szabályainak megfelelő orbitális űrhajó megépítése. "Kétségtelen hogy az elkövetkező öt esztendő mindenkinek - nekünk és a nevezőknek is - jókora kihívást jelent majd" - mondta Bigelow. Bush elnök újra választása azt jelentheti, hogy véghezviszi a Holdra és a Marsra irányuló űrtervezetét, azaz a NASA fokozatosan elszakad az alacsony földkörüli pályától. "Ez azért fontos, mert a magán szektornak soha nem volt meg a saját helye az űrben, leszámítva a műholdakat. A NASA által szabadon hagyott terület rengeteg új lehetőséget nyithat meg számunkra" - magyarázta.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© [NST]Cifu2004. 11. 21.. 11:30||#35
Hát attól még a "kis kínaiak" olyan messze vannak, mint makó jeruzsálemtõl...

Jelenleg durván két évente 1x indítanak egy darab emberi személyzetû ûrhajót, az évtized végén, a következõ évtized elején akarnak a Holdra küldeni pár tudományos kutatószondát, és a következõ évtizedben egy kissebb föld körül kezingõ ûrállomást építeni (kb. Szaljut szinten). Egyenlõre ennyi az ismert és a reális terv. Ezt tudják is hozni. Ha ilyen ütemben haladnak, õk is csak valamikor 2030 körül érhetnek a Marsra...
© [NST]Cifu2004. 11. 21.. 10:43||#34
...nézz csak meg egy képet az x-20-ról meg egyet a SS1-rõl. Nahát hogy mennyire hasonlít a két gép konfigurációja!

Lehet, hogy az én szememmel van a baj, azért inkább vegyük végig:


X-20 (CGI kép): Egyenes, szögletes törzs, "papucsorr", alsó deltaszárny wingletekkel, nincs hátsó vezérsík.


SSO: Szivar alakú, hengeres törzs, felsõ trapézszárny, a szárnyak végérõl hátra nyúló faroktartó, végén egy-egy függõleges vezérsík, és a faroktartón egy-egy külsõ vizszintes vezérsík.


Lehet, hogy nem értek túlzottan hozzá, de számomra nem tünik hasonlónak egyáltalán a két gép aerodinamikai formája...

Tudtommal minden országban és ez alol Amerika sem kivétel, az a rendszer, amely meghatározza, hogy állami költségvetési pénzt mire és hogyan költünk meglehetõsen szigorúan leszabályozott.

Akkor itt félreértés van. A téma ugye ott kezdõdött, hogy az állam és a magánszektor kezd összemosódni. Amirõl te beszélsz, az már évszázadok óta így megy (pl. Amerikában a fegyverbeszerzések), semmi újdonság nincs benne. <#vigyor4>
© HUmanEmber41st2004. 11. 20.. 18:12||#33
Ja az amcsik szenvednek itt mindenféle tervvel, a kis kínaiak meg csendben (állami pénzbõl)meg összedobnak valami Mars utazást . Az amik meg majd lesnek..
© NEXUS62004. 11. 17.. 14:25||#32
-Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei).

"A DynaSoar eredményeir biztos nem, mivel az X-20-bõl nem készült el mégcsak életnagyságú "droptest" példány sem, ..."

De gondolom szuperszónikus szélcsatorna meg hasonló kísérletekre az alatt a kb 10 év alatt amíg élt a projekt csak költöttek, nézz csak meg egy képet az x-20-ról meg egyet a SS1-rõl. Nahát hogy mennyire hasonlít a két gép konfigurációja!
Nem azt mondom hogy közvetlen másolás az egész. Csak éppen elvégeztek egy kísérlet sorozatot az adott formával, azt a ss1-nél szépen meg lehet spórolni, gondolom az ilyen részletes szélcsatorna eredmények nem kallódnak csak úgy az interneten.


-az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódn

"Meglepõt mondok: ezek a határok csak a szocialista rendszerben voltak élesen elhatárolva, és ott is csak mondvacsinálva."

Igen, legalább is ezt szeretnék elhitetni az emberekkel bizonyos politikusok, akik az adófizetõk pénzét meglehetõs hanyag eleganciával kezelik.
Tudtommal minden országban és ez alol Amerika sem kivétel, az a rendszer, amely meghatározza, hogy állami költségvetési pénzt mire és hogyan költünk meglehetõsen szigorúan leszabályozott.
Az ûrkutatás sem olyan, hogy xy a NASA-nál gondol egyet és építet magának egy ûrhajót. Tudod elõbb politikai/elnöki/kormányzati döntés, parlamenti jóváhagyás, költségvetési elõirányzat, tendereztetés meg ilyenek szoktak lenni. Ha bármelyik lépcsõfokban gebasz van akkor az állam bizony nem épít ûrhajót.
Máskérdés, hogy azért még senkit nem zártak börtönbe, mert a Rockwell helyett a Boeinget hirdette ki a verseny gyõzteseként. Pedig egy egy rosszul sikerült döntés bizony dollár milliárdokat jelent az adófizetõkneknek mínuszban, a cég tulajoknak meg pluszban.

A második világháború óta viszont ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, mikor melyik cég élvezett bizonyos elõjogokat valós vagy kitalált nemzetbiztonsági indokokkal.
Ez a kapitalizmus bizony már nem az a kapitalizmus, mint amirõl a tankönyvekben regélnek a jónép számára.
© [NST]Cifu2004. 11. 15.. 16:37||#31
A hajtómûveket? Az STS ûrsiklók SSME hajtómûveivel nem nagyon voltak problémák, csak a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal.

Amúgy a határidõkbõl lehet látni, hogy a kormány sem akarja siettetni a dolgot (jó 4 év az alapvetõ tervezésre...), egyfajta üzenet: nekik nem sûrgõs...
© Walaki2004. 11. 15.. 16:20||#30
Szerintem ezt ennyi ido alatt senki sem fogja megcsinálni.
© HUmanEmber41st2004. 11. 15.. 16:14||#29
Miért nem csinálnak akkor kismértû Space Shuttle-t? Nem kell a bazi nagy raktér, csak az utastér, azt' kész..Az anyagok, és a technológia ismert, esetleg a hajtómûvet kellene biztonságosabbá tenni, meg nem is kell akkora tolóerõ a kisebb jármûhöz ????
© [NST]Cifu2004. 11. 15.. 12:43||#28
????
Ezt most pontosan mire érted? A NASA azért fizet a Szojuz ûrhajókért, mert a Columbia-katasztrófa óta ugye a földre vannak parancsolva az ûrsiklók.

A Space Adventures meg sima üzleti okok miatt fizet (vagy fizetett volna) a Cosmopolis-XXI. gárdájának.
© bunny2004. 11. 15.. 12:21||#27
Azért vicces, hogy az usa a ruszkiktól szeretne ûrhajót vásárolni ... Na ennyit az ûrversenyrõl.
© [NST]Cifu2004. 11. 15.. 10:49||#26
Az, hogy volt állami megrendelése nem egyenlõ azzal, hogy állami támogatást kap az adott projectre. Például a Pegasus rendszer is teljesen civil program, noha a NASA az egyik fõ megrendelõje...

Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei).

A DynaSoar eredményeir biztos nem, mivel az X-20-bõl nem készült el mégcsak életnagyságú "droptest" példány sem, ráadásul annál ugye vízhûtéssel oldották volna meg a visszatéréskor fellépõ hõterhelést (elég vadul hangzik, kiváncsi lennék, valóban mûködõképes lenne-e egy ilyen megoldás). Azt is kétlem, hogy az STS rendszer adatait megkapták volna, és különben is teljesen más a két rendszer mûködési feltétele, tehát sokra nem mennek vele. Az orosz C-XXI. esete is hasonló, az, hogy a tervezõk egykor dolgoztak a Bor tesztgépeken, még nem jelent semmit. Túlzás lenne, hogy azért zárjanak ki valakit, mert egykor kapcsolatban volt az állami ûrkutatással...

az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódn

Meglepõt mondok: ezek a határok csak a szocialista rendszerben voltak élesen elhatárolva, és ott is csak mondvacsinálva. Az amerikai ûrprogramban rengeteg üzleti csoport dolgozott be mindig is (sõt! Még versenyeztették is egymással a különféle cégeket, mint a Boeing, Lockheed, Northrop, McDonnald, stb.). Az X-díjnál is csak az volt a kitétel, hogy az adott ûrjármû elkészítésénél nem vehetnek igénybe állami támogatást.