SG.hu·2004. március 21.

Új űrhajón dolgoznak az orosz tervezők

Egy tegnapi hivatalos bejelentés szerint az orosz tervezők a veterán Szojuz űrhajó utódján dolgoznak, adja hírül az AP hírügynökség. A Szojuz a hatvanas évek óta számít a nemzeti űrprogram egyik alappillérének.

Az új űrhajó, amit Clippernek neveznek, hat személy számára biztosít helyet a Szojuz háromfős legénységével szemben. Felszállási súlya 16 tonna lesz, ami elődjének több mint kétszerese, nyilatkozott Nyikolaj Brjukanov, az RKK Energija helyettes vezető tervezője az ITAR-Tass hírügynökségnek. A Szojuzzal ellentétben, ami csupán egyszer használható, a Clipper újrahasznosítható lesz, elvileg 25 repülést lesz képes végrehajtani, tette hozzá Brjukanov. Az új gép ezen felül kényelmesebb is lesz, a Szojuzhoz képest jelentősen csökkenti a visszatéréskor a legénységre ható g erőket.

Az Energija - ha megkapja a megfelelő kormányzati támogatást - öt éven belül meg tudja építeni a Clippert, nyilatkozott a cég alelnöke, Nyikolaj Zelenscsikov. Az orosz Szojuz és Progressz szolgált az egyetlen kapocsként a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között, amióta az Egyesült Államok űrsikló flottája a földre kényszerült a Columbia 2003 februári visszatérése közben bekövetkezett balesete óta. Immár több mint egy év telt el az eset óta, azonban még mindig nem sok jel utal arra, hogy akár az idén újabb űrsikló repülést hajtson végre a NASA.

Zelenscsikov elmondta, az Energija mérnökei továbbra is dolgoznak annak a hatalmas űrhajónak a tervein, ami alkalmas lehet egy Mars utazásra. Ez a monstrum a tervek szerint 660 tonna súlyú lenne, és összeszerelése a világűrben zajlana, jelentette az Interfax hírügynökség.

Kapcsolódó cikkek és linkek

A Blue Origin történelmet írt a New Glenn rakétával Hibátlanul landolt a Boeing Starliner, de a jövője bizonytalan Utolsó útjára indult az európai Vega rakéta 60 éve nem lőtt fel ilyen kevés űreszközt Oroszország Hajtóműhiba okozta a Luna-25 pusztulását Európa és Kína lemásolja a teherűrhajózás amerikai modelljét Irreálisan sokat költött rakétáira a NASA Egy évtizeden belül nem lesz Európának újrafelhasználható rakétája

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Jaja, nem is véletlen, hogy ha csak lehet, inkább a Deltát vagy az Atlast használják 😊))

Az Atlas-V. költségeit én is ismerem (Atlas-V. @ astronautix.com), de 1998-as áron az Atlas-V. 400 széria ~77 millió $, az Atlas-V. 500 széria pedig ~110 millió $, az Atlas-V. HLV (Heavy Launch Vehicle) esetén ~170 millió $. De ez is elég messze esik az 500 milliótól.

A #76-os hozzászólásban viszont te Titan-5-öt említeettél, akkor az csak elírás volt, és valójában az Atlas-V.-re gondoltál?

Volt az utóbbi idõben 11,8$/hordó a nyersolaj ára?

Az adataid honnan vannak? Csak azért kérdezem, mert érdekes az az 500 milliós fellövési költség a Titan-5 esetén - már csak azért, mert ez a hordozórakéta fejlesztés alatt van, a jelenlegi három fõ amerikai indító jármû a Delta-4, az Atlas-V. és a Titan-4 (a két további pedig a Taurus illetve a Pegasus/PegasusXL).

Akkor az Orosz GDP-vel rendesen melléfogtam... 😊

Viszont a NASA költségvetése tudtom szerint nem 11-14 milliárd, "csupán" ennyit kap közvetlenül a költségvetésbõl. Ehez még hozzájárulnak a civil bevételek (civil finanszirozású tudományos kisérletek, fejlesztések, stb.) illetve a különféle egyébb kormányzati megbízások (pl.: évente a DoD kb. 1 milliárd dollárt ad közvetlenül a NASA kisérletekhez).

Az STS program aligha került még csúcsidõben sem 5-6 milliárd $-ba, egy fellövés durván 400-500 millió $, plusz a küldetés feladatának költségei (de ez az utóbbi idõben legtöbbször az ISS részére ment), ez évi átlag 4-5 fellövés esetén sem éri el az általad felvetett összeget.

35$-es olajár melett az orosz 10$ körüli kitermelési költségek eléggé meggyözõek(az arab országokban 1-5$/hordó a ktsg.)

Ez a 10$-os kitermelési költség adat honnan van? Én a HVG-ben olvatam a 16-20$-os árat...

millió -> milliárd, nem?

Azért az, hogy "dõlni fog a pénz", egy kicsit túlzás. Az arab-öböl országaiban egy hordó nyersolaj kitermelése egyszámjegyû összegbe kerül (7-8$), oroszországban viszont 16-20$, tehát sokkal-sokkal kisebb haszonnal képesek csak kitermelni - éppen ezért dolgoznak az oroszok kõkeményen azon, hogy növeljék a kitermelés mértékét.

Hogy több pénzük lesz ûrkutatásra, az is erõsen kérdõjeles. Jelenleg mint említettük, a ISS-en kívûl nincs orosz tudományos célú ûrkutatás. Amire van pénz, az a hordozórakéták/ûrhajók építése, mivel ebbõl van bevételük (az ESA sem véltelnül húzott fel egy Szojuz-indítóállást Kourou-n). Az, hogy az Enyergia cégnek lesz bevétele, még nem azt jelenti, hogy most aztán fellendül az orosz ûrkutatás - rövid távon valóban kölcsönösen kedvezõ az ESA és az orosz cégek együttmûködése, de hosszú távon már kérdésesebb a dolog. A HOPPER terv egyenlõre jól halad, miközben az oroszoknak egyszerûen még mindig nincs SSTO tervük. A MAKS-OS lassan húsz éve húzódik, és továbbra sincs semmi hír róla, a BAJKÁL is jó 5 éve látható minden kiálításon model formájában, de többre még nem jutott.

Azon kívûl ne feledjük, hogy a NASA évi ~20 milliárd $-ból gazdálkodik (függõen attól, hogy mit veszük bele, még lehet több is, illetve kevesebb is), ez a teljes orosz GDP kb. harmada. Csodálkoznék, hogy ha belátható idõn belül akárcsak ennek csak 10% is jutna az orosz ûrkutatásra...

Legfeljebb az lehet, hogy a világûrre fordítanak ennyi pénzt, de ebben akkor már a nem tudományos polgári és a katonai programok is benne vannak.

Ez olyannyira igaz, hogy az oroszok lassan tíz éve nem bocsátottak fel tudományos célú mûholdat...

Azért azt megkérdezném, hogy szerinted mégis hogyan oldanának meg egy ilyen reaktort?
Csak azért, mert jelenleg egyetlen folyékony fém hûtésû reaktor sincs üzemben. Úgytünik technológiai zsákutca, pedig elég sok pénzt beleöltek. Eleddig két változat volt, az egyik ugye az USS Seawolf (SSN-575), amelynél Nátrium volt a hûtõanyag, és a Szovjet "Projekt 705", vagyis a Lira-osztály (NATO: Alfa), amelynél Ólom-Bizmut keverék volt a hûtõanyag. Mindkettõ iszonyú problémás technológia volt, a Seawolf esetén rövid úton ki is cserélték a Nautilus hagyományos nyomotvizes reaktorára...

Szvsz inkább a folyadékhûtés valamely kevésbé extrém változatával lehetne próbálkozni...

Elsõsorban a szerkezeti tulajdonságokra gondoltam a Ti-al kapcsolatban,pontosabban a szilárdságára.A titán tényleg drága (külünösen tiszta formában),de az ûr,ill. sugárhajtású technológiában mégis elterjedt,és a hosszú üzemidõ is gazdaségosabbá teszi egy efféle reaktornál(sokáig ugyanazt használják,nem kell újra és újra legyártani).Az Al-Li sûrûségét ugyan nem ismerem,de hiszek neked:-)...A Ti valamicskét sûrûbb (4.4 kg/dm3) a könnyûfém-Al ötvözeteknél (3-körül lehet),de ez nem is volt kérdéses.A víz valóban kiváló hõtani tulajdonságú,és alacsony sûrûségû,ezért nem is a víz tömegére gondoltam,hanem a szerkezeti anyagokéra.A nyomottvizes reakhoz képest a forralóvizes sem lenne rossz,itt egy vízkör van csak,igaz a gõz elválasztást ennél a reaktoron belül kellene megoldani ami nem kis mérnöki feladat lenne...,de így talán egybeépíthetõ lenne a turbina a reaktorral,(pl.egy tengelyen forgó turbina és reaktormag,a forgás gondoskodna a gõzelválasztásról,egy szivattyút is hajthatna a gõz/folyadék áram fenntartására.)...ez csak az én eszement ötletem...:-D....Amúgy Pu239 természetes hasadásával,vagy inkább alfa-bomlásával elvben lehet 1000fokot csinálni,csak jó hõszigetelés,sok idõ,és kellõ formájú és méretû anyagdarab kell...,de nem túl nagy mert az "nagyot szólna"....:-)))))),,,,,A földi indítású hordozóezhözök terén kellene valamilyen radikális újítást bevezetni,pl.:Venturestar,X-30,Maglifter,vagy valamien atomrakéta,(vagy az elõzõk kombinációja).Ezek jól összekapcsolódhatnának az ûrben használt reaktoros-ionrakétákkal,ez lenne a legbíztatóbb kép a közeljövõre.

A titán mint szerkezeti anyag drága,és spéciel 1200 fokos lágyuláspontja miatt pont a folyékonyfém reaktorok hõcserélõinek lenne ideális anyaga.Nyomottvízes reaktornál az AL v. az al-li(bár ez még a titánnál is drágább) lenne ideális.

Pont azért lenne jó szvsz a nyomottvízes,mert egységnyi víz több hõenergiát képes kondenzációval tárolni,mint pl. a lítium.Mondjuk a magasabb nyomás nagyobb falvastagságot jelent valóban,de a hõcserélõnél nem oly nagy gáz ez a kis méretû csõvek miatt.
A n/nmm/kg sorrend:Al<Ti<al-li ötvözet.
Tehát a legkönyebb szerkezeti anyag az al-li ötvözet.

További bejegyzések a fórumban...