Balázs Richárd

Végső teszt előtt a chemtrail összeseküvés-elmélet

Számtalan összeesküvés elmélet kering a világban. A NASA meghamisította a Holdra szállást, a maja naptár szerint 2012-ben eljött a világvége, 2003-ban a rejtélyes Nibiru bolygónak el kellett volna pusztítania a földi életet, és még sorolhatnánk - a lényeg, hogy többségük eleve rendkívül távol áll a valóságtól.

Phil Plait, aki foglalkozását tekintve csillagász és több blogot is vezet a tudományos és áltudományos témákról, úgy gondolta ideje utána nézni a chemtrail témának, igen nagy táborral rendelkezik ugyanis az az elképzelés, miszerint a kormányok repülőgépekről tudatmódosító kemikáliákkal árasztják el a lakosságot, vagy éppen az időjárást befolyásolják ezzel a módszerrel.

A repülőgépek kondenzcsíkjai valójában csak a vízpára kondenzációjának eredményei. Hogyan lehet ebből összeesküvés elméletet gyártani?

Az elmélet 1996-ban kapott szárnyra, amikor az a vád érte az Egyesült Államok Légierejét, hogy szándékosan rejtélyes anyagokat juttat a levegőbe, szokatlan légköri jelenségek kíséretében. További spekulációra adott okot a "Weather as a Force Multiplier: Owning the Weather in 2025" c. kutatás, amely a chemtrail-elmélet szószólói olvasatában bizonyíték, hogy az Egyesült Államok katonasága képes befolyásolni az időjárást. A tanulmány valójában egy fiktív forgatókönyvön alapul, a dokumentum sehol nem említi meg, hogy a polgári lakosság ellen bevetnének ilyen fegyvereket, és az is kiderül belőle, hogy jelenleg semmi ilyesmi nincs gyakorlatba ültetve.

Az alternatív elképzelés első hirdetői között van William Thomas tényfeltáró újságíró, aki szerint a permetezésben nemcsak katonai gépek, hanem a polgári utasszállítók is részt vesznek. Toni Thayer, a Blue Skies International ügyvezető igazgatója úgy véli, a permetezés mögött az úgynevezett Új Világrend, egy háttérből irányító szűk elit áll.

A Kalifornia Egyetem és a Carnegie Intézet tudósai összefogva elkezdték kutatni a témát. Céljuk nem az összeesküvés elméletgyártók meggyőzése, sokkal inkább egy szilárd tudományos forrásanyag összeállítása volt, ami segít a közvélemény informálásában.

A kutatók több száz kondenzcsík szakértőt, valamint légköri lerakódást, vagyis a különböző vegyi anyagok levegőből talajba jutását tanulmányozó szakembert kérdeztek meg a különböző chemtrail-oldalakon elérhető bizonyítékokról, többségükben repülőgépek kondenzcsíkjairól készült felvételekről, valamint víz- és talajminták elemzéseiről.

Összesen 77 tudós jelzett vissza, az eredmény pedig nem hozott szinte semmi meglepőt. 76 tudós nem talált semmilyen bizonyítékot egy nagymérvű titkos légköri programra, a chemtrail-oldalakon található képek csak egyszerű kondenzcsíkok. Most mindenki azt kérdi, mi van azzal az eggyel, aki nem értett egyet a többiekkel? Az ő kutatásából az derült ki, hogy egy távoli területen "magas légköri bárium szintet észlelt, szokványosan alacsony bárium szinttel a talajban”. Más szavakkal a szóban forgó tudós nem zárta ki egy nagymérvű titkos légköri program lehetőségét, ami nem egyenlő azzal, hogy valós dologról lenne szó, a szokatlanul magas bárium szint ugyanis messze nem támasztja alá az összeesküvés elméleteket.

A kutatás kifejezetten érdekes, sokkal több egy egyszerű tagadásnál - érdemes elolvasni. A szerzők hangsúlyozzák, tanulmányuk nem fogja megingatni az összeesküvés elméleteket. A kiagyalók minden elméletükkel szemben felhozott bizonyítékot az összeesküvés álcázásaként értékelnek. A közvélemény józanságát azonban erősíthetik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • T2k #302
    Vagy nagyon naív vagy, vagy nagyon tájékozatlan vagy pontosan tudod mi a helyzet és csak szivatni akarsz. Én az első kettőre együtt szavazok.

    1) Egyáltalán értetted amit írtál? Szerintem nem. Suttyomban nem lehet felülről szórni? Hogy lenne hatékonyabb a dolog nem felülről amikor az elsődleges cél napsugárzás egy részének visszaverése valamint a csapadék befolyásolása?

    2) Úgy látszik te nem olvasol csak írsz. Már korábban is írtam, hogy nem tudták titokban tartani, ha tudták volna, most nem lenne itt sem téma.

    3) Sehogy. A sok tucatnyi légkörben elvégzett nukleáris robbantás hatásait sem tudták kikerülni, minden ma élő szervezetében megtalálhatók ennek maradványai. Látom fingod sincs a soft-killing lényegéről - mint ahogyan a legtöbb átlagembernek sincs akik pedig az elsődleges célpontjai ennek.

    A többit nagyjából jól leírtad, csak nem irónikusan kellett volna mert ez a valóság. Igen, ti a 7 milliárnyi birka olyan setétek vagytok, hogy még ha elétek tárják az igazságot akkor is csak hitetlenedve bégettek tovább, hogy hööhöhööhöhöhö hidd el a gecinagy hattérhatalom sokkal jobban megcsinálta volna ezt höhöhöhööhöhö...
    Pont az ilyen hülyék pusztulnak el legelőször.

    Olvasgassál: pl.: GeoengineeringWatch

    Az itt felhalmozott anyagot egy olyan erős 1-2 év alatt akár át is tekintheted. Akkor talán felébredsz a mátrixból, de ha mégsem úgyis jó, jó leszel komposztnak a fődbe.
  • cylontoaster #301
    Így már valóban érthetőbb, azonban:
    - véletlen esemény is tervezhető, random függvények is léteznek
    - az, hogy van nála is nagyobb erő, nem jelenti, hogy ez az erő nincs. Ha nekem valamit programoznom kell, akkor esélyesen a tanár/főnök/ügyfél adja a specifikációt, ebből következik, hogy milyen nyelven fogok programozni, ami már megköti a kezem. (Plusz a számolási kapacitás, és egy csomó minden).
    Tehát én vagyok a világom alkotója, de nem vagyok teljhatalmú.
    - Nem azt mondja, hogy nincs felsőbb erő, hanem azt, hogy a világ magyarázatára ehhez nincs szükség. Ezt aláírom.
    - Az, hogy ez nem végső magyarázat, csak egy közbülső lépcső, nem zárja ki sem a létét, sem azt, hogy megismerni érdemes lehet.

    Még mindig: az hogy semmi nem támasztja alá, vagy teszi szükségessé a létét, nem egyenlő azzal, hogy bizonyítottan nincs.
    Innentől kezdve ugyanúgy hit a létében vagy a nemlétében hinni, mert tudni egyiket sem tudod. Nyilván más érzetre a "valószínűsége" a két eseménynek, de mivel erre értelmes képlet aligha van, ez teljesen szubjektív.
  • Irasidus #300
    Magyarázat akkor:

    "A természeti törvények

    A természeti törvényekből vett istenérv szerint a világban tapasztalható törvények egy nagy tudású alkotóra utalnak. Ha a teremtő különösebb ok nélkül alkotta volna meg a természetet, akkor nem kapunk magyarázatot, miért épp olyan a világunk, amilyen. Ha pedig Isten valamilyen határozott szándékkal teremtette a világot – például a lehető legjobb világot akarta megalkotni –, magának is figyelembe kellett vennie természeti törvényeket, melyeknek létére így az ő léte nem ad magyarázatot.

    Ezzel szemben a ma használatos fizikai elméletek szerint azért viselkedik nagyjából azonos szabályok szerint az anyag a világ bármely részén, mert az egész rendszer ugyanabból, az ősrobbanás anyagából származik. Az anyag mindenhol hasonló helyi viszonyokat örökölt. Azokat tartják alapvető törvénynek, amelyek az Univerzum egész megfigyelt részén közelítőleg érvényesek."
  • Irasidus #299
    Azért írtam, olvasd el a teljes művet, hogy megértsd itt az ok-okaltról van szó, javaslom a hosszabb változatot, hátha így világosabb:

    "A természeti törvények érve

    Ott van aztán a természeti törvények érve. Ez igen népszerű érv volt a XVIII. században, különösen Sir Isaac Newton és kozmogóniája idején. Az emberek megfigyelték, hogy a bolygók a gravitáció törvénye szerint keringenek a Nap körül, s úgy gondolták, hogy Isten parancsára mozognak a bolygók pontosan ezen a módon. Ez természetesen kényelmes és egyszerű magyarázat volt, amely megkímélte az embereket attól a fáradságtól, hogy a gravitáció törvényének magyarázatát is megpróbálják megkeresni. Ma a gravitáció törvényét némiképp bonyolult módon, Einstein elméletével magyarázzuk. A gravitáció törvényéről most nem kívánok előadást tartani, mert az is jó ideig eltartana; de annyit azért elmondok, hogy ma már nincs olyan típusú természeti törvényünk, mint amilyenekből Newton rendszere felépült; tehát olyan rendszer, amelyben valamilyen, senki által nem értett okból a természet mindenhol azonos módon viselkedett. Ma már tudjuk, hogy számos dolog, amit természeti törvénynek hittünk, valójában az emberek megegyezéséből fakad. Egy méter például még a csillagközi tér legtávolabbi mélységeiben is 100 centiméterből áll. Ez kétségtelenül igen figyelemre méltó tény, de aligha neveznénk természeti törvénynek. Számos dolog, amelyet korábban természeti törvénynek tekintettünk, tulajdonképpen ilyen. Másfelől ha megnézzük, mit is tudunk az atomok viselkedéséről, azt találjuk, hogy sokkal kevésbé engedelmeskednek törvényeknek, mint korábban hitték; azok a törvények, amelyek megszabják viselkedésüket, tulajdonképpen olyan statisztikai átlagokra vonatkoznak, amilyeneket véletlen eseményekből szokás számolni. Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét poontosan megtervezett törvény szabályozza - éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentős része éppen ilyen jellegű. A véletlen események törvényeiből eredő statisztikai átlagokról van szó, így aztán a természeti törvényekkel kapcsolatos érvelés ma már sokkal kevésbé hatásos, mint régebben volt. Természetesen ez csupán a tudomány pillanatnyi állapotának következménye, s ez később megváltozhat. Függetlenül azonban mindettől, az a gondolat, mely szerint a természeti törvények léte egy törvényhozó létezését teszi szükségessé, voltaképpen a természeti és az emberi törvények fogalmának összekeveréséből adódik. Az emberi törvények felszólítások, amelyek azt parancsolják, hogy viselkedjünk egy bizonyos módon; de vagy betartjuk őket, vagy nem. A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította őket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerűen a saját kedve szerint alkotta őket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást - az ok természetesen az, hogy a lehető legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) - ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt. Van egy törvényünk, amely az isteni rendelkezéseken kívül áll, azok fölött áll, így Isten nem felel meg céljainknak, hiszen nem ő a végső törvényhozó. Röviden, a természeti törvények érvének ma már messze nincs meg az az ereje, ami egykor volt. Megyek tovább az érvek ismertetésében. Az Isten létezését alátámasztó érvek változnak az idő előrehaladtával. Eleinte kemény intellektuális érvek voltak, amelyek azonban jól körülhatárolt logikai tévedéseken alapultak. A mai korhoz közeledvén az érvek egyre kevésbé intellektuálisak, s egyre többet találunk bennük valamiféle moralizáló homályosságból."
  • cylontoaster #298
    A kérdés az, hogy mit értünk működés alatt.
    Ha az én részegen összerakott kódom fordul és elindul, akkor bentről nézve ez determinisztikus, és hibátlan. Ha hiba áll be, és leáll a program, azt bentről nehéz észrevenni :)
    Az hogy ez a program azt a "kimenetet" adja-e amit akartam, az tök más kérdés, mivel ezt bentről nem lehet eldönteni.

    Nem tudom azt a részt másképp értelmezni mint:
    - egy mesterségesen alkotott "világ" nem determinisztikus
    - nem az alkotója szerinti végeredményt dobja

    Egy jól működő program determinisztikus és helyes, ezt matematikailag bizonyítani is lehet.
    Egy nem jól működő program is determinisztikus, és bentről nem látszik, ha hibás, mert bentről nem látszik a specifikáció.
  • Irasidus #297
    Egy szakember szava nem egyenlő egy laikuséval, egy olyan emberével aki nem tanult annyit, így nyilván a tekintély, azaz a szakmai alap hivatkozás lehet sok vitában. Ne démonízaljuk feleslegesen a tekintélyre hivatkozást, mert ez nem egy tudományos vita a részünkről. A tekintélyre hivatkozás nem ördögtől való minden esetben. De itt most nem láttam cáfolatot, csak annyit, hogy egy kiragadott mondatra, kétszer leírtad, nem igaz, és látom, hogy nem érted a szöveg. Itt arról van szó, hogy oka van a törvényeknek, vagy sem. A te számítógépes példáddal élve, vagy szimulációt alkotsz, vagy valami előre eltervezett világot, mindkettőnek oka van, viszont ha részegen, betéve céltalanul pakolgatod, akkor a tervezett világod nem fog működni. Kell koncepció, a kérdés, az, hogy mi ez a koncepció.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.08.26. 13:47:00
  • cylontoaster #296
    Nem tettem egyenlővé. Azt mondtam, hogy mivel láthatóan sok embernek önmagától/családtól/stb nem alakul ki az erkölcse, ezért plusz erőt adna. Ennyi.

    Russelre mint tekintélyre hivatkozol, és ezzel érvelsz.

    "Ha erre azt feleljük, hogy egyszerűen a saját kedve szerint alkotta őket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad."
    Itt van egy következtetés, ami nem igaz. Ennyi. Ha én programozok egy világot, akkor én vagyok ennek a világnak a teremtője. Ha alkotok bele MI-t, ami elkezdi kutatni önnön teremtetését, akkor a szitu ugyanaz mint nálunk (feltéve, hogy itt volt teremtés, de a mivel ez szemléltetés, ennyi férjen bele). A programozott világom determinisztikus, az általam beleírt törvényeknél nem lesz olyan, hogy valami nem engedelmeskedik.

    Az a baj, hogy fel se akarod fogni amit más ír, egyszerűen meglátod azt a szót hogy vallás, betársítod a fejedben lévő torz képhez, és kapásból ellene vagy. Vita szempontjából nem jobb, mint egy vakhívő.
  • Irasidus #295
    Félre értetted Russel-t, másrészt azért nem ilyen egyszerű megcáfolni egy képzett filozófust. Itt természeti törvényekről van szó, nem 10 parancsolatról. Javaslom újra elolvasni, és ha akkor sem világos, abban az esetben érdemes a teljes művet elolvasni, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb irodalmat.

    Az erkölcs, nem a vallás találmánya, az csak meg próbálja kisajátítani (amint nagyon hamar meg lehet cáfolni, hogy az erkölcse igazából független a vallástól, vannak ilyen jó kérdések a neten... :D ). Az erkölcs - bármilyen meglepő - genetikailag is kódolva van, de ez egy másik történet.
  • NEXUS6 #294
    Mondjuk szerintem is rég késő, ha az erkölcsöt iskolában akarják tanítani. Ebben a tekintetben a család a gyerkőcnek a referencia, és nagyívben tesz rá, hogy a tanároknak mit ad a szájába a kerettanterv.

    Erkölcsöt valláshoz, meg kifejezetten egy valláshoz kapcsolni detto problematikus.

    Ugye mi azt mondjuk, hogy kultúrálisan egy zsidó-kersztény gyökerű Európában élünk. A gond ezzel az, hogy egyrészt valójában inkább egy görög-római kultúrális gyökerű európában élünk, meg emellett mindenkinek olyan egyéb kultúrális gyökere van, amit anno a népvándorláskor bejött kis népecskéjét jellemezte. A kereszténység, ami a zsidó vallás kozmopolita változata minden népcsoportnak felvett vallása. A Római-birodalom a 300-s évek végén tette államvallássá. És hogy bonyolódjon a helyzet a muszlim is erről a tőről fakad vastagon, gyakorlatilag egy unitárius-ariánus szektának tekinthető a vallás hittételeit tekintve. Erkölcsi-életmód szerinti részt nézve pedig a kerszténység arab életmódra, kultúrára testreszabott változata.

    Azonban modern erkölcsiséget tekintve pl. a görög-római sztoicizmus lehet, hogy közelebb áll a modern globális kultúrához, mint a keresztény-erkölcs. Marcus Aurelius szellemiségének részei valahol egzisztencialista filozófusoknál jelennek meg újra, gondolatai sokszor ma is korszerűenek, modernnek tűnnek.

    De folytatva a gondolatmenetet, ha a kultúrális/vallási hasonlóságból próbáljuk levezetni a konfliktusokat, akkor gáz van, mert a muszlimok unokatesók, mondjuk így, szemben az egyéb keleti vallásokkal, amelyekhez közünk nincs, buddhizmus, taoizmus, brahmanizmus, stb.

    Az a gond, hogy bizony a muszlim vallásnak van egy szélesen elterjedt ága, ami nem toleráns, még az azonos gyökerű vallásokkal sem, sőt bizonyos más muszlimokkal sem, a tök más vallásúakkal meg pláne. Ők egy vallásháborút folytatnak, nagyjából minden eszközzel, a szakállas terrorista arab képe az sajnos nem hallivúdi kreálmány, hanem valós veszély, bármit is mondanak a ma már viszonylag toleránsnak mutatkozó kersztény egyházak vezetői. Mi toleránsak vagyunk, nem folytatunk vallásháborút, ők viszont nem toleránsak, és hát ebből valszeg nem lesz béke a közeljövőben.
  • gforce9 #293
    #288 -ra ment