Gravitoni#384
Az elmélet azt állítja, hogy az elemi részecskéket végtelen hosszú számtestek határozzák meg, ezért egyelőre ötletem sincs, hogyan lehetne végtelen hosszú számtesteknek nekiesni, én is ugyanott akadtam el, ahol anno Arisztotelész kénytelen volt megalkudni saját magával:
és zérusponttal véget vetni a végtelen űrnek..
Illetve az egyetlen használhatónak tűnő ötlet az az hogy, a számtest helyett közvetlenül a számtestet generáló algoritmust keressük, vagy próbálgatjuk..
Pl. a lenti képletek mindegyike a PI-t adja ki a végtelenben, de a sor eleje az még mérhetően sőt akár egész számokkal is eltérhet egymástól két függvény közt azonos számú lépésnél.
Én nem alkuszom, és esek bele abba a hibába, mint az ősök, hogy "paradox" megállapításokra építkezek, ha valami "paradox", akkor az jelzi hogy az alapok amik mögötte állnak HIBÁSAK.
Ilyen alapvető paradoxon pl.:
Ha az Univerzumban létezik akárcsak egyetlen olyan szám is , amelyik végtelen hosszú, mint pl. a PI, márpedig a PI létezik, mivel egy valós megfigyelésből lett visszavezetve, majd később bizonyítva, hogy végtelen hosszú, nos ha viszont létezik, akkor sajnos az Univerzumnak is végtelennek kell lennie, amely tartalmazza azt. Ha viszont az Univerzum végtelen , akkor a zérusnak ( a semminek ) is szerepelnie kell benne , enélkül ugyanis véges az a végtelen.
Ez a legalapvetőbb első számú logikai paradoxon és egyszerű az egyszerű megoldása semmi több, mint hogy mind a két dolog létezik, és szükségszerűen létezik , a semmi és a végtelen, sőt matematikailag pl. egy és ugyanaz a jelenség, különböző nézőpontokból nézve. Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.15. 21:45:22
