#75
Pedig egysejtűek vannak, ember van, a molekuláris- és ökológiai mechanizmusok, amellyel egy élőlény átalakulhat egy másik élőlénnyé, léteznek, és működnek.
Hogy ebből ki milyen következtetést von le, az az ő dolga. De hogy folytassam a gondolatmenetet és egy szemléletes hasonlattal járjak elő: (a hasonlatok persze mindig sántítanak)
Látsz egy léckerítést (ember). Nem tudod, hogy jött létre. Egyszer csak összefutsz egy rakás léccel, szöggel (egysejtűek). Elkezdesz gyanakodni. Majd összetalálkozol egy fickóval, akinek egy kalapács van a kezében (a genetika által leírt és felhasznált molekuláris mechanizmusok, amelyet az evolúcióbiológia az evolúció molekuláris mechanizmusainak nevez; továbbá ökológiai, ppopulációbiológiai folyamatok, amelyeket az evolúcióbiológia szintén evolúciós mechanizmusoknak nevez), és a kalapáccsal éppen egy szöget ver be az egyik lécbe (pl. ez az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos, természetes szelekciós egyszerű történetecske), majd látod, ahogy a léckerítés egy újabb szegmense kerül a helyére (pl. az egyes eukarióta többsejtű élőlények populációi között megfigyelt génáramlás, gene-poolok változása, tehát a makroszkopikus élővilág rövid idő alatt történő relatíve apróbb változásai).
Ha te ezt látnád (tudom, te nem látod, de a tudomány - nem (csak) én - ezt látja), ebből azt a következtetést vonnád le, hogy azt a léckerítést a szomszéd galaxis jótündére varázsolta oda? Vagy hogy az a fickó csinálta, aki éppen egy másik ugyanolyan léckerítést rak össze ugyanazon a helyen?
Továbbá miért kéne valami még sokkal valószínűtlenebb magyarázatot feltételezni, aminek semmilyen alapja sincsen, mikor ott van az orrod előtt a kézenfekvő és logikus válasz?
Csak költői kérdés(ek) volt(ak)... :)
Egyébként a szervezet tervrajza nem a DNS-ben "tárolódik", az az epigenetika tárgykörébe tartozik. A "tervrajzot" az egyes sejtek, sejtcsoportulások, szövetek, szervek környezete határozza meg. Minden szintnek más a közvetlen környezete. És ez a közvetlen környezet határozza meg, hogy melyik sejt mit csinál, merrefelé osztódik (pl. gravitációs erő irányába, többi sejt felé - sejtek közötti kommunikáció -, fény felé stb.), mire specializálódik... Érdekes dolgok ezek...
#75