SG.hu
Radikális átszervezést szorgalmaznak az Intelnél
Azután, hogy Trump az Intel vezérigazgatóját „ellentmondásosnak” nevezte, volt igazgatók új igazgatóságot és új vezérigazgatót követelnek.
Négy volt Intel-igazgatósági tag támogatja Donald Trump elnök meglepetésszerű támadását a vállalat vezérigazgatója ellen, és egy drámaibb, de a közelmúltbeli hangos kritikájukkal teljes mértékben összhangban álló átalakítást szorgalmaznak. A volt igazgatók kijelentették, hogy Lip-Bu Tan vezérigazgató sorsáról az Intel részvényeseinek és igazgatóságának kell dönteni, de radikális átszervezést szorgalmaztak, amelynek keretében az Intel gyártási részlegét független vállalattá alakítanák, hogy biztosítsák Amerika chipgyártási dominanciáját.
Az Intel korábbi igazgatósági tagjai – Charlene Barshefsky, Reed Hundt, James Plummer és David Yoffie – rámutattak, hogy a vállalat hét év alatt már a negyedik vezérigazgatóját fogyasztja el, és az eredmények alig javultak. Arra hivatkoznak, hogy csak egy drasztikus változás állíthatja vissza az Intel versenyképességét és védheti meg az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, egy olyan mentőcsomaggal, amely kifejezetten az öntödei üzletágra összpontosít, azaz azokra a gyártási eszközökre, amelyekkel az Intel félvezető chipeket gyárt saját termékeihez és harmadik felek számára. Egyre inkább ezek a fejlett chipgyártó létesítmények kerülnek Donald Trump elnök, kínai kollégája, Hszi Csin-ping, valamint az egész technológiai iparág figyelmének középpontjába.
Az Intel hosszú ideig vezető szerepet töltött be a chipek területén, de az utóbbi években lemaradt az Nvidia, a TSMC és más szereplők mögött, legalábbis Barshefsky, Hundt, Plummer és Yoffie érvelése szerint. Az Intelnek két fő üzletága van, az egyik a Foundry, a másik pedig egyszerűen Intel Products néven ismert, amely magában foglalja a vállalat PC- és szerver-mikroprocesszorait, valamint a hálózati berendezéseket és szoftvereket. Mindkettő elengedhetetlen a számítástechnikában, de csak a Foundry kulcsfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából, ami Trump és Xi közötti kereskedelmi tárgyalások egyik fő pontja volt.
A volt igazgatók csoportja azzal érvel, hogy a chipgyártó egység leválasztása az Intel többi részéről közvetlenül megoldaná mind a piaci versenyképességet, mind az ország stratégiai igényét a fejlett félvezetők iránt. A csoport felszólította az Intel részvényeseit, hogy ragaszkodjanak a szétválasztáshoz, amely egy új, független gyártó egységet hozna létre, saját vezérigazgatóval és igazgatósággal. Annak érdekében, hogy az új gyártó vállalat versenyképes legyen a TSMC-vel, a volt igazgatók felszólítottak a CHIPS törvény alapján fennmaradó források felhasználására a vállalat támogatására és az „amerikai tervezőcégek meggyőzésére, hogy megrendeléseket adjanak le”. Ezzel az új vállalat alternatívát tudna kínálni a TSMC-vel szemben, „mind az adatközpontokhoz és egyéb kereskedelmi célokhoz szükséges csúcstechnológiás chipek, mind a nemzetbiztonsági követelmények tekintetében”.
A nyilatkozat, és az Intelre nehezedő nyomás fokozódása nem véletlenül következik be azután, hogy Donald Trump elnök nyilvánosan felszólította Lip-Bu Tan vezérigazgatót, hogy mondjon le „összeférhetetlensége” és a kínai technológiai vállalatokkal való állítólagos kapcsolata miatt. Trump követelése - amelyet csütörtök reggel tett közzé a Truth Social oldalon - sokkolta az amerikai technológiai köröket, és gyors reakciókat váltott ki iparág szerte.
Tan az Intel weboldalán nyilvánosan közzétett levélben válaszolt a munkatársaknak, amelyben azt állította, hogy „téves információk” keringenek karrierjéről és korábbi vezetői szerepeiről. A támadások kereszttüzében álló vezérigazgató elmondta, hogy az Intel „együttműködik” a Trump-adminisztrációval, hogy „megoldják a felmerült kérdéseket és biztosítsák a tények ismeretét”. Hozzátette, hogy teljes mértékben osztja az elnök elkötelezettségét az Egyesült Államok nemzetbiztonságának és gazdasági biztonságának előmozdítása iránt.
Trump elnök beavatkozása Tom Cotton szenátor figyelmeztetéseit követte, amelyek Tan korábbi kínai vállalatokba történő befektetéseiről szóltak, amelyek közül néhány állítólag kapcsolatban állt a kínai hadsereggel. Trump azon követelése, hogy azonnal cseréljék le a vezérigazgatót, csütörtökön 3%-os esést okozott az Intel részvényeinek árfolyamában, ami tovább fokozta a vezetőségi szintű nézeteltéréseket és a piac aggodalmait a vállalat stagnálása és a riválisok, például az Nvidia és az AMD előnyre szert tévő pozíciója miatt.
Csütörtöki levelében Tan megvédte integritását, és azt állította, hogy a jelenlegi igazgatóság „teljes mértékben támogatja” az Intelnél folyó munkát, miközben hangsúlyozta, hogy négy évtizedes pályafutása során „mindig a legmagasabb jogi és etikai normák szerint járt el”. A vállalat is visszautasította a kritikát, mondván, hogy igazgatósága és vezérigazgatója, Lip-Bu Tan „mélyen elkötelezett az Egyesült Államok nemzeti és gazdasági biztonsági érdekeinek előmozdítása iránt”, és „jelentős beruházásokat hajt végre, összhangban az elnök America First programjával”.
Az Intel megjegyezte, hogy 56 éve gyárt az Egyesült Államokban, és milliárd dollárokat fektet a hazai félvezetőipari kutatás-fejlesztésbe és gyártásba, beleértve egy új arizonai gyárat, amely az ország legfejlettebb technológiáját fogja alkalmazni. A vállalat hozzátette, hogy „az egyetlen vállalat, amely az Egyesült Államokban a vezető logikai folyamatok fejlesztésébe fektet be”, és kijelentette, hogy „továbbra is együttműködik a kormánnyal”.
Négy volt Intel-igazgatósági tag támogatja Donald Trump elnök meglepetésszerű támadását a vállalat vezérigazgatója ellen, és egy drámaibb, de a közelmúltbeli hangos kritikájukkal teljes mértékben összhangban álló átalakítást szorgalmaznak. A volt igazgatók kijelentették, hogy Lip-Bu Tan vezérigazgató sorsáról az Intel részvényeseinek és igazgatóságának kell dönteni, de radikális átszervezést szorgalmaztak, amelynek keretében az Intel gyártási részlegét független vállalattá alakítanák, hogy biztosítsák Amerika chipgyártási dominanciáját.
Az Intel korábbi igazgatósági tagjai – Charlene Barshefsky, Reed Hundt, James Plummer és David Yoffie – rámutattak, hogy a vállalat hét év alatt már a negyedik vezérigazgatóját fogyasztja el, és az eredmények alig javultak. Arra hivatkoznak, hogy csak egy drasztikus változás állíthatja vissza az Intel versenyképességét és védheti meg az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit, egy olyan mentőcsomaggal, amely kifejezetten az öntödei üzletágra összpontosít, azaz azokra a gyártási eszközökre, amelyekkel az Intel félvezető chipeket gyárt saját termékeihez és harmadik felek számára. Egyre inkább ezek a fejlett chipgyártó létesítmények kerülnek Donald Trump elnök, kínai kollégája, Hszi Csin-ping, valamint az egész technológiai iparág figyelmének középpontjába.
Az Intel hosszú ideig vezető szerepet töltött be a chipek területén, de az utóbbi években lemaradt az Nvidia, a TSMC és más szereplők mögött, legalábbis Barshefsky, Hundt, Plummer és Yoffie érvelése szerint. Az Intelnek két fő üzletága van, az egyik a Foundry, a másik pedig egyszerűen Intel Products néven ismert, amely magában foglalja a vállalat PC- és szerver-mikroprocesszorait, valamint a hálózati berendezéseket és szoftvereket. Mindkettő elengedhetetlen a számítástechnikában, de csak a Foundry kulcsfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából, ami Trump és Xi közötti kereskedelmi tárgyalások egyik fő pontja volt.
A volt igazgatók csoportja azzal érvel, hogy a chipgyártó egység leválasztása az Intel többi részéről közvetlenül megoldaná mind a piaci versenyképességet, mind az ország stratégiai igényét a fejlett félvezetők iránt. A csoport felszólította az Intel részvényeseit, hogy ragaszkodjanak a szétválasztáshoz, amely egy új, független gyártó egységet hozna létre, saját vezérigazgatóval és igazgatósággal. Annak érdekében, hogy az új gyártó vállalat versenyképes legyen a TSMC-vel, a volt igazgatók felszólítottak a CHIPS törvény alapján fennmaradó források felhasználására a vállalat támogatására és az „amerikai tervezőcégek meggyőzésére, hogy megrendeléseket adjanak le”. Ezzel az új vállalat alternatívát tudna kínálni a TSMC-vel szemben, „mind az adatközpontokhoz és egyéb kereskedelmi célokhoz szükséges csúcstechnológiás chipek, mind a nemzetbiztonsági követelmények tekintetében”.
A nyilatkozat, és az Intelre nehezedő nyomás fokozódása nem véletlenül következik be azután, hogy Donald Trump elnök nyilvánosan felszólította Lip-Bu Tan vezérigazgatót, hogy mondjon le „összeférhetetlensége” és a kínai technológiai vállalatokkal való állítólagos kapcsolata miatt. Trump követelése - amelyet csütörtök reggel tett közzé a Truth Social oldalon - sokkolta az amerikai technológiai köröket, és gyors reakciókat váltott ki iparág szerte.
Tan az Intel weboldalán nyilvánosan közzétett levélben válaszolt a munkatársaknak, amelyben azt állította, hogy „téves információk” keringenek karrierjéről és korábbi vezetői szerepeiről. A támadások kereszttüzében álló vezérigazgató elmondta, hogy az Intel „együttműködik” a Trump-adminisztrációval, hogy „megoldják a felmerült kérdéseket és biztosítsák a tények ismeretét”. Hozzátette, hogy teljes mértékben osztja az elnök elkötelezettségét az Egyesült Államok nemzetbiztonságának és gazdasági biztonságának előmozdítása iránt.
Trump elnök beavatkozása Tom Cotton szenátor figyelmeztetéseit követte, amelyek Tan korábbi kínai vállalatokba történő befektetéseiről szóltak, amelyek közül néhány állítólag kapcsolatban állt a kínai hadsereggel. Trump azon követelése, hogy azonnal cseréljék le a vezérigazgatót, csütörtökön 3%-os esést okozott az Intel részvényeinek árfolyamában, ami tovább fokozta a vezetőségi szintű nézeteltéréseket és a piac aggodalmait a vállalat stagnálása és a riválisok, például az Nvidia és az AMD előnyre szert tévő pozíciója miatt.
Csütörtöki levelében Tan megvédte integritását, és azt állította, hogy a jelenlegi igazgatóság „teljes mértékben támogatja” az Intelnél folyó munkát, miközben hangsúlyozta, hogy négy évtizedes pályafutása során „mindig a legmagasabb jogi és etikai normák szerint járt el”. A vállalat is visszautasította a kritikát, mondván, hogy igazgatósága és vezérigazgatója, Lip-Bu Tan „mélyen elkötelezett az Egyesült Államok nemzeti és gazdasági biztonsági érdekeinek előmozdítása iránt”, és „jelentős beruházásokat hajt végre, összhangban az elnök America First programjával”.
Az Intel megjegyezte, hogy 56 éve gyárt az Egyesült Államokban, és milliárd dollárokat fektet a hazai félvezetőipari kutatás-fejlesztésbe és gyártásba, beleértve egy új arizonai gyárat, amely az ország legfejlettebb technológiáját fogja alkalmazni. A vállalat hozzátette, hogy „az egyetlen vállalat, amely az Egyesült Államokban a vezető logikai folyamatok fejlesztésébe fektet be”, és kijelentette, hogy „továbbra is együttműködik a kormánnyal”.