JohnnyCage
Vékony kialakítású Athlonok?
Az AMD egyes hírek szerint egy új Athlon és Duron sorozatot kíván kiadni a közeljövőben. Az SFF (Slim Form Factor - Vékony kialakítású) processzorok a fogyasztásérzékeny területekre készülnek majd, mivel maximum 35 Wattot vesznek fel.
Az új AMD Athlon chipek, amelyek mind az új Palomino, mind a korábbi Thunderbird magos változatban elérhetőek lesznek, a teljesen leterhelt üzemben sem fognak 35 Wattnál nagyobb teljesítményt felvenni, illetve hővé alakítani. Az AMD mérnökei a chip magjának struktúráján olyan módosításokat végeztek, amelynek következményeképp a chip minden órajelen azonos áramfelvételi karakterisztikát mutat. A hírről a japán PC Watch weboldal számolt be tajvani alaplapgyártóktól szerzett információkra hivatkozva.
Az SFF változatú 1,1 GHz-es Athlon (Thunderbird), valamint a 800 és 900 MHz-es Duron processzorok még ebben a negyedévben forgalomba kerülnek, néhány hónappal később pedig már a Palomino maggal készülő 1,1 GHz-es Athlon, és az 1 GHz-es Duron (Morgan) SFF változata is piacon lesz. Az év utolsó negyedében megjelennek az 1,2 és 1,3 GHz órajelű SFF Athlonok. Az 1,1 GHz-es Athlon Thunderbird 1,4, az 1,2 GHz-es Athlon Palomino pedig 1,5 Volton fog működni, fogyasztásuk meglepő módon egyaránt 35 Watt lesz.
Hogy mit fog szolgálni mindez? Ezt jelenleg nem tudni pontosan, de az egyik feltételezés az, hogy az azonos fogyasztási és hőtermelési jellemzők egyszerűen, azonnal kicserélhetővé teszik a processzorokat anélkül, hogy újfajta hűtéssel kellene bajlódni. A nagy számítógépgyártók ezáltal probléma nélkül fejleszthetik meglévő számítógép-modelleiket egy gyorsabb változatra, semmilyen módosítás nem szükséges a nagyobb órajelű CPU-t kivéve. Az igazság azonban az, hogy egy 1 GHz-es Athlonról 1,3 GHz-esre való átállás a hagyományos CPU modellekkel sem okoz túl sok technikai problémát. Egy másik feltételezés szerint a processzorok szerepe a ventillátor nélküli számítógépekben lesz kiemelt, ahová csak korlátozott hőtermelésű processzorok felelnek meg.
Az elemzők nemrégiben még azon az állásponton voltak, hogy a számítástechnikai ipar jövője az apró internetes eszközökben rejlik. Mint utóbb kiderült, ez a feltételezés hibás volt, legalábbis ami a közvetlen jövőt illeti. A szakemberek most azt jósolják, a számítástechnikai piac újbóli fellendülése után az olcsó, de erőteljes, és könnyen bővíthető rendszereké lesz a főszerep, a jelenlegi PC-knél kisebb formában, de még asztali kivitelben.
A processzor minden bizonnyal elsősorban a japán piacot célozza majd meg, ahol egyre jobban terjednek a kisméretű számítógépek, a nagyobb kivitelű rendszerek pedig nemigazán népszerűek. A világ notebookjainak nagyrésze is Japánt célozza meg, miközben -bár a hordozható gépek egyre népszerűbbek- az európai és amerikai vásárlók nem érdeklődnek annyira a mobil rendszerek iránt.
Az új AMD Athlon chipek, amelyek mind az új Palomino, mind a korábbi Thunderbird magos változatban elérhetőek lesznek, a teljesen leterhelt üzemben sem fognak 35 Wattnál nagyobb teljesítményt felvenni, illetve hővé alakítani. Az AMD mérnökei a chip magjának struktúráján olyan módosításokat végeztek, amelynek következményeképp a chip minden órajelen azonos áramfelvételi karakterisztikát mutat. A hírről a japán PC Watch weboldal számolt be tajvani alaplapgyártóktól szerzett információkra hivatkozva.
Az SFF változatú 1,1 GHz-es Athlon (Thunderbird), valamint a 800 és 900 MHz-es Duron processzorok még ebben a negyedévben forgalomba kerülnek, néhány hónappal később pedig már a Palomino maggal készülő 1,1 GHz-es Athlon, és az 1 GHz-es Duron (Morgan) SFF változata is piacon lesz. Az év utolsó negyedében megjelennek az 1,2 és 1,3 GHz órajelű SFF Athlonok. Az 1,1 GHz-es Athlon Thunderbird 1,4, az 1,2 GHz-es Athlon Palomino pedig 1,5 Volton fog működni, fogyasztásuk meglepő módon egyaránt 35 Watt lesz.
Hogy mit fog szolgálni mindez? Ezt jelenleg nem tudni pontosan, de az egyik feltételezés az, hogy az azonos fogyasztási és hőtermelési jellemzők egyszerűen, azonnal kicserélhetővé teszik a processzorokat anélkül, hogy újfajta hűtéssel kellene bajlódni. A nagy számítógépgyártók ezáltal probléma nélkül fejleszthetik meglévő számítógép-modelleiket egy gyorsabb változatra, semmilyen módosítás nem szükséges a nagyobb órajelű CPU-t kivéve. Az igazság azonban az, hogy egy 1 GHz-es Athlonról 1,3 GHz-esre való átállás a hagyományos CPU modellekkel sem okoz túl sok technikai problémát. Egy másik feltételezés szerint a processzorok szerepe a ventillátor nélküli számítógépekben lesz kiemelt, ahová csak korlátozott hőtermelésű processzorok felelnek meg.
Az elemzők nemrégiben még azon az állásponton voltak, hogy a számítástechnikai ipar jövője az apró internetes eszközökben rejlik. Mint utóbb kiderült, ez a feltételezés hibás volt, legalábbis ami a közvetlen jövőt illeti. A szakemberek most azt jósolják, a számítástechnikai piac újbóli fellendülése után az olcsó, de erőteljes, és könnyen bővíthető rendszereké lesz a főszerep, a jelenlegi PC-knél kisebb formában, de még asztali kivitelben.
A processzor minden bizonnyal elsősorban a japán piacot célozza majd meg, ahol egyre jobban terjednek a kisméretű számítógépek, a nagyobb kivitelű rendszerek pedig nemigazán népszerűek. A világ notebookjainak nagyrésze is Japánt célozza meg, miközben -bár a hordozható gépek egyre népszerűbbek- az európai és amerikai vásárlók nem érdeklődnek annyira a mobil rendszerek iránt.