• attila46
    #78636
    idézet..

    A szerencsétlen Vettel meg még rosszabbul járt. Nem volt elég a maga baja, az, hogy a briliánsan megvívott verseny után, három körrel a vége előtt, s azután, hogy egy szakadt, Renault motoros Red Bullal lépést tudott tartani a szélvészgyors mercedeses Brawn-Buttonnal, és tönkre verte az egész mezőnyt: a technika ördögének a jóvoltából, (lásd a hat körig élő lágy gumikeveréket), el kellett adnia minden addigi előnyét - még csak nem is sírdogálhatott csendesen magában a verseny után a boksz egy csendes zugában, hanem azonnal a nyakába varrtak egy tíz rajthelyes, meg egy 50 000 (!) (ötvenezer!) dolláros büntetést! Az egyiket, mert úgy ítélték meg Attiláék, hogy egyedül ő volt a hibás a Kubicával való ütközésben, a másikat, mert három keréken sántikálva megelőzte a biztonsági autót.

    Ami azt illeti, láttam már néhány sérült, kerekét vesztett autót a pályán körbe sántikálni, de arra nem emlékszem, hogy valaki, valaha ezért, vagy bármiért ötvenezer dolláros büntetést kapott volna! (Megengedem, hogy esetleg kihagy az emlékezetem, ezért ha valaki tud ilyenről, kérem, írja meg.) Ennél sokkal súlyosabb dolgokért, mondjuk a Mansell-Prost időkben ötezer dollár járt, és nem hiszem, hogy a mai dollár tízszer gyengébb lenne, mint az akkori. Meg egyébként is! Ki a fenét zavart az a sántikáló autó?!...

    Az ütközésről a verseny után maga Vettel is igen önkritikusan nyilatkozott. Elmondta, hogy úgy érzi elsősorban az ő hibája volt a dolog, de Kubica is lehetett volna egy kicsit kevésbé agresszív, és akkor megúszták volna. A "többségi" vélemény pedig az volt, hogy Vettel, ha még normálisak lettek volna a gumijai (láttuk: nem voltak), akkor egy erőteljes fékezéssel elengedhette volna a lengyel fiút, viszont, bármennyire sietnie "kellett" is Kubicának, egy erős kanyarban "körbe autózni" az ellenfelet, az mindenképpen őrültség, sok jó nem várható tőle. A végeredmény: versenybaleset! Szó szerint ezt mondta Michael Schumacher is, akitől láthattunk korábban jó néhány hasonló alakítást, kívülről is, meg belülről is...

    Tudom, hogy most sokan, akár egyetértenek velem, akár nem, úgy vélik, hogy semmi közöm hozzá, meg, hogy honnan veszem a bátorságot, hogy a méltóságos zsűrit kritizáljam. Legalább is ilyesmire emlékszem tavalyról, az olvasói véleményekből. Erre csak azt tudom mondani, hogy a hatalom nem azért van, hogy hasra essünk előtte. A sajtónak (médiának) pedig, mint "negyedik hatalmi ágnak" (ugye milyen furcsa ezt itt emlegetni?!), a kritika egyenesen kötelessége! A tavalyi morgásaim után pedig, az idén igen jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy az általam kifogásolt hülyeségek közül több, nem érte meg az új évet. Például az egyik legfontosabb, hogy nem eltörölték a korábbi rossz boxutca-szabályt! Nem zárják be a boxutcát, amikor bejön a Safety Car! Emlékszik valaki is, hogy mit írtam erről tavaly?...

    Dehogy emlékszik! És ez nem is baj. Sőt, az FIA sem azért változtatta meg a szabályokat, mert netán olvasták a cikkemet, vagy megvették a könyvemet. A fenét! De győzött a józan ész, és ez megnyugtató.

    Az azonban már kevésbé, hogy már fut a világbajnokság, de ugyanez az FIA (azon most ne vitatkozzunk, hogy melyik al-ága) még mindig nem tudta eldönteni és megmondani, hogy azok a diffúzorok jók-e, amelyeket Briatoréék megóvtak, vagy azok, amelyeket ők szereltek be az autóikba?! "Majd" döntenek ugyanis ebben a kérdésben, két, vagy három verseny után, és akkor... Akkor mi lesz?!... Elveszik a pontokat a Brawn csapattól, meg a többitől, amelyek "azzal" a diffúzorral mentek addig? Vagy azt mondják ejnye, ejnye, és attól kezdve nem lehet használni ?... De akkor meg Renault és társai kerüljenek hátrányba?...



    Ezek természetesen szónoki kérdések csupán. Majd lesz valahogyan. Én nem szeretném ilyesmikért hibáztatni azt az FIA-t, amelynek volt ereje ilyen mérvű változtatásokat végrehajtatni, előírni - mert már az első verseny megmutatta, hogy többségében jó szabályokat alkotott. A csapatok fantasztikus teljesítményéről nem is szólva, hogy a rendelkezésükre álló igen rövid idő alatt képesek volt versenyre képes autókat a pályája küldeni - megküzdve közben a fellángoló pénzügyi világválság őket is jelentősen korlátozó eseményeivel. Mert két dolgot nem szabad ebben az évben elfelejtenünk.

    Az egyik: a Forma-1 világbajnokság hatvan éves történetében nem volt még olyan jelentős változás egyik idényről a másikra, mint 2008 és 2009 között!

    A másik: hogy ezeket az alapvető változtatásokat olyan válságos körülmények között kellett végrehajtani, amikor még az az aggódó kérdés is felmerült, hogy vajon lesz-e még, lesz-e továbbra is Forma-1?!

    És lett!

    És első benyomásaink szerint sokkal jobb, sokkal izgalmasabb lett, mint az eddigi volt! Mindez együttvéve pedig igen jelentős erőről, elszántságról, tudásról és lelkesedésről vall. Arról, hogy a Forma-1 a dolgoknak abba a nem túl nagy csoportjába tartozik, amelyek jelentős veszteségek nélkül képesek túlélni a világválságot. Én legalábbis úgy hiszem.

    Amit pedig a versenyről mondandó lennék?... Gondolom, azt régen elmondták már mások. Pillanatról pillanatra visszaálmodva annak minden eseményét. Ami nem egyszerű, mert Ausztráliában annyi esemény volt a pályán és azon kívül is, hogy valamennyit összeszedni szerintem képtelenség. Valamit azért mégis...

    Egy nappal a verseny (és az időmérő edzés) előtt, és csak azért ilyen későn, mert nem voltam itthon, azok után, hogy elmondtam, egyetértek a "világgal" abban, hogy a nagy esélyesek öten vannak, Hamilton, Massa, Raikkönen, Alonso és Kubica, - szó szerint ezt írtam:

    "Ami azonban engem illet, amíg a papírforma szerint megy a világbajnokság, addig engem, (39 év után a hatvanból), nem igen érdekel, én ennél valamivel érdekesebbre vágyom. Meg is mondom mire!
    Például arra, hogy a frissen kelt Brawn-csapat megőrzi az eddigi teszteken szerzett jó hírét, és az általam eddig már sokat csepült és már-már kiátkozott Barrichello végre eltáncolja "hattyúdalát", és a Brawn-Barrichello sokéves együttműködésből eredő tapasztalat végre hasznosul! Előfordulhat? Elő! És akkor még ott van Button, aki van olyan tehetséges, mint sok "más"...
    Vagy például a jobb körülmények közé került csodagyerek Vettel nem csak időnként, hanem minden versenyen ámulatba ejt majd bennünket, és "állva hagyja" a papírforma-bajnokokat. Előfordulhat? Elő!
    Vagy Glock. Emlékeznek milyen tökös, kemény gyerek?! És még okosabb is lett, idénre.
    Nem vagyok szerencsejátékos, de ha betévedek néha egy rulett asztal mellé, annak nem látom értelmét, hogy csak a pirosra, vagy a feketére tegyek - mert minek?! A nullára, vagy a hármasra, az igen, Annak már van értelme.
    Legfeljebb nem jön be!"

    Nyilván nem egyedül én gondoltam így.

    De bejött!

    Ugyanakkor óva intenék mindenkit attól, hogy ebből az egyetlen versenyből messzemenő következtetéseket vonjon le. Mert sok még a kérdőjel, sok még a nem teljesen kiforrott újítás. És ahogy majd haladunk előre időben, úgy változnak majd, remélem még sokáig az erőviszonyok. A két "óriás" most nagy pofonokat kapott (bár Hamilton klasszisát dicséri, hogy "helyre" hozta a rozoga McLarent), de azt biztosra lehet venni, hogy a mögöttük álló erőket mozgósítani fogják, és megpróbálnak újból az élre törni. Ugyanakkor a zseniális Brawn istállójában is akadhatnak még gondok, tehát a most megszerzett elsőség megtartásáért várhatóan nagyon meg kell majd küzdeniük.

    Mario Theissen doktor még soha nem volt annyira szókimondó, mint most, a verseny előtt: "Ebben az idényben már a világbajnoki címért indulunk!"- mondta, miután felsorolta, hogy az előző években milyen, korlátozott célokért harcoltak. És Kubicát látva meg is van minden esélyük erre. Nico Rosberg úgyszintén nagy ígéret a Williams számára, amennyiben nem bumlizza(zák) el a következő versenyeiket, mint az ausztrált... Azután: ma Vettel a legfényesebb csillag, de Alonso napja se vesztette el még a fényét, és ez a sok-sok minden nagyon jó idényt, remek versenyeket ígér...



    No meg az új technika.

    Amikor annak idején a gyerekeim a lendkerekes autókkal játszottak (mit a gyerekeim! Egy lendkerekes Porsche még most is az íróasztalomon áll!), nem gondoltam volna, hogy a lendkerék egyszer majd beköltözik a Forma-1-es autókba is. És már bennük is van! Igaz, hogy KERS (Kinetikai Energia Visszanyerő Rendszer, vagy a vájtfülűek számára: Kinetic Energy Recovery System) a becsületes neve, és jelenlegi tudásom szerint csak a Williams csapat használja mechanikus formában, a többiek elektromosra vették az irányt, de a lényeg ugyanaz: a fékező autó lendületének a mozgási energiáját kell visszanyerni - majd alkalmas pillanatban, a gyorsításra felhasználni. És ez, akár csak a lendkerekes Matchboxoknál, most is fergeteges sikert aratott!

    Nem tudom emlékszik-e még valaki a régi villamosokra, vagy mondjuk a fogaskerekűre: az öreg járműveken a kapcsolószekrény fedelébe bele volt öntve egy mondat: "Ez a kocsi rekuperációval lassítandó le!" - amely mutatja, hogy sok új azért nincs a Nap alatt. A villanymotort menet közben dinamóvá állították át, és a lendületből nyert elektromos áramot visszatáplálták a hálózatba. Ezt csinálják a mai Forma-1-es autók is, és az ötlet, a "hibrid hajtás" eddig pompásan bevált annak ellenére, hogy a visszanyert energia elenyészőnek látszik: 400 kilojoule-t lehet ugyanis maximálisan tárolni, ez 82 plusz lóerőt jelent, amelyet egyben, vagy részletenként 6,666 másodperc alatt lehet az ellenfél nyakába zúdítani körönként.

    Ezek a KERS-ek azonban némi fejtörést is okoztak a csapatoknak, mégpedig a súlyuk miatt, amelynek bele kell férnie az autók előírt (605 kilogrammos) tömegébe. Ahol a versenyzők csak valamivel múlják felül a "törpe" szintet és a 61 kilót, és ezek vannak többségben, ott nincs nagy baj, de például a BMW törhette a fejét a 185 cm magas, és 72 kilós Kubica miatt...

    De megoldották.

    A KERS pedig elindult hódító útjára. Valami olyasmi ez, mint a turbó-korszak elején az a bizonyos gomb, amelyet 15 másodpercig megnyomva "határtalan" turbónyomást engedhetett Nelson Piquet, az öreg, a hengerekbe. Világbajnok is lett vele. Ma még nem mindenkinek van, és nem mindenki tud vele egyformán jól élni. De már most is új színt vitt a versenybe, bámulatos előzések, nagy kettes, hármas csaták alakultak ki általa. Az igazi persze az lesz, amikor majd mindenki mesterien tudja kezelni. A világcsúcstartó Barrichello pedig el tud majd indulni a rajtnál...

    Elvégre nem tudhat mindenki mindent.