• kvp
    #15
    "Én abban egyébként nem hiszek hogy egy Párizs méretű metropoliszt át lehet transzformálni 15 perces várossá"

    Azert erre mar leteztek tortenelmi peldak:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Warsaw_Ghetto
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_gett%C3%B3

    es vannak modern probalkozasok is:
    https://www.oxfordshire.gov.uk/residents/roads-and-transport/connecting-oxfordshire/traffic-filters

    Tehat az alapveto ellatast meg lehet szervezni minden kulonallo negyedben. Ez a munkabajarason kivul szuksegtelenne teszi a negyedek kozti utazasokat. Mivel az irodai munka joreszt otthon is vegezheto, ezert home office eseten a munkabajaras is kivalthato. Ha ezekhez hozzavesszuk a kiszallitasos netes vasarlasi rendszert is, akkor meg bevasarolni se kell elmenni otthonrol. Ha ugyse hagyja el a lakasat a legtobb ember, max. csak a kozeli parkig, akkor teljesen folosleges szamukra az auto es a tomegkozlekedest is csak akkor veszik igenybe, ha nagyritkan a sajat szektorukon kivul akad dolguk. A gyari dolgozok eseten pedig ott a modern pelda Kinabol, ahol a gyartelepen belul vagy kozvetlen a mellett kerulnek kialakitasra a munkasok szallasai. Ez pontosan igy volt nyugaton es Magyarorszagon is a 19-20. szazad fordulopontjan es itthon a haboru utan is jopar munkas lakotelepet alakitottak ki ezen elvek szerint. Igy teljes mertekben gyalogosan megoldhato lenne a munkabajaras. Igazabol az osszes nagy, kozpontilag tervezett varosban (pl. Lenin es Sztalinvarosban, de pl. Csepelen is) mukodott a 15 perces varos koncepcioja. A munkasoknak es csaladtagjaiknak szinte soha nem kellett elhagyniuk a lakasuk 15 perces korzetet. (munkahely, iskola, boltok, orvosi ellatas, stb. biztositott volt szamukra)

    A fenti modositasokkal a globalis energia es nyersanyagfelhasznalas is nagymertekben csokkentheto. Akinek sok penze van, az kepes atallni az elektromos kozlekedesre, a tobbieknek pedig a 15 perces varos eletmodjara kell atallniuk, tehat irodai munkasoknak a home officre-ra, mig gyari munkasoknak a munkas lakotelepekre. Ez a modell kiegeszitheto a jovoben arkologiak letrehozasaval is, ahol egyetlen epuletben van a teljes varos megvalositva.

    https://en.wikipedia.org/wiki/The_Line,_Saudi_Arabia
    https://en.wikipedia.org/wiki/Arcology

    ps: Arkologiak eseten realisabb lenne a szektor elrendezesu tobbretegu varos, ahol a retegek lentrol felfele: kozmu, logisztika, raktarak, gyarak, tomegkozlekedes, kereskedelem (egy nagy bevasarlokozpont reteg), felszin (parkok, vendeglatas, stb.), irodak, lakasok. Az also retegek egy egyseges monolit tombot alkotnak, mig a "felszin" gyakorlatilag tobb tucat emelet magassagban van es itt van a varos zoldterulete is a hazak kozott. E felett vegyes hasznalatu lako es iroda felhokarcolok vannak, amik a monolit tombbol allnak ki. Bolygo meretu valtozatra jo pelda Coruscant a Star Wars-bol. Ha az ember le akar menni a plazaba, akkor lemegy a sajat haza pincejebe, ha a gyarba dolgozni akkor az ala. Ha a parkba menne, akkor irany a "foldszint" (gyakorlatilag az alatta levo plaza tetokertje). Ha nem otthon dolgozik, akkor a foldszint feletti szinteken levo irodak valamelyikebe jarhat be, idealis esetben egyenesen a lifttel, nagyobb ingazas eseten lift, max. 15 perc gyaloglas a plazan vagy a parkon at, majd lift fel a masik toronyba. Ez a modell adja a maximalis denzitast, megis meghagyva a lakasokban es az irodakban a termeszetes napfenyt. (a plazak a parkokban levo tetoablakokon at kaphatnak fenyt, mig a gyarak es a raktarak csak mesterseges fenyt hasznalhatnak)