14
-
bmw #14 A nasa nagyon kezd elavult lenni es lassu... -
Nemzsidó #13 Csak egy kiragadott részlet egy cikkből:
"...Massimo Mazzucco az American Moon filmjében beszámol: „A holdállomások helyének ellenőrzésének lehetősége 2007-ben történt, amikor a Google elindította a Lunar X díj nemzetközi versenyt. A verseny 30 millió dolláros jutalmat nyújtott az első magánszervezetnek, amely képes volt arra, hogy a Holdra legalább 500 méterre utazó robotot küldjön élő képeket közvetítve a földre. A világ több mint húsz különböző csapata kifejezte kívánságát, hogy részt vegyenek a versenyben. A Google további 4 millió dolláros bónuszt is bevezetett azoknak, akik élő televíziós felvételeket tudnak továbbítani az egyik Apollo misszió holdmegállóhelyéről. Abban az időben, az Astrobotic Technology, a Pittsburgh cég bejelentette, hogy saját próbával meglátogatja a leghíresebb leszállópályát, az Apollo 11-et. Apolló misszióikból a NASA 2011-ben példátlan jogszabályt bocsátott ki, amely előírja, hogy egyetlen robot sem közelít meg 2 kilométeres körzeten belül az Apollo küldetés leszállási helyeit. A NASA 93 oldalas „Ajánlások az űrfenntartó szervezeteknek: Hogyan védjék meg és tartsák fenn az Egyesült Államok kormányzati holdjellegű történelmeit és tudományos értékeit” indokolja a döntést a történelmi holdmegállóhelyek megőrzésének szükségességével a lehetséges szennyeződésektől. Ahhoz, hogy megfeleljen a NASA igényeinek, az Astrobotic Technology a hold északi sarkára irányította a célját, és a többi Google-versenyző is úgy döntött, hogy a NASA szabályai szerint játsszon, és lemond egy 4 millió dolláros bónuszról, amint azt a Mazzucco által idézett cikk írja..."
forrás: https://www.veteranstoday.com/2019/07/15/landings/ -
Nemzsidó #12 Ha a jenkik a pénzeszközeiket nem herdálnák el arra, hogy a zsidók latorállamát, izraelt támogassák milliárd dollárokkal, és nem öntenék a pénzüket az olyan országokba vezényelt csapataikba, ahová nem hívták meg őket "csendőrnek", akkor az efféle űrkutatási projektekre szánt összegek dupláját, vagy háromszorosát is át tudnák csoportosítani ide, és az u.n. "klímaharcra", környezetszennyezés visszafordítására. De úgy látszik, a zsidók pénzelése, és a háborúk fenntartása, vagy újabb háborúk indítása nagyobb prioritást élvez náluk, mint akár saját unokáik életminősége, vagy a naprendszerünkben lévő rejtett ismeretek megszerzése. -
Sequoyah #11 En sem mondtam maskent, es amit irsz az semmiben nem cafolja azt amit en irtam.
Igen, ahogy irod valoban volt ilyen program amerikaban, csak lassan haladt egeszen addig amig az Oroszok nem villantottak a Sputnikkal.
Es ez mutatja hogy mekkora kulonbseg van tempoban a "bekeidos" fejlesztes, es a "haborus" celorientalt igyekezet kozott.
-
Irasidus #10 Az amerikai rakétafejlesztés, és emberes űrrepülés ötlete, és fejlesztése nem a NASA-val kezdődött, hanem a már meglévő, de külön programként létező haditengerészeti, és más katonai illetve civil fejlesztéseket rakták egy csokorba a NASA-val.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.23. 05:48:33 -
Sequoyah #9 A Sputnik 1957-ben repult. A NASA csak 1958-ban alakult, es ekkor indult el a Mercury program is, szoval egyaltalan nem volt folyamatban a fejlesztes ez elott. Es az urbe csak 1961-ben jutottak fel. Ez 4 ev, nem 3 het.
On October 4, 1957, the Soviet Union launched Sputnik 1, the first artificial satellite. This shattered American confidence in its technological superiority, creating a wave of anxiety known as the Sputnik crisis. Among his responses, President Dwight D. Eisenhower launched the Space Race. The National Aeronautics and Space Administration (NASA) was established on October 1, 1958, as a civilian agency to develop space technology. One of its first initiatives was publicly announced on December 17, 1958. This was Project Mercury, which aimed to launch a man into Earth orbit, return him safely to the Earth, and evaluate his capabilities in space.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.07.22. 19:34:29 -
Irasidus #8 Biztos hogy ez így nem igaz, mivel már építették a saját űrhajójukat, és rakétájukat. Csak három héttel előzte meg Alan Shepard űrhajóst, és négy hónappal, John Glennt. Nem akkor kezdtek neki az űrhajók fejlesztésének, amikor Gagarin repült, csak jelezném. Ez olyan kijelentés lehetett valaki részéről (ha igaz), mint a dongó nem képes repülni és hasonlók, már csak azért is mert a NASA-t mint hivatalt csak 1958-ban hozták létre.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.22. 18:13:41 -
Sequoyah #7 Azzal hogy sok ceg kereskedelmi szinten verseng egymassal, nem pedig egy "ceg" egyetlen presztizsprojectjerol van szo, talan elerunk oda, hogy egy nagyobb project is megvalosithato lesz a piacon kaphato alkatreszek osszelegozasabol. -
Sequoyah #6 Az 50-es evekben a NASA-nal azt mondtak, hogy az elso emberes urhajo realisztikusan a 1990 kornyeken lesz megvalosithato
Aztan az Oroszok fellottek a Szputnyikot, az Amerikaiak pedig ettol beszartak, es ugy osszekaptak magukat, hogy bo 10 ev alatt nem hogy az urig, de a holdig mentek:)
Na most gyakorlatilag visszaalltunk az eredeti "majd 40 ev mulva talan kuldunk embert is" mentalitashoz. -
llax #5 Ami verseny kialakulóban van (eddig is volt - ezért inkább kiszélesedőben), az a kereskedelmi műholdindítások piacán zajlik nemzetközileg, ezen túl az USA-n belül a kormányzati megrendelésekért is. Más égitest elérése bányászati célokkal jelenleg távoli vízió. (Ami nem azt jelenti, hogy akkor nem is kell vele foglalkozni.) -
Vanek úr #4 Pedig akkor tényleg nagy húzóerő volt, hogy ki lesz az első, kinek a nevét írják a történelemkönyvekbe. És arról nem akartak lemaradni. Most nincs ilyen 'hiúsági verseny'. A sokadik odajutással már nem sok presztizst lehet szerezni. Ráadásul a tudományos vizsgálatokhoz sem kell már Hold-közet, meg hasonlók, mert az is letudva. Az egyedüli hajtóerő, az Trump szava, hogy 'vissza kell menni a Holdra', és kész. A NASA már egy jó ideje teljesen más küldetésekre készült. Mennének a Marsra, de ahhoz kellene rakéta, meg sok egyéb dolog (jut eszembe: az űrrepülő is rengeteg pénzt elvitt: fejlesztették, fejlesztették, de nem lett hosszú távon működőképes (és profitábilis) megoldás) - nem véletlen, hogy saját költségvetésből nem tudják finanszírozni, ezért a magáncégek megoldásaira vannak utalva (és bevallottan ezek valamelyikét akarják majd használni). De amíg a magáncégek kifejlesztik ezeket, addig meg megy az idő. Ez van. -
#3
Pedig , pont most van kialakulóban és már nem csak nemzetek hanem magánvállalatok is beköszöntek.
Jönnek a kínaiak, indiaiak, Izrael, Amcsiban A spaceX meg a blue origin.
És egyáltalán nem lesz mindegy ,hogy ki éri el előszór egy olyan égitestet ahonnan esetleg nyersanyagot lehet bányászni és ö diktáljon majd a későbbiekben .
Bár most sztem az oroszok egy dobásból kimaradnak, nincs meg hozzá a kellő anyagi és technikai feltétel, hogy egy újabb nagy fejlesztésbe beleugorjanak.
A mostani sojuzos küldetéseket is sztem azért tudja intézni, mert jól megfizetik a külföldi nemzetek mivel jelenleg ők az egyedüliek akik személyszállításra alkalmas hordozót képesek gyártani, de az is a 70-80as évek technikája -
llax #2 Hiányzik a hidegháborús "hajtóerő", nincs verseny, sokkal több nagyon drága program nyeli a pénzt. Nem véletlenül szabadulna már a NASA az ISS-től...
"A mai technológiával már sztem sokkal olcsóbban gyárthatóak olyan alkatrészek és eszközök"
Lennének. Illetve tudnak is olcsóbban gyártani, de nem az évtizedek óta csókos cégek, közbeszerzésre. És nem is évente ~1 indításhoz, hanem ennél nagyobb sorozatban.
Az SLS+Orion kombónál pont azok a cégek (utódaik, új tulajaik) sorakoznak, akik az Apollo és STS programoknál is ott voltak, kivéve az Orion műszaki egységét, azt Európából kapják...
-
#1
Kicsit mindig csodálkozom, hogy miért nem sikerül elkészíteni egy olyan rakétát és leszállóegységet 50 év múltán sem mint a holdrászálláskor. És most is mindig csak a pénzre fogják, hogy az miatt késik a dolog és nem technikai hátterű problémák miatt.
A mai technológiával már sztem sokkal olcsóbban gyárthatóak olyan alkatrészek és eszközök amik akkor nagyon különlegesek és ritkák voltak. Az akkori tapasztalatokat is ismerve, számítógépeken szimulálva szinte minden variációra fel tudnak készülni.
Akkor csak is egyvalami marad ami hátráltatja a dolgot, hogy ha minél tovább húzzák a dolgot annál több pénzt lehet lenyúlni a programra hivatkozva.
holdraszállás költsége
Ha a cikkben lévő adatok helyesek akkor mai árfolyamon sokkal kevésbé lenne megterhelő a GDP számára mint akkor volt. ÉS ahogy írták a cikkben ma már számos olyan dologra nem kellene költeni ami akkor feltétlenül szükséges volt felfedezni a sikerért.
Utoljára szerkesztette: repvez, 2019.07.21. 14:51:51