"Sötét hidrogén" rejtőzhet a gázóriásokban

A Jupiter és a Szaturnusz is rendelkezhet egy sötét réteggel színes felszínük alatt, ami a tudósok szerint a hidrogén egy eddig még nem látott formájából áll.

A gázóriások főként hidrogénből épülnek fel és a kutatások szerint középpontjuk közelében ez a gáz a hatalmas nyomás hatására folyékony fémmé alakulhat, bár erre még nincs közvetlen bizonyíték. Az azonban még ennyire sem egyértelmű, mi történik a valószínűsített folyékony mag és a kavargó felhőréteg között.

Amerikai kutatók gyémánt üllőkkel és lézerrel szimulálták a bolygókban tapasztalható nyomást, összepréselve a hidrogént, parányi atomjai azonban könnyedén megszöktek a szerkezetből. A brit Edinbourgh Egyetem kutatócsoportja Stewart McWilliams vezetésével változtatott a lézeren, pár mikroszekundumos impulzusokat alkalmazva a sűrített hidrogén 3000 Kelvin fokra hevítéséhez. "Nagyon gyorsan végeztük a kísérletet, így a hidrogénnek nem volt ideje elillannia" - mondta.

A kísérlet során megfigyeltek egy olyan fázist, melyben a hidrogén nem nyelte el, vagy verte vissza a fényt. Ezt nevezték el "sötét hidrogénnek".

"Lényegében olyanná válik, mint a szén" - mondta McWilliams. A hidrogén gáz- és fém fázis közötti átmeneti állapotának felfedezése arra utal, hogy a gázóriásokban van egy belső fekete réteg, ami megmagyarázza a kialakulás utáni lehűlésük rejtélyét. "E bolygók hőmérséklete a bolygótudomány egyik nagy rejtélye. Ennek a szénszerű rétegnek a megismerése rendkívül fontos a történetük megértéséhez"

Remélhetőleg hamarosan sokkal okosabbak leszünk, a NASA Juno szondája ugyanis a jövő héten eléri a Jupitert, ahol többek között a bolygó mágneses és gravitációs mezőit fogja tanulmányozni, jobb elképzelést nyújtva a bolygók belsejéről. "Reméljük a Juno kellő érzékenységgel fog rendelkezni a belső szerkezet részleteinek feltérképezéséhez, és képesek leszünk a műholdas adatok kombinálásával pontosabban modellezni ezeket a bolygókat" - összegzett McWilliams.