kukacos#128
1. Miért csak akkor tudom bevetni? Szó nincs róla. Az ürge épp azt magyarázza, egy ilyen szerkezetű kavicsnál tök mindegy, hol találja el a töltet.
2. A mai konszenzus szerint a többi esetben az eltérítés könnyebb, mert egy szilárd kődarabnak könnyebb megváltoztatni az impulzusát, mint egy fizikailag nem egybefüggő laza kavicsfelhőnek. Tehát az atom semmiféle korlátozott bevethetőségéről nincs szó. Félreértetted a szimulációt: az pont azért csinálták, mert meg akarták vizsgálni azokat az eseteket, ahol nem egyértelmű, hogy az atom működni fog.
3. "ez csak egy szimuláció" : ez egy nagyon buta érv. Természetesen minden szimulációnak megvannak a feltételei, a leegyszerűsítései és az érvényességi határai. Viszont senki sem futtatna le egy ilyet sokezer processzoron, ha bármi oka lenne feltételezni, hogy a szimuláció eredménye nem lesz releváns a valódi teljesítményre nézve. Miért is futtatná egyébként?
Persze mindig lehet a program bugos, az egyenletek és a feltételezések hibásak, de azért ezek nem kispályás tesztek : a fejlett államok egy ideje atomot is csak szimulációkban robbantgatnak. Szóval ne csináljunk már úgy, hogy minden, ami szimuláció, automatice diszkvalifikálva van bármilyen érvelésben. Bár ez tényleg roppant kényelmes álláspont, hiszen csak úgy heccből valószínűleg nem fogunk atommal megküldeni egy kavicsot, addig meg lehet szabadon fikázni a legjobb számításokat is azon az alapon, hogy "még nem próbáltuk ki".
"A veszélyt nem abban mérik, hogy mennyire nehéz eltéríteni, hanem megkora az égítest."
Ennek a mondatnak semmi értelme. Mit akarsz mondani?
"Nincs semmi amit törölnöm kellene, egy atomba nem a legjobb védekezés."
Na látom már te is okosabb vagy, mint a NASA, aki szerint meg igen. Tudsz akkor jobbat? Halljuk.