• Totti5
    #157767
    „Azt sem tudtam, hol vagyok, olyan messze voltam a pályától. Mondtam is magamnak: nagyon sokat repültem” – fogalmazott a spanyol. „Az autóban ülve minden annyira lassúnak tűnt. Ott repülsz, össze-vissza pattogsz, először az eget látod, aztán a földet, majd újra az eget, és azt sem tudod, hol vagy. Végig mozgásban vagy, és csak egyet szeretnél: megállni. Az autó végül megállt, és volt is egy kevés helyem ahhoz, hogy kiszálljak. Gyorsan meg is tettem, mivel anyukám is nézi a tévét, és mihamarabb jelezni akartam, hogy rendben vagyok! Igencsak nagy bukás volt.”

    Alonso kiemelte, nem hibáztatja Gutiérrezt a történtek miatt. „Nem, nem hinném, hogy hibázott volna. Versenyzünk, harcolunk, amennyire csak tudunk, és próbáljuk maximálisan kihasználni a szélárnyékot. Próbáltam megelőzni őt a kanyarban, nem tudom, hogy elkésett-e, azt sem, hogy én későn mozdultam volna. Ilyenkor a hátsó szárnyat látod, nem a teljes pályát. Ez nagyon szoros, és számára is az volt, hiszen, elöl volt, és nem tudhatta, mit csinál a másik fél. Szóval mindketten annak örülünk, hogy rendben vagyunk. Az a legfontosabb, hogy most itt beszélhetek” – nyilatkozta Alonso, akinek autója olyannyira összetört, hogy erősen kérdéses, megmenthető-e az erőforrása.

    „Nagyjából rendben vagyok. Kicsit fáj a térdem, mert össze-vissz pattogsz a pilótafülkében, de ettől eltekintve minden rendben. Biztosat persze csak holnap reggel mondhatok majd, amikor fölkelek… Hálás vagyok, hogy életben vagyok, hogy semmi sem történt, nincs sérülés, semmi komoly. De másodszor már arra gondoltam, mennyire bosszús vagyok, hogy nem tudtam célba érni.”