SG.hu
Gears 5
Kiadó: Xbox Game Studios
Fejlesztő: The Coalition
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-6100 3,7 GHz-es vagy AMD FX-6100 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon R9 280 grafikus kártya, 8 GB RAM, 80 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-8700 6-Core 3,2 GHz-es vagy AMD Ryzen 7 2700 8-Core 3,2 GHz-es processzor, Nvidia GeForce RTX 2080 vagy ATI Radeon VII, 16 GB RAM, 80 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Gears of War-sorozat
Kategória: külsőnézetes akciójáték
Részben új utakra lépett a Gears of War-sorozat, melynek aktuális epizódja már a címével érzékeltetni kívánja, hogy más szelek fújnak, de megijedni azért nem kell, az alapok szinte egyáltalán nem változtak, ellenben a körítés már sokkal színesebb képet mutat a korábbi részekhez képest. Játéktesztünkből megtudhatod, hogy miként sikerült a Gears 5!
A Gears of War minden túlzás nélkül az előző konzolgeneráció egyik sztárjátéka volt. A trilógia mindmáig odatehető a valaha készült legjobb külsőnézetes akciójátékok dobogós helyezettjei közé, és bár a sorozatnak voltak botladozásai – hovatovább a Microsoft sem volt mindig fair a PC-s játékosokkal szemben –, ellenben a negyedik epizóddal ismét kezdett magára találni a franchise. Ezzel a résszel azonban a The Coalition fejlesztői még nem mertek kockáztatni, tehát finoman próbálták meg adagolni az új elemeket, de a közelmúltban berobogott ötödik epizódon már érezni, hogy merészebben nyúltak hozzá, noha az alapokat azért természetesen nem bolygatták meg. Hogy akkor mégis miben tudott szintet lépni a Gears 5, mely már a címével is jelzi, hogy kilóg a sorból? Az alábbiakban erre a kérdésre is választ kaphatsz!
Sokak számára talán már a történet tekintetében is igencsak furcsa lesz a Gears 5, hiszen míg a korábbi részek – talán a negyedik kivételével – mind egy szálig a Sáskák inváziójára épültek, vagyis egy elkeseredett harcot mutattak be az emberiség keménylegényei és a gusztustalan hordák között, addig ezúttal ez a koncepció már csak egy hátteret ad az egésznek. Mondhatni a posztapokaliptikus, enyhe sci-fi-elemekkel ötvözött világábrázolást teljesíti ki, és noha még mindig rengeteget lövöldözhetünk fedezékekbe bújva a rémségek ellen, azonban már a történet is jelzi, hogy itt többről van szó.
Fontos kiemelni azonban, hogy a The Coalition berkein belül valami komoly változás következhetett be a fejlesztési időszak során, hiszen az egész játékra jellemző egyfajta érdekes kettősség, tehát elindulunk valahonnan, jön egy éles váltás, teljesen más irányba megy a kampány, majd a végén visszatérünk a kezdeti sajátosságokhoz. Bár ez a furcsa megoldás jól áll a játéknak, azonban már a sztori alapvető elemein is érződik az egység hiánya. Kezdetben ugyanis azzal a céllal indulunk neki az eseményeknek, hogy rendbe tegyük a Hammer of Dawn műholdrendszert, ami nem sokáig marad központi elem.
Gyakorlatilag háttérbe kerül, mint a Sáskák, hiszen a főszerepet megkapja Kait Diaz, akivel nagy vérfürdőkkel átitatott nyomozásba kezdünk azzal kapcsolatban, hogy miért is törnek rá rémálmok és hallucinációk az édesanyja halála óta. Hogy ez nem egy tipikus Gears of War-koncepció? Tény és való, ellenben kifejezetten élvezetes és érthető az egész, hovatovább megválaszol néhány olyan kérdést, ami annak idején nyitva maradt a negyedik epizód végén.
Bár a játékban Kait most a főszereplő, azonban nagy kalandjára elkíséri Delmond Walker is – aki az előző epizódból már ismerős lehet a rajongóknak –, és bár sokak számára talán szentségtörés, hogy Fenix-utód nélkül marad a cselekmény legjava, összességében ehhez a bensőségesebb történethez nincs is különösebb szükség rá. Pláne, hogy a pároshoz egy droid, Jack is csatlakozik majd, aki rendkívül hasznos tagja lesz a csapatnak. Az ugyanis egy dolog, hogy Del fejleszthető és segít harcolni a csatában, de Jack gyakorlatilag olyan, mint egy igazi ezermester. Saját radarjával például szkennelhetjük a pályákat, megmutatja a felszedhető felszereléseket, képes odahozni nekünk a lootot, ha szükséges, akkor feltámaszt minket, de a küzdelmekben is nagy segítséget jelent, hiszen csapdákat tud állítani, sőt villanógránátjai szintén komoly támogatást nyújtanak, ha baj van.
Merthogy baj, az nagyon sokszor lesz, hiszen a harcrendszer, a rendkívüli intenzitás még mindig meghatározó eleme a Gears 5-nek, noha a fedezékhasználatra nem leszünk rákényszerítve annyira, mint a korábbi epizódokban. Persze aki azokat szerette, az most is meleg otthonra lel a játékban, hiszen szinte folyamatosak lesznek az élvezetes akciók, minden sajátosság azonnal felismerhető, de ezúttal az alternatívák mellett rengeteg lehetőség vár ránk, nem mellesleg pedig sokkal nagyobb szabadság is, ami a játék talán legnagyobb újdonságának tekinthető.
A kezdő szűkölködés, avagy a korábbi részekre emlékeztető megoldások után ugyanis a játék első nagy fordulópontját az jelenti, amikor hirtelen megnyílik előttünk a világ. Egy hatalmas sivatagos és sarkvidéki hatásokkal rendelkező régió vár majd arra, hogy keresztül-kasul bejárjuk, miközben a központi küldetések mellett milliónyi mellékes teendő vár ránk a térképen. Csak rajtunk múlik majd, hogy mennyire mélyedünk bele az egészbe, de unatkozni sehol sem kell, hiszen az ide-oda száguldozás során folyamatosan harcolhatunk a szörnyekkel, állandóan belebotolhatunk egy-egy mellékküldetésbe, de mivel rendkívül szép és változatos a táj, sokszor egyszerűen csak megállunk nézelődni, hogy még jobban elveszhessünk a Gears 5 univerzumában.
Minél alaposabbak vagyunk, annál magasabb szintre tudjuk fejleszteni karaktereinket, tehát érdemes ügyeskedni és szorgoskodni, de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a The Coalition érezhetően most először nyúlt nyitott világú koncepcióhoz, mert egy idő után a teendők ismétlődni kezdenek, és nagyon hamar rá lehet unni a klónfeladatokra. (Nem úgy a tempós utazásokra a különc járgányokkal!) A főküldetésekre azonban egy percig sem panaszkodhatunk, magas szinten hozzák a Gears of War-sorozatra jellemző sajátosságokat, csak éppen nem egy tágas csővezetékben, vagy nagyobbacska pályákon, hanem a legtöbb esetben nyitott pályákon kalandozhatunk.
Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a kampány bár nem lett másodrangú szereplő, de a Gears 5-ben legalább azonos hangsúlyt kapott a többjátékosos mód, mely a kidolgozás és a tartalom tekintetében egyaránt megérdemelten, gyakorlatilag önálló szolgáltatásként jellemezhető. Hogy milyen elképesztően sok lehetőség vár ránk, azt jól mutatja a tartalom, lévén kilenc játékmódot hoztak össze a készítők, melyek jelentős része természetesen a korábbi részekből lett újrahasznosítva, de érkeztek egészen friss szabályrendszerek is. Kiemelendő ezek közül az Escape, mely a kooperatív élményeket állítja a középpontba, ezáltal néhány társunk oldalán be kell jutni a Sáskák fészkébe, ott elhelyezni egy bombát, majd még azelőtt kijutni a járatokból, hogy felrobbanna.
Mindezt korlátozott mennyiségű fegyver és lőszer társaságában, gyakorlatilag folyamatos hordákban támadó ellenfelekkel, akik alaposan megnehezítik majd a menekülést. Szintén a jobb újdonságok között említhető még az Arcade Deathmatch, mely a hagyományos Deathmatch alaposan megbolondított, érezhetően a hőslövöldék irányába nyitó változata, melyben választott karakterek oldalán léphetünk csatamezőre, miközben a fegyvervásárlás is nagyon fontos szerepet játszik. Akinek nem tetszenek az újdonságok, az persze nagyszerűen élvezheti majd az új helyszíneken az olyan jól ismert megoldásokat, mint az Escalation, a King of the Hill, a Team Deathmatch, vagy éppen a Warzone játékmód, melyek hozzák a kötelező színvonalat.
Grafika:
A Gears 5 minden kétséget kizáróan az utóbbi évek egyik, ha nem a legszebb külsőnézetes akciójátéka lett a sorban, mely minden tekintetben a legmagasabb szinteket kínálja nekünk. Helyszínek, karakterek, animációk, átvezetők, effektek – a fejlesztők képtelenek voltak hibázni a látvány terén, sőt mi több, gyakran olyan hangulatot teremtettek a pályákon, ami egyenesen félelmetes volt. Hogy mindehhez ráadásul még az optimalizálás is jól sikerült, csak még nagyobb ok az örömre!
Kezelőfelület, irányíthatóság: A Gears of War-sorozat mindig is könnyed és kiegyensúlyozott volt az irányíthatóság tekintetében. Ezt a sajátosságot az ötödik rész szintén megőrizte, ezáltal mind a fedezékhasználat, mind az ütközetek, a járművek irányíthatósága, de még a kamerakezelés is kifejezetten jóra sikerült. Mindezt pedig megszokott, hasonló jelzőkkel illethető kezelőfelület fogja közre!
Játszhatóság: Maga a kampány talán nem lett túl hosszú, a fő történeten 8-10 óra alatt végig lehet rohanni, de amennyiben elveszünk a nyitott világban, ennek a duplája is kényelmesen kihozható belőle. Ott van azonban a többjátékosos móka, mely nehezen számszerűsíthető, de akkora tartalommal találkozhatunk benne, hogy garantáltan még hosszú hónapok után is szívesen elővesszük majd – pláne az újabb szabályrendszerek miatt.
Intelligencia, nehézség:
Alapvetően nincs különösebb probléma a mesterséges intelligenciával és a nehézséggel sem, de rengeteg esetben találkozhatunk olyan küzdelmekkel, melyek kapcsán gyakorlatilag nem lehet konkrétumokban kifejezni a problémákat. Egyszerűen csak unalmasak és fáradtak a több mint 10 évvel ezelőtt letett alapok, tehát míg az elején kellemesen múltidézőek a küzdelmek, vagy az olyan elemek, mint az amputálható végtagok, a láncfűrészes viaskodás, illetve a fedezékrendszer, de 1-2 óra után már gyakran a pokolba kívánhatjuk az újabb harcokat. Dacára az újító szándéknak, sok esetben érezzük majd ezt a problémát a játékban!
Hangok, zene: Ezen a téren a jól ismert minőség vár ránk. A szinkronok szokás szerint nagyszerűek, a zenék szintén kiválóak, de az effektek terén sincsenek problémák, sőt a fegyverhangok továbbra is olyan erőteljesek, hogy azt egyszerűen élmény hallgatni.
Összegzés: Alapvetően a Gears 5 egy olyan folytatás lett a sorban, mely az alapokhoz ragaszkodva képes volt kellemes, gyakran merész újdonságokkal szolgálni a rajongóknak, azonban dacára a szándéknak, sajnos gyakran mégis egy kicsit fáradtnak, önismétlőnek érezhetjük az egészet. Persze ez legyen a legnagyobb bajunk, amikor ilyen elképesztő látvány és ekkora tartalom vár ránk úgy, hogy apránként adagolva még a küzdelmek is élvezetesek tudnak maradni. Kíváncsian várjuk, hogy milyen irányban folytatódik ezután a sorozat, mert a most behozott újdonságok összességében egészen jól sültek el!
Fejlesztő: The Coalition
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-6100 3,7 GHz-es vagy AMD FX-6100 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon R9 280 grafikus kártya, 8 GB RAM, 80 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-8700 6-Core 3,2 GHz-es vagy AMD Ryzen 7 2700 8-Core 3,2 GHz-es processzor, Nvidia GeForce RTX 2080 vagy ATI Radeon VII, 16 GB RAM, 80 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Gears of War-sorozat
Kategória: külsőnézetes akciójáték
Részben új utakra lépett a Gears of War-sorozat, melynek aktuális epizódja már a címével érzékeltetni kívánja, hogy más szelek fújnak, de megijedni azért nem kell, az alapok szinte egyáltalán nem változtak, ellenben a körítés már sokkal színesebb képet mutat a korábbi részekhez képest. Játéktesztünkből megtudhatod, hogy miként sikerült a Gears 5!
A Gears of War minden túlzás nélkül az előző konzolgeneráció egyik sztárjátéka volt. A trilógia mindmáig odatehető a valaha készült legjobb külsőnézetes akciójátékok dobogós helyezettjei közé, és bár a sorozatnak voltak botladozásai – hovatovább a Microsoft sem volt mindig fair a PC-s játékosokkal szemben –, ellenben a negyedik epizóddal ismét kezdett magára találni a franchise. Ezzel a résszel azonban a The Coalition fejlesztői még nem mertek kockáztatni, tehát finoman próbálták meg adagolni az új elemeket, de a közelmúltban berobogott ötödik epizódon már érezni, hogy merészebben nyúltak hozzá, noha az alapokat azért természetesen nem bolygatták meg. Hogy akkor mégis miben tudott szintet lépni a Gears 5, mely már a címével is jelzi, hogy kilóg a sorból? Az alábbiakban erre a kérdésre is választ kaphatsz!
Sokak számára talán már a történet tekintetében is igencsak furcsa lesz a Gears 5, hiszen míg a korábbi részek – talán a negyedik kivételével – mind egy szálig a Sáskák inváziójára épültek, vagyis egy elkeseredett harcot mutattak be az emberiség keménylegényei és a gusztustalan hordák között, addig ezúttal ez a koncepció már csak egy hátteret ad az egésznek. Mondhatni a posztapokaliptikus, enyhe sci-fi-elemekkel ötvözött világábrázolást teljesíti ki, és noha még mindig rengeteget lövöldözhetünk fedezékekbe bújva a rémségek ellen, azonban már a történet is jelzi, hogy itt többről van szó.
Fontos kiemelni azonban, hogy a The Coalition berkein belül valami komoly változás következhetett be a fejlesztési időszak során, hiszen az egész játékra jellemző egyfajta érdekes kettősség, tehát elindulunk valahonnan, jön egy éles váltás, teljesen más irányba megy a kampány, majd a végén visszatérünk a kezdeti sajátosságokhoz. Bár ez a furcsa megoldás jól áll a játéknak, azonban már a sztori alapvető elemein is érződik az egység hiánya. Kezdetben ugyanis azzal a céllal indulunk neki az eseményeknek, hogy rendbe tegyük a Hammer of Dawn műholdrendszert, ami nem sokáig marad központi elem.
Gyakorlatilag háttérbe kerül, mint a Sáskák, hiszen a főszerepet megkapja Kait Diaz, akivel nagy vérfürdőkkel átitatott nyomozásba kezdünk azzal kapcsolatban, hogy miért is törnek rá rémálmok és hallucinációk az édesanyja halála óta. Hogy ez nem egy tipikus Gears of War-koncepció? Tény és való, ellenben kifejezetten élvezetes és érthető az egész, hovatovább megválaszol néhány olyan kérdést, ami annak idején nyitva maradt a negyedik epizód végén.
Bár a játékban Kait most a főszereplő, azonban nagy kalandjára elkíséri Delmond Walker is – aki az előző epizódból már ismerős lehet a rajongóknak –, és bár sokak számára talán szentségtörés, hogy Fenix-utód nélkül marad a cselekmény legjava, összességében ehhez a bensőségesebb történethez nincs is különösebb szükség rá. Pláne, hogy a pároshoz egy droid, Jack is csatlakozik majd, aki rendkívül hasznos tagja lesz a csapatnak. Az ugyanis egy dolog, hogy Del fejleszthető és segít harcolni a csatában, de Jack gyakorlatilag olyan, mint egy igazi ezermester. Saját radarjával például szkennelhetjük a pályákat, megmutatja a felszedhető felszereléseket, képes odahozni nekünk a lootot, ha szükséges, akkor feltámaszt minket, de a küzdelmekben is nagy segítséget jelent, hiszen csapdákat tud állítani, sőt villanógránátjai szintén komoly támogatást nyújtanak, ha baj van.
Merthogy baj, az nagyon sokszor lesz, hiszen a harcrendszer, a rendkívüli intenzitás még mindig meghatározó eleme a Gears 5-nek, noha a fedezékhasználatra nem leszünk rákényszerítve annyira, mint a korábbi epizódokban. Persze aki azokat szerette, az most is meleg otthonra lel a játékban, hiszen szinte folyamatosak lesznek az élvezetes akciók, minden sajátosság azonnal felismerhető, de ezúttal az alternatívák mellett rengeteg lehetőség vár ránk, nem mellesleg pedig sokkal nagyobb szabadság is, ami a játék talán legnagyobb újdonságának tekinthető.
A kezdő szűkölködés, avagy a korábbi részekre emlékeztető megoldások után ugyanis a játék első nagy fordulópontját az jelenti, amikor hirtelen megnyílik előttünk a világ. Egy hatalmas sivatagos és sarkvidéki hatásokkal rendelkező régió vár majd arra, hogy keresztül-kasul bejárjuk, miközben a központi küldetések mellett milliónyi mellékes teendő vár ránk a térképen. Csak rajtunk múlik majd, hogy mennyire mélyedünk bele az egészbe, de unatkozni sehol sem kell, hiszen az ide-oda száguldozás során folyamatosan harcolhatunk a szörnyekkel, állandóan belebotolhatunk egy-egy mellékküldetésbe, de mivel rendkívül szép és változatos a táj, sokszor egyszerűen csak megállunk nézelődni, hogy még jobban elveszhessünk a Gears 5 univerzumában.
Minél alaposabbak vagyunk, annál magasabb szintre tudjuk fejleszteni karaktereinket, tehát érdemes ügyeskedni és szorgoskodni, de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a The Coalition érezhetően most először nyúlt nyitott világú koncepcióhoz, mert egy idő után a teendők ismétlődni kezdenek, és nagyon hamar rá lehet unni a klónfeladatokra. (Nem úgy a tempós utazásokra a különc járgányokkal!) A főküldetésekre azonban egy percig sem panaszkodhatunk, magas szinten hozzák a Gears of War-sorozatra jellemző sajátosságokat, csak éppen nem egy tágas csővezetékben, vagy nagyobbacska pályákon, hanem a legtöbb esetben nyitott pályákon kalandozhatunk.
Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a kampány bár nem lett másodrangú szereplő, de a Gears 5-ben legalább azonos hangsúlyt kapott a többjátékosos mód, mely a kidolgozás és a tartalom tekintetében egyaránt megérdemelten, gyakorlatilag önálló szolgáltatásként jellemezhető. Hogy milyen elképesztően sok lehetőség vár ránk, azt jól mutatja a tartalom, lévén kilenc játékmódot hoztak össze a készítők, melyek jelentős része természetesen a korábbi részekből lett újrahasznosítva, de érkeztek egészen friss szabályrendszerek is. Kiemelendő ezek közül az Escape, mely a kooperatív élményeket állítja a középpontba, ezáltal néhány társunk oldalán be kell jutni a Sáskák fészkébe, ott elhelyezni egy bombát, majd még azelőtt kijutni a járatokból, hogy felrobbanna.
Mindezt korlátozott mennyiségű fegyver és lőszer társaságában, gyakorlatilag folyamatos hordákban támadó ellenfelekkel, akik alaposan megnehezítik majd a menekülést. Szintén a jobb újdonságok között említhető még az Arcade Deathmatch, mely a hagyományos Deathmatch alaposan megbolondított, érezhetően a hőslövöldék irányába nyitó változata, melyben választott karakterek oldalán léphetünk csatamezőre, miközben a fegyvervásárlás is nagyon fontos szerepet játszik. Akinek nem tetszenek az újdonságok, az persze nagyszerűen élvezheti majd az új helyszíneken az olyan jól ismert megoldásokat, mint az Escalation, a King of the Hill, a Team Deathmatch, vagy éppen a Warzone játékmód, melyek hozzák a kötelező színvonalat.
Grafika:
A Gears 5 minden kétséget kizáróan az utóbbi évek egyik, ha nem a legszebb külsőnézetes akciójátéka lett a sorban, mely minden tekintetben a legmagasabb szinteket kínálja nekünk. Helyszínek, karakterek, animációk, átvezetők, effektek – a fejlesztők képtelenek voltak hibázni a látvány terén, sőt mi több, gyakran olyan hangulatot teremtettek a pályákon, ami egyenesen félelmetes volt. Hogy mindehhez ráadásul még az optimalizálás is jól sikerült, csak még nagyobb ok az örömre!Kezelőfelület, irányíthatóság:
A Gears of War-sorozat mindig is könnyed és kiegyensúlyozott volt az irányíthatóság tekintetében. Ezt a sajátosságot az ötödik rész szintén megőrizte, ezáltal mind a fedezékhasználat, mind az ütközetek, a járművek irányíthatósága, de még a kamerakezelés is kifejezetten jóra sikerült. Mindezt pedig megszokott, hasonló jelzőkkel illethető kezelőfelület fogja közre!Játszhatóság:
Maga a kampány talán nem lett túl hosszú, a fő történeten 8-10 óra alatt végig lehet rohanni, de amennyiben elveszünk a nyitott világban, ennek a duplája is kényelmesen kihozható belőle. Ott van azonban a többjátékosos móka, mely nehezen számszerűsíthető, de akkora tartalommal találkozhatunk benne, hogy garantáltan még hosszú hónapok után is szívesen elővesszük majd – pláne az újabb szabályrendszerek miatt.Intelligencia, nehézség:
Alapvetően nincs különösebb probléma a mesterséges intelligenciával és a nehézséggel sem, de rengeteg esetben találkozhatunk olyan küzdelmekkel, melyek kapcsán gyakorlatilag nem lehet konkrétumokban kifejezni a problémákat. Egyszerűen csak unalmasak és fáradtak a több mint 10 évvel ezelőtt letett alapok, tehát míg az elején kellemesen múltidézőek a küzdelmek, vagy az olyan elemek, mint az amputálható végtagok, a láncfűrészes viaskodás, illetve a fedezékrendszer, de 1-2 óra után már gyakran a pokolba kívánhatjuk az újabb harcokat. Dacára az újító szándéknak, sok esetben érezzük majd ezt a problémát a játékban!Hangok, zene:
Ezen a téren a jól ismert minőség vár ránk. A szinkronok szokás szerint nagyszerűek, a zenék szintén kiválóak, de az effektek terén sincsenek problémák, sőt a fegyverhangok továbbra is olyan erőteljesek, hogy azt egyszerűen élmény hallgatni.Összegzés:
Alapvetően a Gears 5 egy olyan folytatás lett a sorban, mely az alapokhoz ragaszkodva képes volt kellemes, gyakran merész újdonságokkal szolgálni a rajongóknak, azonban dacára a szándéknak, sajnos gyakran mégis egy kicsit fáradtnak, önismétlőnek érezhetjük az egészet. Persze ez legyen a legnagyobb bajunk, amikor ilyen elképesztő látvány és ekkora tartalom vár ránk úgy, hogy apránként adagolva még a küzdelmek is élvezetesek tudnak maradni. Kíváncsian várjuk, hogy milyen irányban folytatódik ezután a sorozat, mert a most behozott újdonságok összességében egészen jól sültek el!