Nos#103
Ráadásul azok a testek, amik viszonylag távol vannak egy tömegponttól - legyen az akár egy feketelyuk - nagyon nehezen tudják egyáltalán eltalálni. Ha a két test között húzunk egy tengelyt, akkor a közeledő test sebességének az esetek túlnyomó részében van egy erre az egyenesre merőleges összetevője is, így lényegesen nagyobb annak az esélye, hogy el fog mellette húzni, mint hogy eltalálja. Addig, amig a közelben van egy csomó anyag, addig persze megy a hízás. Nem csak azért, mert nagyobb eséllyel eshetnek be, hanem azért is, mert az egymásra gyakorolt gravitációjuk a stabil pályákról ki tudja őket mozdítani. Később viszont ez már egyre nehezebb. Egész csillagok tudnak ilyenkor bődületes sebességre gyorsulni. Meghintáztatja őket egy feketelyuk, és akár a fénysebességhez mérhető sebességre gyorsulnak. Ezeket hívják rogue starnak, magyarul nem tudom mi a nevük. Egy ilyen csillagból szemlélve az univerzumot azért elég érdekes lehet, hisz a nagy sebesség miatt az ő nézőpontjukban már egészen másképp telik az idő.