Gyurkity Péter
Közeli rádiókitörést észleltek
Ez pedig az ismétlődő jelekkel kapcsolatos tudásunkat is megkérdőjelezi.
A gyors rádiókitörések (FRB) jó ideje jelen vannak az Univerzumot leíró, az erről alkotott, jelenleg rendelkezésre álló tudásunkat leíró katalógusokban, viszont az még a szakemberek számára is komoly problémát jelent, hogy ezek forrásait nem ismerjük igazán. Egy friss tanulmányban a legújabb visszaigazolt helyszín közelsége és annak természete is meglepetést jelent.
A napokban a Nature magazin oldalán közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy az eredetileg még tavaly visszaigazolt újabb ismétlődő jel (amely sorrendben ötödik azok között, amelyek forrását már ismerjük) egy tőlünk mintegy 500 millió fényévre lévő spirális galaxisból ered. Ez azért meglepő, mert eddig ilyen közeli helyszínt még nem regisztráltak, a többi példány pedig alapvető módon eltér ettől, hiszen a jelek jó része törpegalaxisokból, illetve más, jóval extrémebb környékről származik. Ezzel elmosódni látszik a határvonal az ismétlődő és a nem ismétlődő jelek között, egyben pedig azt is sugallja számunkra, hogy ezen jelek tulajdonképpen az Univerzum számos különböző pontján keletkeznek, viszont csak bizonyos feltételek megléte esetén bukkannak fel számunkra érzékelhető módon.
Maguk a rádiókitörések szintén leginkább rejtélyként írhatók le, ezek jó része ugyanis egy-egy alkalommal villan csak fel (rádióteleszkópok által kimutatott elektromágneses sugárzásként), és bár maguk a jelek alig néhány milliszekundumig tartanak, ennek során nagyjából 500 millió Napnak megfelelő energiát bocsátanak ki. A legtöbb példány egyetlen alkalommal villant fel, ezeket persze lehetetlen előre megjósolni, viszont az utóbbi években már ismétlődő jeleket is regisztráltak, 2017-ben pedig ezek egyikének forrását is megjelölték, hogy azután tavaly év végére már 10-nél járjon a mutató. A most leírt helyszín egyébként a szép névre hallgató FRB 180916.J0158+65 galaxis egy sűrűbb régiója, amelyben intenzív csillagképződés zajlik, egy nagyjából 7 fényévnyi átmérőjű területen.
A meglévő és az új rádióteleszkópok segítségével hamarosan további példányokról kapunk majd részletes információkat, ezek révén idővel eljuthatunk a konkrét válaszok megalkotásához.
A gyors rádiókitörések (FRB) jó ideje jelen vannak az Univerzumot leíró, az erről alkotott, jelenleg rendelkezésre álló tudásunkat leíró katalógusokban, viszont az még a szakemberek számára is komoly problémát jelent, hogy ezek forrásait nem ismerjük igazán. Egy friss tanulmányban a legújabb visszaigazolt helyszín közelsége és annak természete is meglepetést jelent.
A napokban a Nature magazin oldalán közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy az eredetileg még tavaly visszaigazolt újabb ismétlődő jel (amely sorrendben ötödik azok között, amelyek forrását már ismerjük) egy tőlünk mintegy 500 millió fényévre lévő spirális galaxisból ered. Ez azért meglepő, mert eddig ilyen közeli helyszínt még nem regisztráltak, a többi példány pedig alapvető módon eltér ettől, hiszen a jelek jó része törpegalaxisokból, illetve más, jóval extrémebb környékről származik. Ezzel elmosódni látszik a határvonal az ismétlődő és a nem ismétlődő jelek között, egyben pedig azt is sugallja számunkra, hogy ezen jelek tulajdonképpen az Univerzum számos különböző pontján keletkeznek, viszont csak bizonyos feltételek megléte esetén bukkannak fel számunkra érzékelhető módon.
Maguk a rádiókitörések szintén leginkább rejtélyként írhatók le, ezek jó része ugyanis egy-egy alkalommal villan csak fel (rádióteleszkópok által kimutatott elektromágneses sugárzásként), és bár maguk a jelek alig néhány milliszekundumig tartanak, ennek során nagyjából 500 millió Napnak megfelelő energiát bocsátanak ki. A legtöbb példány egyetlen alkalommal villant fel, ezeket persze lehetetlen előre megjósolni, viszont az utóbbi években már ismétlődő jeleket is regisztráltak, 2017-ben pedig ezek egyikének forrását is megjelölték, hogy azután tavaly év végére már 10-nél járjon a mutató. A most leírt helyszín egyébként a szép névre hallgató FRB 180916.J0158+65 galaxis egy sűrűbb régiója, amelyben intenzív csillagképződés zajlik, egy nagyjából 7 fényévnyi átmérőjű területen.
A meglévő és az új rádióteleszkópok segítségével hamarosan további példányokról kapunk majd részletes információkat, ezek révén idővel eljuthatunk a konkrét válaszok megalkotásához.