• Vol Jin
    #70
    " Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévő üregre, különlegesen meg kell erősíteni."

    Nem csak szabvány kockákat használnak, hanem hosszúkás hasábokat is. Ekkor a folyosót ezekkel hidalják át. Mondjuk két kocka széles a folyosó és három kocka széles hasábokat is feltolnak. Az egész folyosó meg 5-6 kockányival van a piramis szélétől. Ilyen mértékben nem hiányos a piramis oldala, hogy látszódjon, de mivel a végén betömték a folyosót, nincs is minek látszania. De ha látszana is, az nem lenne több, mint annyi, hogy van a szokásosnál hosszabb hasáb is. Ha ezek 1:1:2 arányú hasábok, akkor lenne benne 1:1:3 arányú hasáb is. minden negyedik sorban. Se ez is 5-6 kocka mélységben. Ennyi pedig nem hiányzik, és a hasábok sem szabvány egyformák, Baromira meg kellene bontani az építményt, és tudatosan keresni a nyomát. Aki nem tudatosan keresne, az észre sem venné a nyomát.

    Amúgy a koraii piramisok lépcsősek voltak. Ott adott az épület rámpakénti használata. A következő piramismodell, aminek háromszög az oldallapja, már fel sem merül a kérdés, hogy az épület legyen a rámpa, és teljesen logikus döntés, hogy mellé is építenek, és így keletkezik egy belső spirális folyosó. Tehát még mérnöki brainstorm sem kell, hogy fiúk ezt hogyan csináljuk, mert pont ugyanúgy csinálják, mint addig, csak oldalt a rámpa mellett is építkeznek. Tehát ez nem egy meglepő mérnöki ötletesség, hanem mindig is így építkeztek, csak korábban nyitott volt a folyosó, és ezért terasz volt, és később zárttá tették, így kialakult egy belső spirális folyosó. Nem is tehették volna másként, mert ez volt nekik a hagyományos, korábban is így építették, és ha valaki kitalálja, hogy töltsük fel az egészet homokkal, mindegyik mérnök lehurrogta volna, hogy minek bonyolítanák, és nehezítenék az egészet fölösleges földmunkával, amikor így is baromi lassan haladnak.