Gyurkity Péter

Hawking: 200 évünk van hátra a Földön

Éppen ezért a bolygó elhagyásán és a szomszédos rendszer felderítésén kell dolgoznunk.

Még tavaly számoltunk be azon érdekes kezdeményezésről, amelynek keretében nanorobotok segítségével derítenék fel a hozzánk legközelebb lévő exobolygót, amely az életre alkalmas feltételeket is biztosíthat. Stephen Hawking, a világszerte ismert fizikus, most egy új beszédben emelte ki ennek fontosságát, hozzátéve, hogy már nem sok időnk maradt a Föld elhagyására.

A Starmus Festival alatt elhangzott beszédben többek között arról esett szó, hogy talán azért nem léptünk még kapcsolatba egyetlen más civilizációval sem, mert ezek idővel elpusztítják saját magukat – akár fegyveres úton, akár környezeti vagy kozmikus katasztrófák által. Az erőforrások gyors felélése miatt nekünk is gondolkodnunk kell a lehetséges alternatívákon, éppen ezért ő egy olyan megoldást javasol, amely a fénysebesség egyötödével száguldana az űrben, ezáltal pedig alig 20 év alatt elérné a szomszédos naprendszert, ahol a Proxima b tűnik alkalmas helynek az emberiség túlélése szempontjából. Továbbra is egy nanoszondáról van szó, amelyet lézerek segítségével gyorsítanának fel a kívánt sebességre, ez pedig az Alpha Centauri rendszerbe érkezve mérné fel a pontos helyzetet és küldene vissza nekünk egy lézeres üzenetet.


Természetesen a Star Chip nem jelent megoldást az emberiség (vagy annak akár egy apró szeletének) átköltöztetésére, hiszen itt a méreten kívül az is problémát jelent, hogy a nanoszonda még megállni sem tudna. Amennyiben azonban képeket kapnánk egy szomszédos rendszerből (amely további 4 évet venne igénybe, vagyis a startot követően nagyjából 25 év múlva futnának be az adatok), minden korábbinál messzebbre jutnánk - igaz, a csillagközi űrutazás csak 200-500 év múlva valósulhat meg. Ami az intelligens élet felfedezését illeti, Hawking szerint ez valószínűleg ritka (egyesek szerint még a Földön is várnunk kell erre), de nem zárható ki, hogy a Star Chip is az élet valamilyen formáját fedezné fel szomszédunkban.

A Hold és a Mars a légkör és a mágneses mező hiánya miatt tűnik rossz választásnak, bár a következő évtizedben megindulhat a holdbázis kiépítése, illetve első alkalommal küldhetnénk embereket a Marsra. Ez szintén nem jelent megoldást, a nanoszonda révén azonban legalább felmérhetnénk az alternatív opciót.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #114
    Igen, rosszul írtam. Arra gondoltam akkor, hog az IPSS örökké mozog, forog, kering, és nyilván amikor a Földet vagy a Marsot súrolja el kell végezni a pályakorrekciókat, ami lassítással/gyorsítással jár.
    A két bolygó közötti utazáshoz egy masszív, nagy tömegű űrhajó kell, nincs értelme ezt a Földről fellőni, Marsra leszállítani, majd vissza.
    Túl nagy tömeg mozgatása lenne, nagy baleseti kockázatokkal.
    Sokkal egyszerűbb, ha a bolygóközi űrhajó egy céleszköz, és a bolygókról való felszállásokat, oda leszállásokat külön – jól kikísérletezett – rakéták végzik, amelyek kisebbek is. Én kétfajta rakétát képzelek el: a teherűrhajót, amely nagyobb, gyakrabban térül-fordul, illetve az embereket szállító kisebbet.

    Amúgy a Föld körül keringő OSS meg is van, ő az ISS. Csak a korszerűsített mását kell megépíteni a Mars körül is, akár úgy is, hogy azt pl. Kína+India csinálja.
    A fel-leszálló rakéták is megvannak. Saturn, Buran stb.

    Igazából e rendszerből hiányzik
    - a marsi bázis, de azzal kapcsolatban is folynak a földi kísérletek.
    - a leginkább hiányzó láncszem a bolygóközi űrhajó (IPSS).

    Egyébként amit leírtam az pont fix így működött a holdraszállásnál is. Volt egy holdkomp, amely fel-leszállt, és a Hold körül keringő bázis.
    Én csak annyit változtattam a dolgon, hogy ez a bázis nagyobb, és nem vész el, nincs sehová becsapatva a végén, hanem mindig fent marad az űrben.


    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.07. 11:26:29
  • Irasidus #113
    Emlékszel mit írtál? #106 "Nem kell lelassítani sehol." Aztán, "Persze, de nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell lassítanod/gyorsítanod.". Azt a plusz üzemanyagot is fel kell gyorsítani, amivel majd le fog lassítani az űrhajó, szóval a tömeg elképesztően meg tud nőni, mivel nem egy-egy arányba szükséges az üzemanyag hanem 1:10 arányban. A lényeg, hogy sokkal több üzemanyagra szükség mint direkt utazásnál, ami nem olcsó dolog. De sokkal több űrhajóra, és így hajtóműre, hajtóműtípusra van szükség, ami megint csak tömeget, bonyolultságot növeli, mint egyetlen indítás. Mint írtam, van előnye és hátránya is, de ilyen visszafelé megállok dologban nem igen gondolkodnak, a felesleges teher, és bonyolultsága miatt. Az Oriont úgy tervezték, hogy a Marstól visszafelé belépje a légköre, ezzel lassítva magát, a SpaceX meg direkt utazásban gondolkodik.
  • Kara kán #112
    Alakul a dolog:

    Akár a Phoibosz vagy a Démosz is számításba jöhet, bár azok túl kicsik, hogy komolyan lassítani/gyorsítani tudjanak.
    Hajszálpontosan meg kellene tervezni a pályát.
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.06. 22:18:47
  • Kara kán #111
    Persze, de nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell lassítanod/gyorsítanod.

    Az IPSS meg gyakorlatilag folyamatosan mozogna, csak a pályakorrekciókat kellene elvégezni, de ekkora tömegnél az sem lenne olcsó. Talán a Holddal is lehetne még variálni valamit (hurok a hurokban).
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.06. 22:05:28
  • Irasidus #110
    Ami leválik róla, annak le kell fékeznie, illetve ami felszáll rá, annak fel kell gyorsítani. Vagy fordítva, az égi-mechanikai paradoxon miatt.
  • Kara kán #109
    Itt van a legújabb verzió:

    (majd még szépítgetem. :-) )
  • Kara kán #108
    Hinta-palinta!
    Na, jó, egy kicsit le kell fékezni amikor bolygót súrol.
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.05. 20:59:09
  • Kara kán #107
    OK, lerajzoltam, hogy ti is értsétek. :-)

    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.05. 20:57:06
  • Kara kán #106
    Nem kell lelassítani sehol.

    Az IPSS parittyázik a Föld és a Mars között, és időközben leválik róla/rácsatlakozik ez+az.

    Kapiskó?!
  • Irasidus #105
    Sokféle elképzelés van, mindegyiknek van előnye és hátránya. Dyra mindig elsüti ezt a megjegyzést, pedig már párszor beszéltünk róla. Az űrállomásról indulásnak előnye, hogy kezdetben üzemanyagot spórolnak vele, viszont visszatérésénél le kell lassítani, hogy dokkoljanak az űrállomásnál, ami viszont rengeteg üzemanyag. További hátránya, hogy egy ilyen felépítése rengeteg indításba kerül, ami sokkal kockázatosabb mint egy indítás, viszont előnye, hogy nincs tömeg/térfogat korlát, akkorára építik amekkorára akarják, és olyan erős (nagy) hajtóművel amilyennel csak akarják. Amit nyer a réven, elveszti a vámon. Ugyanígy van előnye/hátránya a direkt utazásnak, és a földköröli újratankolós megoldásnak is, amit például a SpaceX akar.