Nem hoz megváltást a kék hidrogén

Egy új tanulmány szerint ez még a dízelnél is rosszabb lehet, így át kellene ugranunk.

A közlekedés, valamint a gazdaság egészének fokozatos dekarbonizálása napjaink egy legfontosabb kérdése, a szakemberek szerint ugyanis hosszú távon ez jelent majd megoldást a klímaváltozás problematikájára. Az amerikai kormány ebben a folyamatban ugyan nagy hangsúlyt helyezne az úgynevezett kék hidrogénre, ez viszont egy friss tanulmány szerint nagyon rossz lépés lenne.

A Cornell és a Stanford Egyetem kutatói közös anyagban igyekeztek megvizsgálni a kék hidrogén életciklusa során keletkező kibocsátást, annak összetételét és méretét. A hidrogén kék változata fosszilis tüzelőanyagból áll elő, ez azonban közvetlen módon nem vezet üvegházhatású gázok kibocsátásához, mivel a szén-dioxid megkötése is része az előállítási folyamatnak. Ettől komoly előrelépést remélnek, ahogy a gazdaság egyre több szegmense esetében merül fel a hidrogén széles körű alkalmazása, a most közzétett anyagban viszont arra mutatnak rá, hogy a szénlenyomat ezen technológia esetében akár 60 százalékkal is meghaladhatja azt a szintet, amit a fűtésre használt dízelnél megszokhattunk. Ez azért jelent problémát, mert (többek között) a Biden-adminisztráció is központi szerepet szán a kék hidrogénnek, amely a több billió dollárra rúgó amerikai szövetségi infrastruktúra-programban is megjelenik.

A készítők szerint nagyon gyorsan el kellene felejtenünk ezt az eljárást, amelyet (nem meglepő) módon a fosszilis energiában érdekelt nagy szereplők támogatnak, az általa megkövetelt hatalmas mennyiségű földgáz elégetése ugyanis nem vezet majd semmilyen előrelépéshez, függetlenül attól, hogy milyen megkötési és tárolási megoldást alkalmazunk. A szénmentes jövőben tehát semmilyen szerepet nem kellene szánni ezen technológiának, ehelyett a zöld hidrogénre kellene helyezni a hangsúlyt, amelyet vízből állítanánk elő, mégpedig megújuló energia (nap, szél) felhasználásával. Ez persze jóval drágább a kék és szürke alternatívánál (utóbbi esetében a metán vízgőzös reformálása a cél, amely ma költséghatékony eljárásnak számít), viszont hosszú távon csak a zöld változattal jutunk majd előbbre.

Az előrejelzésekben a zöld hidrogén árának viszonylag gyors csökkenését vetítik előre, erre mindenképpen szükség lesz a valódi eredmények eléréséhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #35
    "Most olvasom Philip K. Dick A végső igazság c. könyvét."

    Akkor innen vette Gates az otletet amit az egyik videos interjujaban elmondott. A gaz az, hogy komolyan gondolja es penze is van hozza. (egyebkent kb. errol szolna a 4. ipari forradalom is, az elso soran a lovak, a 4. soran a munkasok valnak feleslegesse)

    ps: Egy tenyleg regi pesti vicc:
    -Te mibol elsz?
    -Zsidokat bujtatok.
    -De hat a haboru mar 10 eve veget ert...
    -Igen, de ezt ok nem tudjak!
  • NEXUS6 #34
    Nem biztos, de tovább mint egy kényszerűségből vegeta kaján élő bangladesi, vagy indiai, vagy valamelyik indián törzs tagja, akiket mindig példaként hoznak a vegánok. ;)
  • NEXUS6 #33
    Most olvasom Philip K. Dick A végső igazság c. könyvét. Hasonló sztori.
  • Major #32
    "Csak vessük össze azt a triviális statisztikát ami adott ország lakosságának húsfogyasztását veti össze a várható élettartammal, ott ahol a legtöbb húst esznek ott a legmagasabb a várható élettartam is." - Tehát, ha én 6 pofára eszem a hamburgert, akkor 200 évig élek?
  • kvp #31
    A klasszikus osember etrend (lasd paleo) kvazi egeszseges eletmodot biztosit az ezen eletmod mellett varhato maximalis elettartamig, ami kb. 40 eves kort jelent. Ha valakinek ez eleg, akkor hajra. A tisztan novenyevo eletmod ennel hatekonyabb, de ha nem figyelunk oda mindenfele tapanyag mesterseges potlasara vagy nem vadasszuk ossze a vilag minden sarkabol a megfelelo novenyeket, akkor nagyon gyorsan hianybetegsegekhez vezet vagy gyerekek eseten magas halalozasi ratahoz. Az ember mindenevo, igy ha a termeszetes lakhelyenek megfelelo kornyezetben talalhato tapanyagokbol szeretne megelni, akkor ennie kell mind novenyi, mind allati eredetu eteleket is. Persze a globalizmusnak es a tudomanynak koszonhetoen ezt a termeszetes szabalyt mar nem kotelezo betartani.

    Az alattartas persze minden nagyobb foldteruletet igenyel, mint a vegetarianus taplalkozas, ugyanis 1 kilo szojabab es 1 kilo marhahus nyers taperteke kozott nincs akkora kulonbseg mint amennyivel tobb ennivalo kell a marhanak amig megno. A teljes tapertek persze elter, de az ehenhalas rovidtavu elkeruleset vizsgalva nem szuksges a hosszutavu hatasokat vizsgalni. A vegetarianus taplalkozasra valo atteres a modern mesterseges etrendkiegeszitoknek koszonhetoen lehetove teszi, hogy ugyanakkora terulettel tobb embert lassunk el, persze rosszabb minosegben. Az ennel egy fokkal hatekonyabb megoldas a lakossag teljesen szintetikus etelekre valo atallitasa, amikor gyakorlatilag gyarban keszult mu etelt esznek. Ez lehetove tenne, hogy az egyre novekvo, termeles szempontjabol hasznontalan lakossag ne haljon ehen, ugyanakkor a jominosegu foldteruletek tovabbra is kiszolgalhassak a gazdagok igenyeit, mig a kevesbe jominoseguek visszavadithatoak legyenek a bioszfera megorzese es rekreacio celjabol. A vegan es a varhatoan kesobb bevezetett szintetkus taplalkozas tehat segit csokkenteni a termoteruletek kiterjedeset es ez csak a lakossag eletminosegenek jelentos romlasat igenyli. A mostani jarvany soran meghozott intezkedesek nagy lepest jelentettek az elvart iranyba, de ez meg csak a kezdet es a legtobb nyugati fiatal nem csak elturi, de koveteli oket.

    Miert fontos kivetelezni a nagytokesekkel? Mert ok gazdagok. Ezert van az, hogy az atlagos emberek eseten mar azt sem nezik jo szemmel ha sajat autojuk van, mig a gazdagok mindenhova maganrepulovel jarnak, ami egymagan egy kisebb varos autohasznalatanak felel meg. A rendszer pontos leirasat az allatfram cimu konyvben adta meg Orwell. Roviden szova mindenki egyenlo, de vannak egyenlobbek es a bolygo lakossaganak 99.99%-a nem tartozik gazdagokhoz.
  • NEXUS6 #30
    Azért azt se felejtsük el, hogy az ember gyak millió évek óta ismeri a tüzet!
    A vegánok által is fogyasztott növények azonban csak pár ezer éve lettek kinemesítve! A növények főzés nélkül gyak mérgezőek, vagy kevésbé hasznosulnak.
    Az hogy az ember mindenevő, nem azt jelenti hogy nyerskoszton is egészségesen elél, vagy a vega kaja számára a legideálisabb.
    Csak vessük össze azt a triviális statisztikát ami adott ország lakosságának húsfogyasztását veti össze a várható élettartammal, ott ahol a legtöbb húst esznek ott a legmagasabb a várható élettartam is. Sőt 1-2 nyugati országban ahol valamilyen okok miatt megállt a húsfogyasztás növekedése, ott megtorpant a várható élettartam növekedése is.
    A mezőgazdaság által hasznosított földterület 70%-a legelő, vagy takarmányozásra szolgáló terület. A haszonállatok a növényeknek szinte 100%-át képesek elfogyasztani és jóminőségű fehérjévé alakítani. Az emberi felhasználású növénytermesztésre tehát a mezőgazdasági terület kisebb, értékesebb részét használjuk. Ha veganizálni akarjuk a Föld teljes lakosságát, akkor növelni kéne, márpedig ennyi jóminőségű terület 8-10 Mrd ember ellátására valóban nincs!
    Szal valszeg maradnak a bocik,a cocák, meg a pipik! ;)
  • tom_pika #28
    A vega étrendben a kalóriák nem kis részét szénhidrátként kell bevinni, ami problémás lehet rengetek cukorbeteg embernek.
  • defiant9 #27
    Bután és India is realtíve szegény, ráadásul vallási összefüggések is vannak.
    A gazdaság, azon belül a fizetőképes kereslet az alap, mivel a hús szignifkánsan drágább mint a gabonafélék.
    A vegán gyerekek(már akik nem kaptak ezirányú családi pressziót) elsősorban az állatok védelme miatt lesznek azok, a húsevők pedig az íz miatt eszik.
    Children Who Choose Not to Eat Meat: A Study of Early Moral Decision-making
    Ahogy kibeszéltük a Földnek a növényi alapú táplálkozás ami jobb, úgyhogy jó irány ha a társadalom is szokja a gondolatot és nem csodabogárként tekint arra aki kerüli a húst.
  • dyra #26
    Inkább az milyen kultúrába születtél, Buthanban nem hiszem ,hogy sok húst ennének vagy Indiában. Én VEGAN vagyok már egy 10 éve. Nem hiányzik a hús. Ebben lehet kissé szubjektív is vagyok. A családom húst eszik hússal a mai napig. Talán azért lettem én VEGA nem tudom. A lényeg, hogy szerintem a kultura amiben felnősz alapvetően befolyásolja az étkezési szokásaidat. Aztán amikor az ember önálló döntéseket kezd hozni (a szerencsésebben fiatalon a szerencsétlenek soha) akkor van aki úgy dönt nem eszik többé húst. Ezzel nem megítélni akartam a húsfogyasztókat.
  • defiant9 #25
    A kisgyereket nem ösztönzi a fogyasztói társadalom. Elsődleges preferenciája a szénhidrátok, ha ezt dinnye formájában kapja meg akkor az, ha pizza vagy sültkrumpli formájában akkor meg az. A klasszik alacsony kalóriatartalmú zöldségek nagyon a lista végén vannak.
    A felpörgő húsfogyasztáshoz egyértelműen kell a gazdasági alap, azonban senki nem kényszeríti az embereket a magasabb húsfogyasztásra, ez saját döntésük. Egyszerűen szeretik az ízét, és ez valahol evolúciós örökség. A túlélésünk záloga volt hogyha lehetett akkor a mamutot együk, és csak akkor rágjuk a gumókat amikor az elfogyott.