SG.hu
Might & Magic X: Legacy
Kiadó: Ubisoft
Fejlesztő: Limbic Entertainment
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6700 2,66 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5200+ processzor, Nvidia GeForce 8800 GT vagy ATI Radeon HD 3870 grafikus kártya, 2 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 900e processzor, Nvidia GeForce GTX 260 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Might & Magic-sorozat, Legend of Grimrock
Kategória: szerepjáték
Egy évtizednyi hallgatás után a Ubisoft és a Limbic Entertainment feltámasztották a legendás Might & Magic-sorozatot, hogy a szerepjátékok rajongóit visszarepítsék egyenesen a műfaj aranykorába. Hogy miként sikerült a nagy visszatérés, az játéktesztünkből kiderül!
A Might & Magic-sorozat ugyan korántsem tekinthető a grafikus szerepjátékok egyik első képviselőjének, hiszen a New World Computing csak a nyolcvanas évek második felében tette le a franchise alapjait, ellenben vitathatatlan tény, hogy az egyik első olyan klasszikus RPG-ről beszélünk, aminek hatása mindmáig érződik a műfaj képviselőinek többségén. Habár a mai szerepjátékok jelentős része elmozdult az akciók irányába, sőt mi több, legtöbbjük még az egyszerűséget is szem előtt tartja, de téved, aki azt hiszi, hogy ez mindig így volt. A kilencvenes években, avagy a Might & Magic-játékok fénykorában ugyanis még más trendek uralkodtak, így összetettebb történetek, izzasztóbb csaták és a taktikai érzék mellett rengeteg sütnivaló is szükséges volt ahhoz, hogy az akkori szerepjátékokban ne vérezzünk el.
Számtalan kiváló fejlesztőcsapat próbálta meg a közelmúltban újra képernyőre varázsolni az akkori nagyok által közvetített hangulatot - a legjobban talán a Dragon Age: Origins tette maivá az egykori receptet -, de nagyon sokan inkább foggal-körömmel ragaszkodtak az eredeti formulához, mint ahogyan azt a Legend of Grimrock esetében is megtapasztalhattuk. Mivel mindkét út járható, ezért nagy kérdés volt, hogy 10 évnyi hallgatás után a Ubisoft vajon mit kezd majd a Might & Magic-jogokkal, illetve milyen formában kíván feltámasztani egy igazi legendát.
A franciák egyértelműen ott követték el a legnagyobb hibát, hogy egy bár 2002-ben alakult, mégis nagyon minimális tapasztalattal rendelkező csapatra, avagy a Limbic Entertainmentre bízták a fejlesztési munkálatokat. Talán ennél is nagyobb baj volt azonban, hogy a kiadó teljesen szabad kezet adott az alkotóknak, aminek köszönhetően a Might & Magic X: Legacy ugyan minden téren hű maradt a sorozat szellemiségéhez, azonban minőségét tekintve egyértelműen szégyent hozott a Ubisoft nevére. Mielőtt bárki megijedne, a végeredmény jól sikerült - noha kiemelkedőt vártunk -, amit nagyon könnyen meg lehet szeretni, és amiben nagyon könnyű hosszú órákra elveszni, hiszen valóban a 15-20 évvel ezelőtti szerepjátékos hangulatot éleszti fel számunkra, azonban olyan csúfos hiányosságokkal, amelyek még a legnagyobb rajongók kedvét is elvehetik a kalandoktól.
Hogy mit is jelent konkrétan az, hogy a Might & Magic X: Legacy egy klasszikus szerepjáték? Mivel az alkotás mechanizmusa tökéletes iskolapélda erre, ezért a kérdésre a játékmenet ismertetésével lehet a legkönnyebben válaszolni, a történet ugyanis olyannyira klisés és átlagos lett - a világ megmentésével és a kérdéses univerzum sajátosságaival a középpontban -, hogy nem érdemel külön bemutatást. A Legacy klasszikusságát a sajátos megközelítés adja, hiszen a Legend of Grimrock óta nem mert egyetlen fejlesztőcsapat sem ilyen formában hozzányúlni a műfajhoz.
A kampányt egy látványos bevezető mellett a stílusban megszokott karaktergenerálás lehetősége nyitja meg, amit rögtön négyszer egymás után kivitelezhetünk, hiszen a világ megmentésére elkísér majd minket három hűséges társunk is. A harcosok megalkotása a Might & Magic-sorozatból ismerős módon és lehetőségekkel zajlik, így választhatunk ember, elf, törp és ork karakter közül, akiket rengeteg kasztba sorolhatunk be, illetve számtalan speciális és sajátos képességgel ruházhatunk fel.
Kis csapatunk összeállítása után egy rövid narrációt követően azonnal bele is csaphatunk a Might & Magic X: Legacy felfedezésébe. A kalandokat igazi belsőnézetből élhetjük át, így az összetett, rengeteg opcióval kecsegtető kezelőfelület mellett karaktereinket soha nem láthatjuk majd, az előttünk álló világot azonban szabadon bejárhatjuk, már amennyire szabadnak lehet nevezni a sakktáblaszerű elrendezést, ahol általában valós időben mozoghatunk majd, de a csaták alatt a körökre osztottság lesz a jellemző.
Hogy ez a társasjátékokhoz hasonlatos pályaelrendezés mennyire komoly hátrányokat, de sokkal inkább korlátokat állít a felfedezés és a kalandozás elé, azt vélhetően nem kell külön is kiemelni, ugyanakkor kétségkívül ez is hozzátartozik ahhoz, hogy az élmény minden téren klasszikussá váljon. Ez természetesen igaz a harcokra is, amelyeket szintén nem bonyolítottak túl a fejlesztők, így a legtöbb esetben az dönt majd, hogy mennyi varázsital van nálunk, illetve mennyire vagyunk szerencsések a komoly számításokkal kivitelezett csatákban.
Egy harc ugyanis úgy zajlik, mintha bármelyik Heroes-játék összecsapását élnénk át kicsiben, FPS-nézetben, így mi választhatjuk meg, hogy mivel harcolunk, milyen mágiát kívánunk alkalmazni, illetve milyen varázsitalt szeretnénk felhasználni, de helyezkedni vagy egyéb taktikai döntéseket meghozni sajnos nem tudunk. Már ez is mutatja, hogy a harcok nagyon össze lettek csapva, illetve a kiegyensúlyozottság sem jellemző rájuk. Mielőtt tehát elindulnánk kalandozni, netán megküzdeni a közelben tanyázó pókokkal, farkasokkal és egyéb teremtményekkel, gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen nálunk elegendő életerőt és manát regeneráló ital, valamint pókméreg elleni szérum, máskülönben nem jutunk messzire.
Elég komoly probléma, hogy gyakran már egyetlen harc is több aranyba kerül számunkra - a felszerelések miatt -, mint amennyit a küldetésért cserébe kapunk, így könnyedén anyagi csődbe juthatunk, ahonnan vagy felszereléseink eladásával, vagy egy korábbi mentett állás betöltésével lábalhatunk ki. Bármerre is járunk tehát a játék világában, érdemes akár percenként menteni ahhoz, hogy az ismertetett probléma miatt ne akadjunk el végzetesen.
A Might & Magic X: Legacy egyébiránt a klasszikus sajátosságok mellett ugyanazt kínálja, mint a legtöbb mai szerepjáték, így rengeteg fő- és mellékküldetést, sok párbeszédet, egy összetett gazdasági rendszert, rengeteg felszerelést, gyűjtögethető tárgyakat, szintfejlődést, sok-sok harcot és kalandot, de mindezt egy olyan bájjal ellátva, amit a műfaj mai képviselőinek többsége valamiért már nem tud előidézni. Az alkotás legnagyobb vonzerejét az adja, hogy itt valóban minden egyes lépésünket meg kell fontolni előre, tehát gondolkodni kell, máskülönben olyan végzetes hibákat követhetünk el, amelyeket nem tudunk orvosolni.
Sajnálatos, hogy gyakran mégis önhibánkon kívül találkozhatunk olyan programozási problémákkal, amelyek efféle helyzetbe sodorhatnak minket, az alkotás ugyanis hemzseg a bugoktól, amelyeknek köszönhetően például küldetés közben beakadhatunk, vagy olyan helyzetbe kerülhetünk, amiből sehogyan sem jöhetünk ki győztesen. Ezek miatt a legújabb Might & Magic-játék korántsem kap majd akkora figyelmet és elismerést a rajongók részéről, amekkorát megérdemelne, de van sajnos nagyobb probléma is a végeredménnyel...
Grafika:
A Legacy ugyanis nem csak játékmenetét tekintve szenved súlyos hiányosságoktól - amit klasszikus bája gyakran képes kendőzni -, hanem a küllem terén is, ami szó szerint csúnyára sikeredett. Utoljára talán a kétezres évek elején jelent meg a Ubisoft logója alatt ilyen ronda játék, amivel kapcsolatban bizonyára nagyon sokan nem tudnak majd napirendre térni, hiszen tény és való, hogy a grafika nem minden, de egy bizonyos szintet így is illendő megütni - főleg egy nem éppen alacsony költségvetésből készült videojátéknak. Hogy miről is van szó konkrétan? Példának okáért az animáció szinte teljes hibájáról, a pixeles textúrákról, és az olyan karaktermodellekről, amiket - kis túlzással - még a Minecraft is megirigyelhetne, noha ott valóban csak sokadlagos tényező a küllem. A Might & Magic X: Legacy esetében azonban sajnos érthetetlen negatívum!
Kezelőfelület, irányíthatóság:
A játék kezelőfelülete a legtöbb RPG-hez hasonlóan első ránézésre kissé bonyolult és összetett lesz, de néhány perc alatt meg lehet tanulni a használatát. Az irányításra azonban leginkább a körülményesség a jellemző, hiszen karakterünket csak nagyon nehezen tudjuk terelgetni a rácsvonalakkal tagolt pályákon, de sokkal nagyobb problémát jelent majd, hogy a nyitottabb területeken úgy mozogjunk, hogy például ne vonjuk magunkra az ellenséges egységek figyelmét.
Játszhatóság: Az online kooperatív mód kihagyása alighanem még annál is nagyobb vétek volt a fejlesztők részéről, mint a tízéves grafikai megvalósítás, hiszen a Might & Magic X: Legacy szó szerint ordít azért, hogy másokkal is átélhessük ezt a nagy és klasszikus kalandot. A játékidőre természetesen ettől függetlenül sem lehet panasz, hiszen amilyen lassan és megfontoltan kell haladni az alkotásban, garantáltan többször tíz órát is eltölthetünk majd a kisebb-nagyobb küldetésekkel.
Intelligencia, nehézség:
A Might & Magic X: Legacy nehézségi szintje szó szerint az aranykort idézi, amivel alapesetben nem is lenne baj, ha ezt a fejlesztők a legtöbbször nem kiegyensúlyozatlanságokkal, hibákkal és figyelmetlenségekből fakadó problémákkal érték volna el. Ki látott már például olyant, hogy rögtön az első küldetés után teljesen elfogy a pénzünk, és még csak ki sem léptünk a város biztonságos falai közül? Természetesen a játék a mesterséges intelligencia tekintetében sem alkotott maradandót, az ellenfelek nem taktikáznak, nem gyülekeznek, csak ész nélkül támadnak, amint meglátnak minket.
Hangok, zene: Mind a hangok, mind a zenék jellemtelenre sikerültek a játékban, de különösen az effektek lettek különösen problémásak. A hazai forgalmazónak köszönhetően ugyan került magyar felirat is a játékba, de szerencsére bármikor visszaválthatunk angolra, ami a Might & Magic világát ismerők számára vélhetően nagy pozitívum lesz az első félrefordítások láttán.
Összegzés: Összességében a Might & Magic X: Legacy egy hatalmas csalódás lett. Hiába vártuk felfokozott izgalommal, hiába szolgáltatta az alapanyagot egy legendás sorozat, a Ubisoft ezúttal valamiért szemet hunyt a minőségi problémák felett, és a végeredmény egy több tekintetben is kritikán aluli szerepjáték lett. Az átlagos szintet azonban régi bájának és a műfaj klasszikus értelmezésének köszönhetően természetesen így is eléri, de sovány vigasz ez azok után, hogy mit vártunk tőle, illetve mit lehetett volna kihozni belőle. Ha szereted a régimódi RPG-ket, biztosan neked is okoz majd kellemes perceket, de a Legend of Grimrock 2 jelenleg minden téren ígéretesebbnek tűnik!
Fejlesztő: Limbic Entertainment
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6700 2,66 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5200+ processzor, Nvidia GeForce 8800 GT vagy ATI Radeon HD 3870 grafikus kártya, 2 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 900e processzor, Nvidia GeForce GTX 260 vagy ATI Radeon HD 6870 grafikus kártya, 4 GB RAM, 5 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Might & Magic-sorozat, Legend of Grimrock
Kategória: szerepjáték
Egy évtizednyi hallgatás után a Ubisoft és a Limbic Entertainment feltámasztották a legendás Might & Magic-sorozatot, hogy a szerepjátékok rajongóit visszarepítsék egyenesen a műfaj aranykorába. Hogy miként sikerült a nagy visszatérés, az játéktesztünkből kiderül!
A Might & Magic-sorozat ugyan korántsem tekinthető a grafikus szerepjátékok egyik első képviselőjének, hiszen a New World Computing csak a nyolcvanas évek második felében tette le a franchise alapjait, ellenben vitathatatlan tény, hogy az egyik első olyan klasszikus RPG-ről beszélünk, aminek hatása mindmáig érződik a műfaj képviselőinek többségén. Habár a mai szerepjátékok jelentős része elmozdult az akciók irányába, sőt mi több, legtöbbjük még az egyszerűséget is szem előtt tartja, de téved, aki azt hiszi, hogy ez mindig így volt. A kilencvenes években, avagy a Might & Magic-játékok fénykorában ugyanis még más trendek uralkodtak, így összetettebb történetek, izzasztóbb csaták és a taktikai érzék mellett rengeteg sütnivaló is szükséges volt ahhoz, hogy az akkori szerepjátékokban ne vérezzünk el.
Számtalan kiváló fejlesztőcsapat próbálta meg a közelmúltban újra képernyőre varázsolni az akkori nagyok által közvetített hangulatot - a legjobban talán a Dragon Age: Origins tette maivá az egykori receptet -, de nagyon sokan inkább foggal-körömmel ragaszkodtak az eredeti formulához, mint ahogyan azt a Legend of Grimrock esetében is megtapasztalhattuk. Mivel mindkét út járható, ezért nagy kérdés volt, hogy 10 évnyi hallgatás után a Ubisoft vajon mit kezd majd a Might & Magic-jogokkal, illetve milyen formában kíván feltámasztani egy igazi legendát.
A franciák egyértelműen ott követték el a legnagyobb hibát, hogy egy bár 2002-ben alakult, mégis nagyon minimális tapasztalattal rendelkező csapatra, avagy a Limbic Entertainmentre bízták a fejlesztési munkálatokat. Talán ennél is nagyobb baj volt azonban, hogy a kiadó teljesen szabad kezet adott az alkotóknak, aminek köszönhetően a Might & Magic X: Legacy ugyan minden téren hű maradt a sorozat szellemiségéhez, azonban minőségét tekintve egyértelműen szégyent hozott a Ubisoft nevére. Mielőtt bárki megijedne, a végeredmény jól sikerült - noha kiemelkedőt vártunk -, amit nagyon könnyen meg lehet szeretni, és amiben nagyon könnyű hosszú órákra elveszni, hiszen valóban a 15-20 évvel ezelőtti szerepjátékos hangulatot éleszti fel számunkra, azonban olyan csúfos hiányosságokkal, amelyek még a legnagyobb rajongók kedvét is elvehetik a kalandoktól.
Hogy mit is jelent konkrétan az, hogy a Might & Magic X: Legacy egy klasszikus szerepjáték? Mivel az alkotás mechanizmusa tökéletes iskolapélda erre, ezért a kérdésre a játékmenet ismertetésével lehet a legkönnyebben válaszolni, a történet ugyanis olyannyira klisés és átlagos lett - a világ megmentésével és a kérdéses univerzum sajátosságaival a középpontban -, hogy nem érdemel külön bemutatást. A Legacy klasszikusságát a sajátos megközelítés adja, hiszen a Legend of Grimrock óta nem mert egyetlen fejlesztőcsapat sem ilyen formában hozzányúlni a műfajhoz.
A kampányt egy látványos bevezető mellett a stílusban megszokott karaktergenerálás lehetősége nyitja meg, amit rögtön négyszer egymás után kivitelezhetünk, hiszen a világ megmentésére elkísér majd minket három hűséges társunk is. A harcosok megalkotása a Might & Magic-sorozatból ismerős módon és lehetőségekkel zajlik, így választhatunk ember, elf, törp és ork karakter közül, akiket rengeteg kasztba sorolhatunk be, illetve számtalan speciális és sajátos képességgel ruházhatunk fel.
Kis csapatunk összeállítása után egy rövid narrációt követően azonnal bele is csaphatunk a Might & Magic X: Legacy felfedezésébe. A kalandokat igazi belsőnézetből élhetjük át, így az összetett, rengeteg opcióval kecsegtető kezelőfelület mellett karaktereinket soha nem láthatjuk majd, az előttünk álló világot azonban szabadon bejárhatjuk, már amennyire szabadnak lehet nevezni a sakktáblaszerű elrendezést, ahol általában valós időben mozoghatunk majd, de a csaták alatt a körökre osztottság lesz a jellemző.
Hogy ez a társasjátékokhoz hasonlatos pályaelrendezés mennyire komoly hátrányokat, de sokkal inkább korlátokat állít a felfedezés és a kalandozás elé, azt vélhetően nem kell külön is kiemelni, ugyanakkor kétségkívül ez is hozzátartozik ahhoz, hogy az élmény minden téren klasszikussá váljon. Ez természetesen igaz a harcokra is, amelyeket szintén nem bonyolítottak túl a fejlesztők, így a legtöbb esetben az dönt majd, hogy mennyi varázsital van nálunk, illetve mennyire vagyunk szerencsések a komoly számításokkal kivitelezett csatákban.
Egy harc ugyanis úgy zajlik, mintha bármelyik Heroes-játék összecsapását élnénk át kicsiben, FPS-nézetben, így mi választhatjuk meg, hogy mivel harcolunk, milyen mágiát kívánunk alkalmazni, illetve milyen varázsitalt szeretnénk felhasználni, de helyezkedni vagy egyéb taktikai döntéseket meghozni sajnos nem tudunk. Már ez is mutatja, hogy a harcok nagyon össze lettek csapva, illetve a kiegyensúlyozottság sem jellemző rájuk. Mielőtt tehát elindulnánk kalandozni, netán megküzdeni a közelben tanyázó pókokkal, farkasokkal és egyéb teremtményekkel, gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen nálunk elegendő életerőt és manát regeneráló ital, valamint pókméreg elleni szérum, máskülönben nem jutunk messzire.
Elég komoly probléma, hogy gyakran már egyetlen harc is több aranyba kerül számunkra - a felszerelések miatt -, mint amennyit a küldetésért cserébe kapunk, így könnyedén anyagi csődbe juthatunk, ahonnan vagy felszereléseink eladásával, vagy egy korábbi mentett állás betöltésével lábalhatunk ki. Bármerre is járunk tehát a játék világában, érdemes akár percenként menteni ahhoz, hogy az ismertetett probléma miatt ne akadjunk el végzetesen.
A Might & Magic X: Legacy egyébiránt a klasszikus sajátosságok mellett ugyanazt kínálja, mint a legtöbb mai szerepjáték, így rengeteg fő- és mellékküldetést, sok párbeszédet, egy összetett gazdasági rendszert, rengeteg felszerelést, gyűjtögethető tárgyakat, szintfejlődést, sok-sok harcot és kalandot, de mindezt egy olyan bájjal ellátva, amit a műfaj mai képviselőinek többsége valamiért már nem tud előidézni. Az alkotás legnagyobb vonzerejét az adja, hogy itt valóban minden egyes lépésünket meg kell fontolni előre, tehát gondolkodni kell, máskülönben olyan végzetes hibákat követhetünk el, amelyeket nem tudunk orvosolni.
Sajnálatos, hogy gyakran mégis önhibánkon kívül találkozhatunk olyan programozási problémákkal, amelyek efféle helyzetbe sodorhatnak minket, az alkotás ugyanis hemzseg a bugoktól, amelyeknek köszönhetően például küldetés közben beakadhatunk, vagy olyan helyzetbe kerülhetünk, amiből sehogyan sem jöhetünk ki győztesen. Ezek miatt a legújabb Might & Magic-játék korántsem kap majd akkora figyelmet és elismerést a rajongók részéről, amekkorát megérdemelne, de van sajnos nagyobb probléma is a végeredménnyel...
Grafika:
A Legacy ugyanis nem csak játékmenetét tekintve szenved súlyos hiányosságoktól - amit klasszikus bája gyakran képes kendőzni -, hanem a küllem terén is, ami szó szerint csúnyára sikeredett. Utoljára talán a kétezres évek elején jelent meg a Ubisoft logója alatt ilyen ronda játék, amivel kapcsolatban bizonyára nagyon sokan nem tudnak majd napirendre térni, hiszen tény és való, hogy a grafika nem minden, de egy bizonyos szintet így is illendő megütni - főleg egy nem éppen alacsony költségvetésből készült videojátéknak. Hogy miről is van szó konkrétan? Példának okáért az animáció szinte teljes hibájáról, a pixeles textúrákról, és az olyan karaktermodellekről, amiket - kis túlzással - még a Minecraft is megirigyelhetne, noha ott valóban csak sokadlagos tényező a küllem. A Might & Magic X: Legacy esetében azonban sajnos érthetetlen negatívum!Kezelőfelület, irányíthatóság:
A játék kezelőfelülete a legtöbb RPG-hez hasonlóan első ránézésre kissé bonyolult és összetett lesz, de néhány perc alatt meg lehet tanulni a használatát. Az irányításra azonban leginkább a körülményesség a jellemző, hiszen karakterünket csak nagyon nehezen tudjuk terelgetni a rácsvonalakkal tagolt pályákon, de sokkal nagyobb problémát jelent majd, hogy a nyitottabb területeken úgy mozogjunk, hogy például ne vonjuk magunkra az ellenséges egységek figyelmét.Játszhatóság:
Az online kooperatív mód kihagyása alighanem még annál is nagyobb vétek volt a fejlesztők részéről, mint a tízéves grafikai megvalósítás, hiszen a Might & Magic X: Legacy szó szerint ordít azért, hogy másokkal is átélhessük ezt a nagy és klasszikus kalandot. A játékidőre természetesen ettől függetlenül sem lehet panasz, hiszen amilyen lassan és megfontoltan kell haladni az alkotásban, garantáltan többször tíz órát is eltölthetünk majd a kisebb-nagyobb küldetésekkel.Intelligencia, nehézség:
A Might & Magic X: Legacy nehézségi szintje szó szerint az aranykort idézi, amivel alapesetben nem is lenne baj, ha ezt a fejlesztők a legtöbbször nem kiegyensúlyozatlanságokkal, hibákkal és figyelmetlenségekből fakadó problémákkal érték volna el. Ki látott már például olyant, hogy rögtön az első küldetés után teljesen elfogy a pénzünk, és még csak ki sem léptünk a város biztonságos falai közül? Természetesen a játék a mesterséges intelligencia tekintetében sem alkotott maradandót, az ellenfelek nem taktikáznak, nem gyülekeznek, csak ész nélkül támadnak, amint meglátnak minket.Hangok, zene:
Mind a hangok, mind a zenék jellemtelenre sikerültek a játékban, de különösen az effektek lettek különösen problémásak. A hazai forgalmazónak köszönhetően ugyan került magyar felirat is a játékba, de szerencsére bármikor visszaválthatunk angolra, ami a Might & Magic világát ismerők számára vélhetően nagy pozitívum lesz az első félrefordítások láttán.Összegzés:
Összességében a Might & Magic X: Legacy egy hatalmas csalódás lett. Hiába vártuk felfokozott izgalommal, hiába szolgáltatta az alapanyagot egy legendás sorozat, a Ubisoft ezúttal valamiért szemet hunyt a minőségi problémák felett, és a végeredmény egy több tekintetben is kritikán aluli szerepjáték lett. Az átlagos szintet azonban régi bájának és a műfaj klasszikus értelmezésének köszönhetően természetesen így is eléri, de sovány vigasz ez azok után, hogy mit vártunk tőle, illetve mit lehetett volna kihozni belőle. Ha szereted a régimódi RPG-ket, biztosan neked is okoz majd kellemes perceket, de a Legend of Grimrock 2 jelenleg minden téren ígéretesebbnek tűnik!