Gyurkity Péter
Vízhiánnyal küszködik minden negyedik nagyváros
A nagyvárosok növekedése a vízhiány fokozódását eredményezi, ezt sokszor maguktól nem is képesek megoldani.
A Global Environmental Change magazinban jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya, amelyben a vízhiány fokozódására hívják fel a figyelmet. Bár a mostani anyagban a korábbinál kedvezőbb adatokat tüntetnek fel, a folyamat előrehaladásával a helyzet mindenképpen romlani fog.
A tanulmányban több érdekes számot is megtalálunk, amelyet az anyag készítői több mint 500 különböző nagyváros vízellátási rendszerének vizsgálatát követően állítottak össze. Megállapítják például, hogy ezen városok minden egyes nap 504 milliárd liter vizet szállítanak 27 ezer kilométeres távolságra. Dacára annak, hogy maguk a városok a bolygófelszín alig 1 százalékát teszik csak ki, vízgyűjtő területük már ezen felület 41 százalékát jelenti, ez utóbbi minősége pedig alapvető módon befolyásolja a városokban elérhető ivóvíz milyenségét. A különböző vízrendszerek és a vízgyűjtő területek felmérése, illetve a számítógépes modellek elkészítése és lefuttatása alapján a szakemberek szerint a metropoliszok egynegyede szenved kisebb-nagyobb vízhiánytól - ezt úgy definiálják, hogy a rendelkezésre álló teljes vízállomány legalább 40 százalékát már most felhasználják.
A vízhiányos városok dokumentumban szereplő 25 százalékos aránya kedvezőbb, mint a korábban emlegetett 40 százalékos adat, vagyis a helyzet ma még nem annyira rossz, mint ahogy azt eddig feltételezték. Kiemelik azonban, hogy a leggyorsabban növekvő nagyvárosok gyakran nem tudják egyedül megoldani az egyre növekvő problémákat, erre ugyanis nincs meg a megfelelő gazdasági hátterük, vagyis nemzetközi segítség hiányában a jövő nem sok jót tartogat számukra. A legsúlyosabb helyzetben többek között Mexikóváros, Sanghaj, Peking, Los Angeles, Moszkva, Rio de Janeiro, illetve Delhi van, az ő esetükben egyre inkább szükség van a víz nagyobb távolságokról történő beszerzésére és leszállítására.
További érdekesség, hogy ötből négy nagyvárosi lakos (mintegy 1,2 milliárd ember) a felszíni vizekre van utalva, mindössze 20 százalék támaszkodik a mélyből eredő forrásokra. A teljes napi ellátás 668 milliárd litert jelent, a kisebb-nagyobb problémákkal küszködő nagyvárosok pedig az ezen központokban zajló globális gazdasági tevékenység 22 százalékáért felelősek, vagyis a helyzet súlyosbodása az egészségügyi gondok mellett közvetlen gazdasági kihatással is jár majd.
A Global Environmental Change magazinban jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya, amelyben a vízhiány fokozódására hívják fel a figyelmet. Bár a mostani anyagban a korábbinál kedvezőbb adatokat tüntetnek fel, a folyamat előrehaladásával a helyzet mindenképpen romlani fog.
A tanulmányban több érdekes számot is megtalálunk, amelyet az anyag készítői több mint 500 különböző nagyváros vízellátási rendszerének vizsgálatát követően állítottak össze. Megállapítják például, hogy ezen városok minden egyes nap 504 milliárd liter vizet szállítanak 27 ezer kilométeres távolságra. Dacára annak, hogy maguk a városok a bolygófelszín alig 1 százalékát teszik csak ki, vízgyűjtő területük már ezen felület 41 százalékát jelenti, ez utóbbi minősége pedig alapvető módon befolyásolja a városokban elérhető ivóvíz milyenségét. A különböző vízrendszerek és a vízgyűjtő területek felmérése, illetve a számítógépes modellek elkészítése és lefuttatása alapján a szakemberek szerint a metropoliszok egynegyede szenved kisebb-nagyobb vízhiánytól - ezt úgy definiálják, hogy a rendelkezésre álló teljes vízállomány legalább 40 százalékát már most felhasználják.
A vízhiányos városok dokumentumban szereplő 25 százalékos aránya kedvezőbb, mint a korábban emlegetett 40 százalékos adat, vagyis a helyzet ma még nem annyira rossz, mint ahogy azt eddig feltételezték. Kiemelik azonban, hogy a leggyorsabban növekvő nagyvárosok gyakran nem tudják egyedül megoldani az egyre növekvő problémákat, erre ugyanis nincs meg a megfelelő gazdasági hátterük, vagyis nemzetközi segítség hiányában a jövő nem sok jót tartogat számukra. A legsúlyosabb helyzetben többek között Mexikóváros, Sanghaj, Peking, Los Angeles, Moszkva, Rio de Janeiro, illetve Delhi van, az ő esetükben egyre inkább szükség van a víz nagyobb távolságokról történő beszerzésére és leszállítására. További érdekesség, hogy ötből négy nagyvárosi lakos (mintegy 1,2 milliárd ember) a felszíni vizekre van utalva, mindössze 20 százalék támaszkodik a mélyből eredő forrásokra. A teljes napi ellátás 668 milliárd litert jelent, a kisebb-nagyobb problémákkal küszködő nagyvárosok pedig az ezen központokban zajló globális gazdasági tevékenység 22 százalékáért felelősek, vagyis a helyzet súlyosbodása az egészségügyi gondok mellett közvetlen gazdasági kihatással is jár majd.