Berta Sándor

Pozitívan értékeli ellenőrzését a kínaiak kétharmada

A helyiek nem megfigyelési eszközökként tekintenek az új rendszerekre, hanem olyan dologként, ami javíthatja az életminőségüket.

Berlini kutatók 2200 kínai állampolgárt kérdeztek meg az ellenőrzési megoldásokkal kapcsolatban. Az eredmények szerint különösen az idősek és a képzettebbek fogadták jól az úgynevezett szociális kreditrendszert, amely az emberiség történetének legnagyobb népnevelő programja lehet. Az új rendszert a tervek alapján 2020-ban vezetik be és nagyon egyszerűen fog működni: aki jól viselkedik, jutalmakat kap, aki nem, az büntetéseket.

Valaki türelmesen várakozik a sorban vagy tolakszik? Átmegy-e a piros lámpánál az úttesten vagy sem? A megadott helyen helyezi-e el a szemetét vagy csak eldobja az utcán? Ilyen kérdések alapján osztályozzák majd az embereket néhány év múlva a távol-keleti államban. Aki betartja a társadalmi elvárásokat és törvényeket, az jutalmakat vagy kedvezményeket kaphat, például kedvezőbb elbírálásban részesülhet egy hitel kérésekor vagy előrébb vehetik a rangsorban az ügyintézéseknél. A kínai internetezők körülbelül 80 százaléka pozitívan értékelte a Kínában lévő állami és kereskedelmi szociális kereskedelmi rendszert - ez derült ki a Berlini Szabadegyetem tanulmányából, amelynek keretében a már elérhető ellenőrző rendszereket és azok elfogadottságát vizsgálták meg a szakemberek dr. Genia Kostka politológus professzor vezetésével.


Az új szociális kreditrendszert jelenleg több mint 40 kínai városban tesztelik, a projektekben való részvétel gyakran kötelező. A tesztvárosokban piros listákon tüntetik fel a jól viselkedő lakosokat, míg a nem megfelelően élők fekete listákra kerülnek. Emellett vannak kereskedelmi cégek által kínált szociális kreditrendszerek is. A megkérdezettek 80 százaléka vesz részt önkéntesen egy ilyen projektben, míg 7 százalékuk a helyi kormányok által szervezett programokhoz csatlakozott. A válaszolók körülbelül 40 százaléka mondta azt, hogy a magas pontszámaik miatt nem kellett előlegeket fizetniük például a kerékpár- és autómegosztó szolgáltatások használatakor, illetve a pozitívan besoroltak jobb banki kondíciókat élvezhetnek. A városokban élők 82, míg a vidéken élők 68 százaléka fogadta el a szociális kreditrendszereket.

Kostka kiemelte, hogy miközben a nyugati világ a kínai polgárok magánéletébe való beavatkozás miatt aggódik, addig a helyiek nem ellenőrzési eszközként tekintenek a rendszerekre, hanem olyan megoldásokként, amelyek javíthatnak az életminőségükön. A szociális kreditrendszerek egyúttal a megbízható információk platformjának is minősülnek és a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta azt, hogy a vásárlási döntéseiknél befolyásolja őket, hogy milyen az adott vállalat értékelése. 18 százalékuk pedig leépítette a negatívan besoroltakkal meglévő kapcsolatait vagy megváltoztatta a bejegyzési szokásait a közösségi portálokon, mert az ilyen kapcsolatok kezelése potenciálisan negatívan befolyásolhatta a saját értékelésüket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #14
    Amit az Amerikai egyesült államok tett lehetővé. Mert Kína megkapta azt a technológiai Know How-t, amely a gazdasága fejlesztéséhez kellett, míg a szovjetek nem. Ezért aztán a lakosság nem volt érdekelt a rezsim váltásban. Egyszerűen a lakosság nem támogatta a rendszerváltást.
    Ugyan az egész világot bejárta a kép amikor a Tiananmen térre tartó tankok elé állt egy faszi, de egy tízmilliós nagyvárosban, tényleg csak egy ilyen ember akadt? Miért nem voltak 50-en? Miért nem 200-an?
    Mert Kína gazdasága fejlődött, míg a KGST-é pedig stagnált.

    Mellesleg a kínai hivatalos álláspont a kommunizmus-kapitalizmus kapcsán az, hogy a két rendszer konvergenciát mutat, vagyis azonos irányba fejlődnek.
    Sok példát is hoznak erre, a gépesítéstől kezdve a mezőgazdaságig.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.07.26. 20:05:49
  • fonak #13
    Nem kell szubhumánnak tekinteni őket, ők is emberek. Még Észak-Koreában sem volt mindenki hívő sose. Azért a kínaiak nem egyszerre lépő zombik, ez tévhit. Japán pl. sokkal homogénabb társadalom, mint a kínai, a II. világháborúig fanatikusan követték is a feljebbvalók parancsát.
    A "szocializmus" azért maradt, mert az öreg Teng annó megcsinálta azt, ami a kelet-európai komcsiknak nem sikerült: átmenetet a kapitalista gazdaságba a politikai rendszer megőrzése mellett. Pontosabban a kelet-európai elvtársaknak ehhez látszólag a rendszert is meg kellett változtatniuk, bár a hatalmukat sok helyen megőrizték.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.07.26. 14:49:50
  • esztyopa #12
    Naná ! Zsigerből ilyenek
    Nekik Mao pl. Isten volt ! Mindenki imádta,és boldogan,büszkén léptek be a KP-ba.Hűségesen teljesítették a legembertelenebb,legostobább központi utasításokat is./Nem véletlen,hogy *elvileg* ott még szocializmus van./
  • TokraFan #11
    Egyetértek! Különösen abban, amit a sikertelen emberekkel kapcsolatban írsz...Sajnos...Nálunk ez még sokszorosan igaz.
  • TokraFan #10
    "a kínaiak, meg Konfúciusz óta ismerik azt, hogy miylen a jó állam, miért kell az egyénnek a közösséget szolgálnia, meg hasonló marhaságok."

    Igen, hát ezt egy olyan ország kapcsán kicsit vicces olvasni, ahol egyes források szerint, elítéltek szerveit adják-veszik jópézé ...Vagy ott volt az egyébként kiváló tanuló srác, akit a "túlzott"??? nethasználata miatt nevelőtáborba zártak, ahol olyan szinten megkínozták és tönkretették, hogy belehalt. Ja, kína tudja milyen a jó állam...
  • ostoros #9
    Szükség szerű bukás, mi? Úgy érted, hogy mi ezt SZERETNÉNK.
    De sajna nem biztos hogy így is lesz.
    Ugyanis vannak olyan dolgok, mint például a méret, ami bizony nagyon is befolyásolhatják például egy adott gazdaság sikerességét.
    A keleti blokk sem azért bukott meg, mert a nyugat rendszere egy jobb rendszer. Ne áltassuk magunkat. A keleti blokk túl kicsi népességgel és túl fejletlen gazdasággal rendelkezett ahhoz, hogy a nyugatnak méltó vetélytársa legyen.
    Ez viszont Kínára nem igaz.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.07.25. 18:58:01
  • kvp #8
    Szocialis kreditrendszer volt nallunk is mar Rakosi alatt is. Egyetemre bejutni, lakashozjutni is csak igy lehetett. Kadar is megtartotta de lazitott rajta, mert ha tul sok a jo polgar, akkor elenyeszoek az elonyok es csak a burokracia marad. Igazabol a mostani NER is igy mukodik, csak informalisan, nem digitalis algoritmusokra epitve.

    Jo ez nekunk? Nem igazan, mert aki atlagos az semmi elonyt nem elvez. Aki kilog lefele azt szivatja a rendszer, ellenben csak annak jarnak elonyok akik kiemelkedoen rendszerkonformak.

    Kinaban is csak addig er valamit amig tobb a hibazo ember mint a helyesen cselekvo. Ez a 100%-os bevezetesig viszont nem fog kiderulni, utanna meg mar nem szamit hogy er-e valamit.
  • Skylake #7
    1. Kínában ugye a társadalom mérhetetlenül központosított, messze nagyobb mértékben, mint amennyire ezt bármely kelet-európai államszocializmusban megvalósítható volt. Ennek megvoltak és vannak történelmi alátámasztási előképei, a konfucianizmustól kezdve a császárságon át, mivel csupán 2000 évet átfogó időszakról beszélünk. Így szükségszerűen olyan kultúra alakult ki, ahol az ember aláveti magát a közösség igényeinek – legalábbis színleg, és ez utóbbihoz nagyon értenek az ilyen rendszerek „polgárai”. Különben nekik annyi. Teljesen más a „társadalmi szoftver” – és ezért ne is akarjuk ezt európai szemmel megérteni.

    2. „Hofi-effektus”. Egy totálisan irányított társadalomban az, hogy ki, hogyan, milyen formában nyilváníthat bármilyen véleményt, nagyon szigorúan kontrollálva van. Magyarországon Hofi nem azért beszélhette bele a rendszerbíráló szellemességeit (amelyek nagyon is találnak), mert outsiderként ezt megtehette, kiharcolta vagy megoldotta valahogy. Egyáltalán nem, az államszocialista rendszer funkcionáriusai, akik stúdióba és mikrofonhoz engedték, pontosan tudták, hogy szükséges ez az ember – levezető szelepként. Értsd, inkább röhögjék ki a saját problémáikat, és a párt hülyeségeit, minthogy az ezzel kapcsolatos elégedetlenség és harag kumulálódásával (tekintettel a rendszer folyamatosan gyorsuló gazdasági lerohadására, lásd. Mong Attila: Kádár hitele) utcára menjenek, és csináljanak egy 56 reloaded-et. Lásd. május 1-e – stencilgépek elzárása a rendszerben. Igen, ilyen szintig ment le akkor a dolog itthon. Olyanról, hogy valakik nyugatról csak úgy kutatgatnak, ahogy kedvük tartja: ilyenről egy kínai rendszer esetében szó sem lehet – pontosan a totális ellenőrzöttség miatt építik ki a szoc. kreditrendszert. Meg azért, mert kezd kifújni a Nagy Kínai Gazdasági Csoda, és amikor egy totális rendszer nem tudja a kontrollt megfizetni anyagi javakkal, akkor a rendszert uraló elit elkezd félni. Jó okkal.

    Azaz, hogy ez a német kutatócsoport megkérdezhette ezeket az embereket, nem úgy ment, hogy odasétáltak hozzájuk az utcán, vagy bármi más, a rendszer szempontjából ellenőrizetlen módon. L*faszt, az egész kutatósdi, totálisan ellenőrizve és befolyásolva lehetett, hiszen:

    1. Nem jelenhet meg a nyugati sajtóban bármi olyan, aminek az a veleje, hogy a szociális kreditrendszer „sz*r”. Ez elképzelhetetlen, hogy a „mennyei birodalomról” ilyet állítson bárki.
    2. Mivel az eredményeknek „jónak” kell lenniük, sőt, nemhogy jónak, hanem biztosan és ellenőrzötten jónak, ezért a teljes kutatást ez alá kell idomítani.
    3. Ha netán a berlini kutatóknak eszébe jut némi olyan dolog, ami ezekkel szemben áll – semmi gond, ülhetnek a repülőre, és takarodhatnak vissza Európába. Mi a kínaiak teszünk nekik szívességet. Ugye így azért teljesen más szemmel nézhetjük ezt a kutatást?

    A totális rendszerek imádnak adatot hamisítani, főleg olyan adatokat, amelyek ideológiai ellenségeik felé mutatják be, hogy az adott rendszer mennyire kib*szott jampi és tökös, teljesen mindegy, hogy búzatermelésről, vasgyártásról, vagy az emberek véleményének kikéréséről van szó. Innen indulunk. Ez sem szól másról.

    3. Mintakiválasztás, módszertan. Annyit lehet tudni, hogy teljesen digitális kutatás történt, ilyen szolgáltatásokat biztosító kínai vállalatok (=kormány) segédletével (https://poseidon01.ssrn.com/delivery.php?ID=986119103022074109089012069105009022008023030035091056091116028064004029078125066117026035013044039111007014097023091009010017007007000016092111007026070004091087091037051036066127093108071086099022006090006095008089107115065010008085029089085004090122&EXT=pdf , 5 oldal)
    Ez mindjárt visszavezet a 2. ponthoz. És a kérdezettek 60 %-a eleve már valamilyen kreditrendszer használója (22. oldal, A2 táblázat). Az eredmények véleményem szerint hozzák a papírformát az előzőek miatt.

    Én azt gondolom, hálásak lehetünk a kínai polgárok általunk nem ismert sokmillióinak, hogy az internet / informatika alapú önkényuralmi rendszereket, és azok szükségszerű bukását rajtuk próbálják ki. Olyan példákat fognak ott bevezetni, amelyekre a nyugati társadalmak társadalmi fejlődésük okán az alapvető szabadságjogok csorbítását zsigerből utáló civil szervezetei távolról megfigyelhetnek, és ilyenek bevezetését fontolgató politikai erőkkel szemben a leghatározottabban lesznek képesek fellépni. Eleve, egy Black Mirror – Nosedive típusú filmért szamizdat formában Kínában szerintem helyből 10 év börtön jár minimum. Ilyen véleménynyilvánításra illetve explicit tiltakozás lehetőségére gondolok – ami érvényesül is (még). (pl. „link tax” és „censorship machines” nevű elborult baromságok az új digitális egységes piac szabályozása kapcsán - https://juliareda.eu/en/)
  • wraithLord #6
    "A helyiek nem megfigyelési eszközökként tekintenek az új rendszerekre, hanem olyan dologként, ami javíthatja az életminőségüket."

    Inkább az nem javítja, ha nem működnek együtt a rendszerrel.
    De legalább Kínában nem kertelnek, hanem nevén nevezik a dolgot.
    A kínaiakat pedig gondolom annyira nem zavarja, a Kínai Birodalomra mindig is jellemző volt ez a fajta hozzáállás. Most éppen a nyugati rendszert kopizza, dobja ki a gyengeségeit, és ad hozzá, tökéletesíti a saját módszerei szerint. Ijesztően hatékony, mint mindig...
  • Cat #5
    "miért kell az egyénnek a közösséget szolgálnia, meg hasonló marhaságok."
    Egyes kutatót ezt a rizsre vezetik vissza: ez egy rendkivül vízigényes növény, amit elárasztásos módszerrel termelnek. Az ehhez szükséges teraszok, zsilipek és gátak kialakítása csak egy egész falu közös összefogásával volt megvalósítható, azaz mindenkinek részt kellett vennie a munkában. Tehát akkor van kaja, ha mindenki dolgozik, másrészt nem lehet egyénieskedni, nem vághatja át senki a gátat, mert akkor az egész falu összes termése odavész.

    A búzánál/árpánál stb. nincs így, azokat bárki termeszthet a hátsó kertben egyedül is.
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2018.07.25. 09:46:07