Berta Sándor
Munkaerő-felvétel - előtérbe kerül a mesterséges intelligencia
A munkaerő-toborzásban hamarosan már nem lesznek állásinterjúk és jelöltértékelő központok, mert a mesterséges intelligencia lehetővé teszi az új eljárások alkalmazását. A folyamatból sem a cégek, sem az állásokra jelentkezők nem vonhatják ki magukat.
A Korn Ferry tanácsadócég felmérése szerint míg az amerikai vállalatok 95 százaléka már számítógépeket vesz igénybe az előszűréshez, Európában a vállalkozások egyharmada nem alkalmazza sem a mesterséges intelligenciát, sem a Big Datát az új munkatársak keresésekor. Ehelyett még sokszor a régi módszerek (életrajzok bekérése, referenciák utáni kutatás, külső szolgáltatók felkérése az előzetes kiválasztáshoz stb.) a népszerűek. Észak-Amerikában és Ázsiában ugyanakkor sokkal kevésbé viszolyognak ezen a területen a döntéshozók a mesterséges intelligencia használatától.
A szakemberek jogosan indokolnak azzal, hogy egy jól programozott algoritmus sokkal semlegesebb lehet a meglévő és a leendő dolgozók kiértékelésekor, mint egy ember, aki akaratlanul is előítéletes és adott esetben el is fárad. Jan Müller, a Korn Ferry tehetségtoborzó megoldásokért felelős szakértője kijelentette, hogy az önéletrajz kielemzése mellett pszichológiai online kiértékelések is elkészíthetők azzal kapcsolatban, hogy egy jelölt alkalmas-e egy munkára vagy passzol-e egy vállalati kultúrába.
Müller teljesen normális dolognak tartotta, hogy sok társaság szkeptikus vagy visszafogott az újfajta toborzási módszerekkel szemben. Minden modern technológia esetében vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy valóban működni fog-e. A humánerőforrás-részlegek felelnek a tehetségekért, éppen ezért óvatosak, de az látható, hogy az ilyen technológiák használatára való hajlandóság nagyon erősen növekszik. Mindez a szükségszerűségre vezethető vissza. Ugyanakkor az is tény, hogy már letölhetők az internetről olyan sablonok, amelyek segítségével kifejezetten "robotbaráttá" teheti valaki az önéletrajzát.
A szakemberek számos területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, az ideális jelölt kiválasztásában például okoskeresők segítenek. A technológia a személyiséggel kapcsolatos és a kognitív képességekkel kapcsolatos mérések alapján jó eséllyel előre tudja jelezni a szakmai sikereket. Mindez a terület összes résztvevőjének nagy lehetőségeket jelent. Korábban a papíron írt tesztek korszakában valaki leült és kiértékelte az anyagokat. Erre megtaníthatók a gépek is, ugyanakkor ettől függetlenül most még legtöbbször egy ember dönt.
A cél az, hogy a különböző eszközöket úgy ötvözzék, hogy a lehető legjobb szakmai előrejelzést tudjanak készíteni. Az utóbbiból kiderül, hogy megéri-e egy cégnek az illetőt foglalkoztatni, feltehetően jól végzi-e majd a munkáját és mindenekelőtt rövid időn belül elmegy-e máshová dolgozni. Müller hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia még észszerűbbé teheti a LinkedInen és más üzleti platformokon való munkaerő-toborzást. Sok vezető már meg sem nézi a beérkező levelek mappáját a LinkedInen, mert túl sok üzenetet kapnak az álláshirdetésekre jelentkezőktől.
Lochner közölte, ha a mesterséges intelligencia abban a helyzetben lesz, hogy egyetlen anyag alapján kielemezze a jelentkező személyiségét, akkor hosszútávon lehetőség lesz arra, hogy a technológia segítségével elkészíthető legyen a követelményeknek tökéletesen megfelelő önéletrajz és motivációs levél. Cégek már tesztelik azokat az új megoldásokat, amelyeknél szoftver dönt az állásra jelentkezők felvételéről vagy elküldéséről. Többek között a Xerox is így választotta ki telefonos ügyfélszolgálata új munkatársait. A módszer hatékony, mert minőségibb munkaerőt tudnak felvenni és nőtt az átlagos foglalkoztatási idő is.
A Korn Ferry tanácsadócég felmérése szerint míg az amerikai vállalatok 95 százaléka már számítógépeket vesz igénybe az előszűréshez, Európában a vállalkozások egyharmada nem alkalmazza sem a mesterséges intelligenciát, sem a Big Datát az új munkatársak keresésekor. Ehelyett még sokszor a régi módszerek (életrajzok bekérése, referenciák utáni kutatás, külső szolgáltatók felkérése az előzetes kiválasztáshoz stb.) a népszerűek. Észak-Amerikában és Ázsiában ugyanakkor sokkal kevésbé viszolyognak ezen a területen a döntéshozók a mesterséges intelligencia használatától.
A szakemberek jogosan indokolnak azzal, hogy egy jól programozott algoritmus sokkal semlegesebb lehet a meglévő és a leendő dolgozók kiértékelésekor, mint egy ember, aki akaratlanul is előítéletes és adott esetben el is fárad. Jan Müller, a Korn Ferry tehetségtoborzó megoldásokért felelős szakértője kijelentette, hogy az önéletrajz kielemzése mellett pszichológiai online kiértékelések is elkészíthetők azzal kapcsolatban, hogy egy jelölt alkalmas-e egy munkára vagy passzol-e egy vállalati kultúrába.
Müller teljesen normális dolognak tartotta, hogy sok társaság szkeptikus vagy visszafogott az újfajta toborzási módszerekkel szemben. Minden modern technológia esetében vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy valóban működni fog-e. A humánerőforrás-részlegek felelnek a tehetségekért, éppen ezért óvatosak, de az látható, hogy az ilyen technológiák használatára való hajlandóság nagyon erősen növekszik. Mindez a szükségszerűségre vezethető vissza. Ugyanakkor az is tény, hogy már letölhetők az internetről olyan sablonok, amelyek segítségével kifejezetten "robotbaráttá" teheti valaki az önéletrajzát.
A szakemberek számos területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, az ideális jelölt kiválasztásában például okoskeresők segítenek. A technológia a személyiséggel kapcsolatos és a kognitív képességekkel kapcsolatos mérések alapján jó eséllyel előre tudja jelezni a szakmai sikereket. Mindez a terület összes résztvevőjének nagy lehetőségeket jelent. Korábban a papíron írt tesztek korszakában valaki leült és kiértékelte az anyagokat. Erre megtaníthatók a gépek is, ugyanakkor ettől függetlenül most még legtöbbször egy ember dönt.
A cél az, hogy a különböző eszközöket úgy ötvözzék, hogy a lehető legjobb szakmai előrejelzést tudjanak készíteni. Az utóbbiból kiderül, hogy megéri-e egy cégnek az illetőt foglalkoztatni, feltehetően jól végzi-e majd a munkáját és mindenekelőtt rövid időn belül elmegy-e máshová dolgozni. Müller hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia még észszerűbbé teheti a LinkedInen és más üzleti platformokon való munkaerő-toborzást. Sok vezető már meg sem nézi a beérkező levelek mappáját a LinkedInen, mert túl sok üzenetet kapnak az álláshirdetésekre jelentkezőktől.
Lochner közölte, ha a mesterséges intelligencia abban a helyzetben lesz, hogy egyetlen anyag alapján kielemezze a jelentkező személyiségét, akkor hosszútávon lehetőség lesz arra, hogy a technológia segítségével elkészíthető legyen a követelményeknek tökéletesen megfelelő önéletrajz és motivációs levél. Cégek már tesztelik azokat az új megoldásokat, amelyeknél szoftver dönt az állásra jelentkezők felvételéről vagy elküldéséről. Többek között a Xerox is így választotta ki telefonos ügyfélszolgálata új munkatársait. A módszer hatékony, mert minőségibb munkaerőt tudnak felvenni és nőtt az átlagos foglalkoztatási idő is.