• cylontoaster
    #282
    Az elsőre mégis írok, mert én például beleértem ezt is:
    Nem vagyok járatos túlzottan az indián (vagy más hasonló) kultúrában, ezért amit írok ez inkább a saját továbbköltésem, de szerintem lényegtelen, hogy mennyire fedi a valóságot.

    Adott egy természetközeli nép, hisznek egy istenben, vagy sok szellemben, végeredményt tekintve nincs különbség. Vannak "törvények", amiket be kell tartani, mert ellenkező esetben az istenség/szellemek megharagudnak, és minden baj lesz.
    A törvényeket két csoportra lehet osztani, az egyik a társadalmon belüliek (a társadalmat tetszőlegesen nagyra vehetjük, tehát másik törzset is ideértve), ezeket manapság zömében kiváltottuk a különböző törvénykönyveinkben szereplőkkel. Hogy milyen közösségben melyik működik jobban az érdekes lehet, de most mellékes.
    Azonban látni kell, hogy vannak olyan dolgok, amikre nincsenek törvényeink, és így kivesztek.
    A másik csoport a környezettel szembeni törvények, amikből kijön az, hogy tiszteli az adott nép a környezetét, és nem kihasználja. Ennek következménye, hogy nem fog mondjuk többet összeharácsolni, mint amennyire szüksége van, nem öl szórakozásból, stb. Ez jelenleg eléggé hiányzik a társadalomból, sőt..

    Azok a szokások, gondolkodásmód, erkölcsi szabályok amik ehhez kapcsolódnak, véleményem szerint összességében vallásnak minősülnek, ahol nincs szükség sem erős istenfélére, sem teremtésre, a régi idők "nagy eseményeinek" ismeretére, sem semmi kőbevésett tényre. Mert a lényege a gondolkodásmód.

    És ez a gondolkodásmód nem zárja ki egy technikai civilizáció meglétét, sem racionális gondolkodást. És határozottan van értelme, illetve lenne értelme.

    Ebből talán lejön a véleményem: a vallásnak erkölcsi útmutatónak, gondolkodásmódnak/szemléletmódnak, esetleg egy életcélt adó iránymutatónak kellene lennie. És erre lenne is szükség. És nem, ez nem zárja ki a tudományt, és az nem is helyettesíti ezt.