Gyurkity Péter

NASA: 2021 előtt nem rajtol el az SLS

A Holdra viszont mindenképpen szeretnének eljutni legkésőbb 2024-ig.

Az amerikai űrügynökség kapcsán az utóbbi időben több alkalommal is olvashattunk a fokozatosan alakuló, illetve módosuló tervekről és elképzelésekről, amelyek között Trump elnök kijelentései is helyet kaptak. Most a szervezet első embere beszélt a célkitűzésekről az újabb meghallgatáson, amelyből több fontos részletet is megismerhetünk.

A szenátusi bizottság előtt elejtett mondatokból kiderül például, hogy az új rakéta és kapszula párosa (a korábbi elképzelések ellenére) 2020-ban valószínűleg még nem indul el első útjára, itt ugyanis további csúszásokkal kell számolni, ahogy a tesztek lassan követik egymást a sorban. Az Artemis-1 névre keresztelt küldetés azonban, amely az SLS és az Orion első, még legénység nélküli, Holdra tartó útját jelentené, 2021-ben már megvalósulhat, a jelenlegi információk alapján ez elérhetőnek tűnik, az viszont szintén felmerült, hogy a NASA az eddigi évi 2 milliárd dolláros összegen túl, további pénzt igényel ahhoz, hogy ez valóban létre is jöjjön.

Jim Bridenstine ugyanezen beszédben említést tett arról is, hogy a költségvetés befagyasztása, vagyis a további költekezés leállítása, katasztrofális eredménnyel járna a Holdra való visszatérés kapcsán, amelyet jelenleg 2024-re vetítenek előre. Itt a Kongresszus segítségére és megértésére lesz szükségük, hiszen amennyiben a 2020-as pénzügyi évre vonatkozóan nem emelik az elkölthető összeget, a leszállóegység fejlesztése akár teljes mértékben leállhat, ez pedig komoly következményekkel járna. Csak az Artemis-program 20-30 milliárd dollárt emészthet fel az elkövetkező 5 évben, vagyis itt évente 4-6 milliárd dollárral többet igényelnének annál, amit korábban előirányoztak erre a célra. A teljesen új egység kifejlesztésére viszont szükség van, hiszen utoljára 1972-ben jártunk a Holdon, azóta pedig némileg változtak a dolgok.

A Trump-adminisztráció korábbi döntése alapján a leszállást 2028-ról hozták előre, egészen 2024-re, akkor ők 1,6 milliárd dollárral kértek több pénzt a NASA 2020-as költségvetésének kiegészítésére. Jövő februárban készül el az ügynökség hivatalos 2021-es finanszírozási kérelme, addigra tisztábban látnak majd, viszont továbbra is erősen kérdéses, hogy meglesz-e a politikai akarat (és támogatás) a kiadások növelésére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bmw #14
    A nasa nagyon kezd elavult lenni es lassu...
  • Nemzsidó #13
    Csak egy kiragadott részlet egy cikkből:
    "...Massimo Mazzucco az American Moon filmjében beszámol: „A holdállomások helyének ellenőrzésének lehetősége 2007-ben történt, amikor a Google elindította a Lunar X díj nemzetközi versenyt. A verseny 30 millió dolláros jutalmat nyújtott az első magánszervezetnek, amely képes volt arra, hogy a Holdra legalább 500 méterre utazó robotot küldjön élő képeket közvetítve a földre. A világ több mint húsz különböző csapata kifejezte kívánságát, hogy részt vegyenek a versenyben. A Google további 4 millió dolláros bónuszt is bevezetett azoknak, akik élő televíziós felvételeket tudnak továbbítani az egyik Apollo misszió holdmegállóhelyéről. Abban az időben, az Astrobotic Technology, a Pittsburgh cég bejelentette, hogy saját próbával meglátogatja a leghíresebb leszállópályát, az Apollo 11-et. Apolló misszióikból a NASA 2011-ben példátlan jogszabályt bocsátott ki, amely előírja, hogy egyetlen robot sem közelít meg 2 kilométeres körzeten belül az Apollo küldetés leszállási helyeit. A NASA 93 oldalas „Ajánlások az űrfenntartó szervezeteknek: Hogyan védjék meg és tartsák fenn az Egyesült Államok kormányzati holdjellegű történelmeit és tudományos értékeit” indokolja a döntést a történelmi holdmegállóhelyek megőrzésének szükségességével a lehetséges szennyeződésektől. Ahhoz, hogy megfeleljen a NASA igényeinek, az Astrobotic Technology a hold északi sarkára irányította a célját, és a többi Google-versenyző is úgy döntött, hogy a NASA szabályai szerint játsszon, és lemond egy 4 millió dolláros bónuszról, amint azt a Mazzucco által idézett cikk írja..."
    forrás: https://www.veteranstoday.com/2019/07/15/landings/
  • Nemzsidó #12
    Ha a jenkik a pénzeszközeiket nem herdálnák el arra, hogy a zsidók latorállamát, izraelt támogassák milliárd dollárokkal, és nem öntenék a pénzüket az olyan országokba vezényelt csapataikba, ahová nem hívták meg őket "csendőrnek", akkor az efféle űrkutatási projektekre szánt összegek dupláját, vagy háromszorosát is át tudnák csoportosítani ide, és az u.n. "klímaharcra", környezetszennyezés visszafordítására. De úgy látszik, a zsidók pénzelése, és a háborúk fenntartása, vagy újabb háborúk indítása nagyobb prioritást élvez náluk, mint akár saját unokáik életminősége, vagy a naprendszerünkben lévő rejtett ismeretek megszerzése.
  • Sequoyah #11
    En sem mondtam maskent, es amit irsz az semmiben nem cafolja azt amit en irtam.
    Igen, ahogy irod valoban volt ilyen program amerikaban, csak lassan haladt egeszen addig amig az Oroszok nem villantottak a Sputnikkal.
    Es ez mutatja hogy mekkora kulonbseg van tempoban a "bekeidos" fejlesztes, es a "haborus" celorientalt igyekezet kozott.
  • Irasidus #10
    Az amerikai rakétafejlesztés, és emberes űrrepülés ötlete, és fejlesztése nem a NASA-val kezdődött, hanem a már meglévő, de külön programként létező haditengerészeti, és más katonai illetve civil fejlesztéseket rakták egy csokorba a NASA-val.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.23. 05:48:33
  • Sequoyah #9
    A Sputnik 1957-ben repult. A NASA csak 1958-ban alakult, es ekkor indult el a Mercury program is, szoval egyaltalan nem volt folyamatban a fejlesztes ez elott. Es az urbe csak 1961-ben jutottak fel. Ez 4 ev, nem 3 het.

    On October 4, 1957, the Soviet Union launched Sputnik 1, the first artificial satellite. This shattered American confidence in its technological superiority, creating a wave of anxiety known as the Sputnik crisis. Among his responses, President Dwight D. Eisenhower launched the Space Race. The National Aeronautics and Space Administration (NASA) was established on October 1, 1958, as a civilian agency to develop space technology. One of its first initiatives was publicly announced on December 17, 1958. This was Project Mercury, which aimed to launch a man into Earth orbit, return him safely to the Earth, and evaluate his capabilities in space.

    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.07.22. 19:34:29
  • Irasidus #8
    Biztos hogy ez így nem igaz, mivel már építették a saját űrhajójukat, és rakétájukat. Csak három héttel előzte meg Alan Shepard űrhajóst, és négy hónappal, John Glennt. Nem akkor kezdtek neki az űrhajók fejlesztésének, amikor Gagarin repült, csak jelezném. Ez olyan kijelentés lehetett valaki részéről (ha igaz), mint a dongó nem képes repülni és hasonlók, már csak azért is mert a NASA-t mint hivatalt csak 1958-ban hozták létre.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.22. 18:13:41
  • Sequoyah #7
    Azzal hogy sok ceg kereskedelmi szinten verseng egymassal, nem pedig egy "ceg" egyetlen presztizsprojectjerol van szo, talan elerunk oda, hogy egy nagyobb project is megvalosithato lesz a piacon kaphato alkatreszek osszelegozasabol.
  • Sequoyah #6
    Az 50-es evekben a NASA-nal azt mondtak, hogy az elso emberes urhajo realisztikusan a 1990 kornyeken lesz megvalosithato
    Aztan az Oroszok fellottek a Szputnyikot, az Amerikaiak pedig ettol beszartak, es ugy osszekaptak magukat, hogy bo 10 ev alatt nem hogy az urig, de a holdig mentek:)

    Na most gyakorlatilag visszaalltunk az eredeti "majd 40 ev mulva talan kuldunk embert is" mentalitashoz.
  • llax #5
    Ami verseny kialakulóban van (eddig is volt - ezért inkább kiszélesedőben), az a kereskedelmi műholdindítások piacán zajlik nemzetközileg, ezen túl az USA-n belül a kormányzati megrendelésekért is. Más égitest elérése bányászati célokkal jelenleg távoli vízió. (Ami nem azt jelenti, hogy akkor nem is kell vele foglalkozni.)