SG.hu·2014. április 7.

Emelkedő széndioxid szint, csökkenő élelmiszer minőség

Emelkedõ széndioxid szint, csökkenõ élelmiszer minõség

A Kaliforniai Egyetem eredményei azt bizonyítják, hogy a széndioxid szint növekedése elfojtja a növényeknél a nitrátok fehérjébe történő beépítési képességét. A termőterületeken végzett kísérletek azt jelzik, hogy az élelmiszernövények, köztük a búza, az árpa, a rizs és a burgonya minősége is veszélybe került az éghajlatváltozás felerősödésével.

A búza önmagában egynegyedét adja a globális emberi étrend fehérjeszükségletének. "Az élelmiszer-minőség csökken a légköri széndioxid növekvő szintjei hatására" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, Arnold Bloom. "Erre a csökkenésre számos magyarázat látott napvilágot, azonban ez az első tanulmány, ami demonstrálja az emelkedő széndioxid a növények nitrát átalakítására gyakorolt hatását"

A nitrogén asszimilációja kulcsszerepet játszik a növények fejlődésében és termékenységében. Az élelmiszernövényeknél különösen fontos, mivel a növények a nitrogén felhasználásával állítják elő az étrendünkhöz nélkülözhetetlen fehérjéket. A korábbi laboratóriumi tanulmányok is bizonyították, hogy a megnövekedett légköri széndioxid gátolja a nitrát feldolgozást a gabona- és a nem hüvelyes növények leveleiben, mindeddig azonban sikerült kimutatni a kapcsolatot a termőföldi növényeknél.

A búza a különböző légköri széndioxid szintekkel szemben tanúsított reakciójának vizsgálatához a kutatók 1996 és 1997 között termesztett búzalevél mintákat elemeztek. Abban az időben széndioxidban mesterségesen gazdag levegőt engedtek a termőföldekre, szimulálva egy megnövelt légköri széndioxid szintet a kísérleti parcellák fölött, hasonlót, mint ami az elkövetkező évtizedekben várható. Emellett kontroll ültetvényeket is telepítettek, majd a begyűjtött mintákat azonnal megszárították és eltárolták. Több mint egy évtizeddel később Bloom és kutatócsapata olyan kémiai vizsgálatoknak vetették alá a mintákat, amik akkoriban nem álltak rendelkezésre.

A kutatók három különböző nitrát asszimilációs mérést végeztek el, amiből megállapították, hogy a megnövekedett légköri széndioxid szint negatív hatással volt a nitrátok beépülésére a fehérjékbe. "Ezek a helyszíni eredmények egybecsengenek a korábbi laboratóriumi tanulmányokkal, melyek kimutatták, hogy számos fiziológiai mechanizmus felel a széndioxid nitrát asszimilációjának elfojtásáért" - magyarázta Bloom, hozzátéve, hogy globális méreteken ez azt jelzi, hogy az emberi táplálkozáshoz szükséges fehérjék 3 százalékkal csökkenhetnek az elkövetkező évtizedekben.

Bár az erős nitrogénes trágyázás részlegesen kompenzálhatja ezt a csökkenést, több negatív hatása is lesz, például a költségek növekedése, a talajvizek nagyobb mértékű elnitrátosodása és a dinitrogén-oxid üvegházgáz kibocsátásának növekedése.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Laboratóriumban termesztett húsok kerülnek forgalomba az Egyesült Királyságban - kutyák számára WHO: diétás üditőkkel valójában nem lehet diétázni Hosszabb életet jelent a zsírszegény tej Jönnek a papír-alapú kólásüvegek Rengeteg élelmiszert pocsékolunk el Szuperfriss zöldségek vásárolhatók automata függőleges farmokról Biztonságosabb élelmiszer biológiailag lebomló szenzorokkal Veszélyes a gyorsételek csomagolása

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Ami a filozofálást illeti, ez kissé okafogyott. Mert nem te vagy felelõs a gyereked életéért (még ha szülõként sokan ezt is szeretnénk), hanem saját maga. Én pedig nem fogom azt mondani a saját szülõmnek, hogy Minek csináltál?
Sokan elfelejtik, hogy õk is egy lánc részei, nem velük kezdõdött a teremtés. Ha valaki úgy érzi, hogy õ épp elég a világnak, hát lelke rajta.

A társadalom számára az hogy öngondoskodó, még nem elég. Persze nagyon jó, de attól még adó fizetõkre is szükség van. Meg utánpótlásra is. Mert ennek hiányában a gazdaság és vele a GDP is összeroskad. Kell a termelõi réteg és a fogyasztó is, máskülönben a piac egyre zsugorodni fog és eltûnik, ami már olyan dolgokat is felvet, hogy:
" érdemes e ezt a könyvet lefordítani erre a nyelvre, amit csak ennyien beszélnek." "érdemes-e erre a piacra belépni, hiszen olyan kicsi"

Vagy: "lesz-e elég munkás és szakember ebben az országban ahhoz, hogy idetelepítsük a gyárat, vagy inkább menjünk inkább egy nagyobb népességûbe?"
" Építsünk-e erre gyorsvasút hálózatot, hiszen elég kevesen használnák"

Nem azt állítom, hogy ha valaki nem ösztönös alapon hozza meg a gyerekvállalásról a döntést, attól értékesebb ember lenne, maximum személyes elõnyre tehet szert az életminõségében, így ez számára egy elõnyösebb döntés LEHET. A társadalom szemszögébõl egyedül az a fontos az ilyen emberek esetében, hogy létrejöjjön az idõskori öngondoskodás (önkéntes magánnyugdíjpénztár, egyéb megtakarítás), ami majd futja a gondozást, mivel ebben az esetben a gyerekeire ugye nem lehet számítani.

Közhely? Lehet. De egy figyelmen kívül nem hagyható tényre világít rá, ami körül lehetne órahosszakig tartó szócséplést rendezni, a lényeg, akkor is ez az egy mondat marad. "Akinek életet adsz, azt halálra is ítéled. " Megkapja az élet jó oldalaival együtt az összes rosszat, és nem tudhatod elõre, hogy melyikbõl mennyit, lehet meg se éred, hogy megtudd....Az élet vége az elkerülhetetlen halál. Közhely. Tudom. Viszont van ennek az egésznek egy olyan mélyebb értelme, amit csak érezni tudok. Elmagyarázni nem.

Egyet értek a finanszírozási és a színvonal kérdéssel kapcsolatban- de igen is a fogyasztói társadalom a felelõs, és ne próbáld úgy beállítani, hogy ettõl valaki értékesebb, mert ezt az utat választja.
Nem is értéktelenebb, ez igaz, csak a társadalom számára kevésbé hasznos ez a hozzáállás.
"Akinek életet adsz, azt halálra is ítéled. " Ez meg olyan szánalmas közhely, hogy nem méltó hozzád.

"Ha a kisebbség fel tud nevelni nyolcat"- tedd hozzá, hogy az állam pénzén, meg azt is, hogy milyen körülmények között, kérlek!
Az értelmesebb emberek magához a létezéshez másképp állnak hozzá. Ezt nem a fogyasztói társadalom okozza, hanem csak annyi, hogy a tudatos éned felülkerekedik azon az ösztönödön, hogy mindenképp szaporodnod kell.
A lényeg a lényeg: Akinek életet adsz, azt halálra is ítéled. Ennek tudatában hozd meg a döntést, és már el is törpülnek az olyan indokok, mint: "Szeretem a gyerekeket. Olyan cukik"!

Azért azt is tegyük hozzá, hogy jelentõs volt az életmódváltás. Mert három gyerek felnevelése ma sem probléma, csak alacsonyabb lett az emberek számára a prioritása. Ha a kisebbség fel tud nevelni nyolcat, akkor nekem senki ne magyarázza, hogy hármat nem lehet. Csak most minden fontosabb, mint akkor. Most mindenki még többet akar. Unokatestvérem a párjával együtt 800 ezret keres (mérnökök) és azt hallottam nem jönnek ki belõle.
A hasamat fognám a nevetéstõl, ha nem ez lenne igaz a lakosság nagy részére, csak azzal a különbséggel, hogy kisebb összegeket pazarolnak el.
Szóval összegezve az én véleményem az, hogy a prioritások megváltoztak, és a család a sokadik helyre szorult. Ez a fogyasztói társadalom negatív mellékhatása. A pozitív meg talán az, hogy még mindig van termelés Európában, és nem omlott össze a gazdaság annak ellenére sem, hogy az egész termelés kiköltözött Kínába.

Ja, így nézve teljesen jogos.
De azért tegyük hozzá, hogy márpedig a Ratkó-generáció, és még az utána következõ is tényleg bevállalhatott 2-3 gyerkõcöt, mert azonnal kapott lakást, támogatást. És persze volt abortusz is, meg fogamzásgátlás is. A mai 20-30 évesek nagy része, meg nem akar gyereket, egzisztenciálisan nem vállalnak, vagy biológiailag nem is tudnak összehozni!

Ez ugyan csak egy semmilyen infó, de ismerõs szerint (kicsit szubjektív de trendet mutató infó) a klinikákon 10-bõl 9 színes gyerek, 1 fehér. Ha nem javítjuk a fiatalok lehetõségeit, akkor sem a fehérek nem vállalnak többet, sem a színesek nem olyan körülményekhez szocializálják a porontyokat, ahol azok rendes adófizetõ középosztálybeli adófizetõkké válnak.

Volt egy kedvezõ idõszak, amikor a kormányzati intézkedések lassították, kompenzálták. a 4. fázisra jellemzõ fogyást, stagnálást. A társadalom öregedése nyugaton is megvan. Csak ott ennek általános negatív hatásait kompenzálják a viszonylag kedvezõ gazdasági mutatók.

A 70-es évek, meg igen is jó példa, hogy rengeteg ráfordítással és kis szerencsével ez a 4. fázisra jellemzõ trend némileg megfordítható volt. De szélsõségesen fogalmazva, a magyar demográfiai problémák megoldását nem a cigányok kiirtása, vagy sterilizálása jelenti. Amúgy szerintem nagyjából egyetértünk a dolgokkal kapcsolatban.

Ja azt kihagytam, hogy a grafikonon látszik is, hogy semmit sem értek el a gyedükkel 1980 után, csak a fogyást lassították, mert már akkor is fogyás volt csak lassabb. Ebbe a lassúbb fogyásba szólt aztán bele a rendszerváltás, és még inkább meggyorsította azt.

Visszatérve a népesedési témára: a hatóságok ugyan azt hitték, hogy õk a gyeddel meg a lakásépítéssel veszik rá a fiatalokat a gyerekvállalásra, pedig tényleg csak arról van szó, hogy az ötvenes évek bébiboomjában születettek ekkor kezdtek gyereket vállalni, a hülyék meg azt hitték, minden rendben van. Aztán amikor ez a generáció túl idõs lett a gyerekvállaláshoz, szépen még tovább csökkent, és eljött a jó öreg népességfogyás is. Pedig ha értelmesen állnak hozzá a dolgokhoz, akkor finomabb, óvatosabb szabályozással lehetett volna befolyásolni a dolgokat, de hát az értelem akkor sem volt jellemzõ.

Az öngyilkossági statisztikák bizony ilyenek voltak, "a legvidámabb barakk"-ban. Tényleg egyszer megjelent rólunk egy kedvezõbb újságcikk, és azt évtizedek óta ismételgetik, mintha egy újságcikk bármit is bizonyítana.

További bejegyzések a fórumban...