#212
Akkor Mendellel és a "szaporodás, mutáció, szelekció" témával kapcsolatban...
- Más az, hogy egy mutáció hogyan öröklődik.
Erre ad részben magyarázatot a mendeli öröklődés. De csak részben, mert fenotípus alapján csak az egygénes, illetve az egymástól független (tehát nincsenek génkölcsönhatások és kapcsoltság) többgénes öröklődést lehet vizsgálni - ha nem ismered az élőlény genetikáját.
- És más az, hogy egy mutáció hogyan jön létre.
A mendeli öröklődés pedig (nyilván) nem írja le, és nem ad magyarázatot arra, hogy a mutációk hol és hogyan jönnek létre (tehát a mutáció fajtája micsoda: kromoszómamutáció, pontmutáció, ezeken belül pl. deléció, addíció, kereteltolódásos mutáció, transzlokáció, duplikáció, ha pontmutáció, akkor a nukleotidtriplet értelme mire változott meg stb.), ezt például citogenetikai és molekuláris genetikai módszerekkel lehet vizsgálni.
Előbbi populációbiológiai és molekuláris biológiai folyamat, a másik pedig kizárólag molekuláris biológiai. De! Mind a két folyamat evolúciós folyamat.
Mondjuk benne is van a sokszor elismételt alaptételedben, hogy "mutáció" (szaporodás, mutáció, szelekció). Ez pedig nyilván a mutációk létezése mellett a létrejöttére is szeretne utalni, mivel ha nem jön létre, akkor nincsen.
Ilyenekre gondolok, amikor azt mondom, hogy elbeszélünk egymás mellett, és a genomban történt változásokat hogy lehetne már nyomon követi a mendeli analízissel. Persze magát a mutáció öröklődését lehet (tehát a gének leszármazását), de a mutáció jellegét és pozícióját nem.
#212